Füss

1. nagyközség Komárom vmegye csallóközi j.-ban, (1891) 644 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; a pannonhalmi főapátság uradalmának székhelye, angol-arabs félvér ménessel. - 2. F., kisközség Bars vármegye verebélyi j.-ban, (1891) 1290 tót és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Füssen

az ugyanily nevü járás székhelye Svábföld bajor kerületben, 40 km.-nyire Kemptentől, Tirol határán az Alpok lábánál és a Lech balpartján, vasut mellett, (1890) 2989 lak., jelentékeny kötélgyártással, közelében márványbányával. Régi erőssége, amelyet II. Miksa király restauráltatott, magas sziklán áll szép lovagteremmel és kápolnával. Érdekes az erősség lábánál 1701. a régi alapokon épített Szt. Magnus-templom, régi nemzetségek képeivel és siremlékeivel, N. Károly egy régi arcképével, és az 1840. fölfedezett, X. sz.-beli kriptával, amelyben állítólag szt. Magnus kelyhét, stoláját és püspöki botját őrzik. F., a középkorban Fauces vagy Fuozzin, a szent Magnus-kolostor körül keletkezett; a XV. sz.-ban városi jogokat nyert. 1552. szász Móric, 1632. pedig a svédek foglalták el. 1796 szept. 13. az osztrákok Tarneau francia generálist, 1800 jul. 11. a franciák az osztrákokat, 1805 aug. 18. pedig a tiroliak a württembergieket itt megverték. 1745 ápr. 22. Ausztria és Bajoroszág itt békét kötöttek, amelyben ez utóbbi az osztrák tartományokra vonatkozó örökösödési jogáról lemondott, a pragmatica sanctiót elismerte és igéretet tett, hogy a császárválasztásnál Ferencre, Mária Terézia férjére adja szavazatát.

Füssli

v. Füessli, svájci család, melynek tagjai közül többen kitüntek a művészet és irodalom terén. F. János Gáspár, svájci festő és iró, szül. Zürichben 1707., megh. u. o. 1782 máj. 6. Eleinte atyjánál, F. Mátyásnál tanult, aki középszerü tengeri és csataképfestő volt, azután utazásokon jeles festővé képezte ki magát. Különösen arcképei örvendtek népszerüségnek. Irodalmi művei: Geschichte und Abbildungen der besten Künstler in der Schweiz (Zürich 1769-79, 5 köt.) és Verzeichniss der vornehmsten Kupferstecher u. ihrer Werke (u. o. 1771); kiadta Winckelmannak svájci barátaihoz intézett leveleit (u. o. 1778). - F. János Rudolf, festő és rajzoló, szül. Zürichben 1709., megh. u. o. 1795. Párisban Loutherbourg vezetése alatt ügyes miniatürfestővé képezte ki magát. Megalapította az Allgemeines Künstlerlexikon-t (1. kiad. Zürich 1771-79.). - F. János Rudolf, festő, rajzoló és rézmetsző, János Gáspár fia, szül. Zürichben 1737., megh. Bécsben 1806. 1765. Bécsbe került, az akkori magyar életet érdekes rajzokban ábrázolta, magyar állami mérnök lett és mint ilyen földmérésekkel foglalkozott Horvát-Tótországban és Dalmáciában. II. József szerémségi főmérnöknek nevezte ki, nemsokára az ottani adóbizottság elnöke, a király halála után pedig udvari fogalmazó lett. Kiadta a Kritisches Verzeichniss der besten Kupferstiche nach berühmten Malern aller Schulen (Zürich 1798-1806, nem teljes) és az Annalen der bildenden Künste für die österreichischen Staaten-t (2 füzet 1801-02). - F. János Henrik (az angoloknál Fuseli néven ismeretes), festő, János Gáspár fia, szül. Zürichben 1742., meghalt Putney Heathben 1825., eleinte teologus és iró volt, Shakespeare nehány drámáját lefordította. 1765. Londonba ment és a festészetre adta magát. 1770-79. Rómában tartózkodott és főleg Michel Angelo műveit tanulmányozta. Visszatérve Londonba, 1790. az akadémiának tagja, 1801. tanára lett. Irt egy Lectures on painters c. könyvet (London 1820) és 1805-10. ujra kiadta a Pilkington-féle festőlexikont. Műveit kiadta és életrajzát megirta J. Knowles (London 1821, 3 köt.). - F. Henrik (I.), szül. 1744 dec. 8. megh. Zürichben 1832 dec. 26. Bonstetten és Müller János fiatalkori barátja. A XVIII. sz. végén a hazai történet tanára volt s tagja a legfőbb végrehajtó hatalomnak. Egyik legbefolyásosabb államférfi volt, aki a szabadelvü irányt a zürichi kantonban meghonosította. A restauráció folytán hivatalait kénytelen volt elhagyni, de később megint meghítták a nagy tanácsba. Szabad idejében az Orell, Füessli et Comp. cég könyvkereskedését vezette. 85 éves korában a nagy tanácsból kilépett. Apja Künstler-lexikonát 12 részben tovább folytatta (Zürich 1806-21), azután kipótolta azt Neue Zusätze zu dem allgemeinen Künstlerlexikon und den Supllementen desselben cimmel (1824). Munkája: Über das Leben und die Werke Rafael Sanzios (Zürich 1815). - F. Vilmos, biró, szül. Zürichben 1803., megh. u. o. 1845 szept. 10. Iparkodott az 1831. szabadelvü alkotmányt Zürichbe behozni. Az 1839-iki események folytán hivatalát ott kellett hagynia. Munkái: Zürich u. die wichtigsten Städte am Rhein mit Bezug auf alte und neue Werke der Architektur, Skulptur und Malerei (Zürich 1842-1843); Münchens vorzüglichste öffentliche Kunstschätze (München 1841).

Füssy

Tamás, kat. egyházi iró, szül. Zimonyban 1825 ápr. 11. Elemi iskoláit Ujvidéken, a gimnáziumot pedig Baján végezte. 1841. Pápán gimnáziumi tanárrá, 5 év mulva igazgatóvá lett, 1864. pedig a Szent István-Társulat igazgatójának választatott, mely idő óta állandóan Budapesten lakik. Irodalmi működését már növendékpap korában kezdette, midőn főkép kat. lapokba dolgozott. Önálló művei: Egyetemes földrajz (kiadta a Szent István-Társulat, 2 kiadást ért); két tanártársával Pápán az Ifjusági Plutarch-ot szerkesztette. Emich kiadásában megjelent tőle Szünórák 4 kötetben. Vaszary Kolossal irt Világtörténelmet (felső-gimnáziumi használatra 3 kötetben). Átdolgozta, s a magyar iskolák szükségeihez alkalmazta Velter kisebb világtörténelmét, mely eddig 2 kiadást ért, lefordított továbbá Schmidt Kristóf ifjusági irataiból 16 kötetet. Jelenleg a Katholikus Néplap-ot és a Katholikus Lelkipásztor-t szerkeszti.

Füst

tágabb értelemben olyan gáz és gőz, melynek átlátszóságát a benne lebegő szilárd testek kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják, szükebb értelemben pedig az a gáz, gőz és szilárd testelegy, mely a tüzelőszerek tökéletlen elégésekor keletkezik s amelyet a zárt tüzhelyekből a füstcsatornán és a kéményen át a szabad levegőbe vezetnek. A tágabb értelemben vett füsthöz tartozik az ércek szinítésekor keletkező gőz- és gázelegy, melyet ércrészecskék festenek meg és tesznek átlátszatlanná (kohófüst, cinkfüst, ólomfüst, a nagy olvasztók gáza stb.). Azok a tüzelőszerek, melyek leginkább szénelemből állanak, nevezetesen a faszén, koksz és antracit, csak igen kis mértékben füstölögnek, mert a szén csak szénoxiddá vagy szénsavvá éghet el, mig a viztartalmu kőszén, barnaszén, fa tőzeg stb. égésekor szénhidrogének szállanak el, melyekből a szén kiválik és finom por alakjában megfesti a szén-hidrogén- és oxigénvegyületekből, továbbá nitrogénből álló, a világosszürkétől a sötétszürkéig váltakozó szinü gőz- és gázelegyet, ez a F., melyből hidegebb helyeken lerakodó szénrészek alkotják a kormot. A fa füstje könnyebben száll, mint a kőszéné, de csipi a szemet. A kőszénfüst lomhasága miatt a nagyobb - különösen iparüző - városok felett valóságos felhőt alkot, mely azzal, hogy a levegőt megfertőző és folytonosan finom kormot rak le, nemcsak egészségtelen, de kellemetlen is.

F. különösen akkor keletkezik, ha izzó szénre friss szenet vetünk, a hideg tüzelőanyag és a nagy mértékben keletkező gázok a tüztől annyi meleget vonnal el, hogy a magasabb forráspontu szénhidrogének apró kátránycseppekké sürüdnek, melyek nitrogéntartalmu és szénbő vegyületei miatt csak nagyobb hőmérsékletnél és kellő légjárással égethetők el. Azonban a rostélyra vetett tüzelő a huzatot is megzavarja, kevesebb levegő jut a tüztérbe és ekkor a többé-kevésbbé tiszta karbónium mint korom száll el, mert oxigén hiányában el nem éghet. Eszerint a füstölgést a tüz csekély hőmérséklete és a levegő hiánya okozzák és a füstöt kátránygőzök és korom keveréke, vagy csakis korom alkotja. A korom fekete, szagtalan és nem tapadó por, a barna kátránygőz kén és nitrogén vegyületei miatt kellemetlen szagot áraszt és a kormot tapadóvá, valóságos festékké teszi. Ha tehát tüzelésünk olyan, hogy nagy hőmérséklete és oxigénbősége miatt a kátránygőzöket és kormot elégetheti, kéményünk nem füstölöghet, belőle csak szintelen gáz árad ki. A kőszén-F. különösen azért egészségtelen, mert a szénben átlag mindig van 1,7% kén, melyből 1,5% kénessav, tehát az egészségre ártalmas gáz keletkezik. Németországban 1857 óta foglalkoznak a kőszén füst okozta kalamitásokkal; különösen a mérnökegyesületek tették e kérdéseket tanulmányaik tárgyává s a hozzájuk forduló városoknak (Hannover 1876., Stuttgart 1884. stb.) sok jó tanácsot adtak. Ma már a legtöbb német és osztrák városnak van erre vonatkozó rendelete. Nálunk egy 1889. megjelent kereskedelemügyi miniszteri rendelet foglalkozik e tárggyal, Budapest belterületén felállítandó gőzkazánok tüzelő berendezésének megállapításakor. A technikus világ e kalamitásokal az u. n. füstemésztő tüzelékekkel óhajtja megoldani, s már is nevezetes haladást tapasztalhatunk. Lásd még Füstemésztés.

Füstadó

l. Füstpénz.

Füstbeeresztés szolgalma

(servitus fumi immittendi, s. cuniculi balneari habendi), a jog, amely szerint füstöt a szomszéd kéményén keresztül vezethetünk. Az osztrák polgári törvénykönyv szerint a szolgalommal terhelt épület tulajdonosa tartozik aránylag az arra rendelt faloszlop, közfal v. kémény fentartásához járulni, de a jogosult szomszéd kéményének kijavítására nem kötelezhető.

Füstemésztés

Az ideális tüzelés az volna, ha a szenet csakis szénsavvá égethetnők el. Ez azonban két okból lehetetlen. Egyik oka az, hogy a szilárd tüzelőt oly bensően össze nem keverhetjük a levegővel, hogy minden atom szénre két atom oxigén jusson, másik oka pedig az, hogy szénsav 1200° C.-nál nem keletkezhetik. Ezeken a bajokon segítendő, több levegőt eresztenek a tüzhöz, mint amennyi elméletileg kell. Scheurer Kestner kétszeres levegőmennyiség szükséges voltát hangoztatja, holott Fischer Nándor kevesebb levegővel is jól fütött. Mivel a gyakorlatban sokkal több az ügyetlen, mint az ügyes fütő, számításaink alapjául bátran elfogadhatjuk a kétszeres levegőmennyiséget. Elég tapasztalatunk van, hogy sokszor még ennek a duplájával sem elégszenek meg.

Fischer Nándor szerint rossz tüzeléskor az elszálló füst 15% szénsavat, 4% szénoxidot, 1% szénhidrogént, 1% hidrogént, 2% oxigént és 77% nitrogént tartalmaz, 1 kgr. szénből körülbelül 0,8 kgr.-ot értékesítenek, a többi a rostélyrudak között a hamu közé hull; ebből a 0,8 kgr. szénből átlag 1,094 m3 szénsav, 0,292 m3 oxigén, 5,616 m3 nitrogén és 0,008 kgr. korom keletkezik, mivel a kőszén körülbelül 80% karboniumot tartalmaz. 0,8 × 0,8 = 0,64 kgr. karboniumból csak 1,094 × 1,53 = 1,67 kilogramm szénsav és 0,292 × 0,97 = 0,27 kgr. szénoxidot kapunk, ha a metán helyett is szénoxid keletkezik, ugy hogy bátran feltehetjük, hogy a közönséges tüzhelyekben a szénnek csak 75%-a ég el szénsavvá, a többiből szénoxid lesz. Ezt véve alapul, kiszámítható, hogy a tüzfészekben 1195° C. hőmérséklet keletkezik. Ezen a bajon sok fütő-technikus ugy akar segíteni, hogy az elszálló szénoxidhoz ennek elégetése céljából friss levegőt vezet, csakhogy ez az u. n. füstemésztés a tüz hőmérsékletét alig növeli, mert a levegővel sok meddő rész (nitrogén) jut a tüzhöz, mely jórészt felhasználatlanul árad a kéménybe. A mondottakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a füstemésztő készülék abban az esetben, ha a tüzhöz vezetett levegő a gyakorlatban kivánt levegőmennyiség minimumát teszi, s ha az elszálló szénoxidgázokhoz a füst melegével felhevített levegőt vezetünk, oly tüzelésekhez, melyek nagy hőmérsékletet nem kivánnak, ajánlható, egyébként hasznuk nem olyan, hogy a tüzhelyszerkezet és a kezelés komplikáltabb voltát ellensulyozná, sőt ügyetlen kezelés mellett a kár meghaladná a hasznot.

A F. céljából jónak bizonyult a fütőgázokat izzó testekkel érintkeztetni, e célból a füstcsatornákba tüzálló anyagból massziv v. lyukas boltozatokat építenek, ezek izzásba jövén, a fütőgázokat melegen tartják. Ezeknek az a hibájuk van, hogy mig a beépített test izzásba nem jön, a tüzhely erősen füstölög; az is nagy baj, hogy tetemes a huzatvesztesség és sok a javítás. Sok tüzelésben az égéstermékeket nem a tüzpart felett, hanem a rostélyrudak alatt vezetik el, tehát az izzó szénrétegen áthajtják. Javulás igy se várható, mert a keletkező szénsav az izzó szénréteg között szétbomlik és az izzó rostélyrudak elégését csak folytonos viz- és levegőhütéssel menthetjük meg.

Mivel a szilárd tüzelés 5 főfaktora: a tüzhely szerkezete, kezelése, az időjárás, az üzem és a tüzelőanyag változatossága, mindenütt és állandó jó eredménnyel alkalmazható füstemésztő készüléket kivánnak, ezért sokan állítják, hogy ez a fontos feladat csakis a tüzelőszerkezettől függetlenül oldható meg, azonban a javasolt orvosság mindig oly drága, hogy a beteg pénztárcája nem birja meg. Ujabban még az elektrotechnikát is segítségül veszik. Lodge tanár 1885. azt találta, hogy az elektromosság a füstöt gyorsan elválasztja a levegőtől. Az üvegharang alatt elégetett magnézium csakhamar leülepszik, ha az elektromos gép egyik sarkát a földdel, a másikat pedig a haranggal, de oly módon kötjük össze, hogy ez a harang alatt több csúcsba végződik. A gép megindításakor a finom por erősen felkeveredik és hópelyhek alakjában az üvegharang falaira rakódik. Walker Alfréd ennek a felfedezésnek fontosságától áthatva, igen sikeres próbákat tett angolországi ólomhutáiban. Lodge azt találta, hogy 1000 volt feszültséget meghaladó árammal a szénfüstös levegőt is megtisztogathatjuk. Ugy látszik, hogy drágasága miatt gyakorlati fontosságuvá aligha lesz, azonban mint kisérlet kétségtelenül igen szép és tanuságos. Az elmondottakból önként következik, hogy mindaddig, mig a szilárd tüzelőhöz csökönyösen ragaszkodunk, a tüzelőszer átalános jó kihasználásáról és a füstkalamítások elhárításáról szó sem lehet. A füstkérdés továbbra is megoldhatatlan marad. Radikális kura kell, hogy a bajon segíthessünk. Ez a radikális kura pedig nem más, mint a gáztüzelés. Lásd még Füstszekrény.

Füstfaragó

Petőfi Sándor irói álneve.

Füstifecske

(Hirundo rustica L.), l. Fecskefélék.


Kezdőlap

˙