Galambborsó

v. borsófa (növ., Caragana Lam.), vitorlás virágu, alacsony v. egész faalaku cserje, párosan szárnyalt, a kurta hajtásokon sürün csoportosodó levelekkel, némelykor szurós pálhákkal, a levélbokor tövéből eredő, magános vagy ernyőképü, sárga virágokkal s hengerded hüvelygyümölccsel; 15 faja Ázsiának északi részén nő, némelyik gyakori diszcserje. A C. arborescens L. 2,5-3,5 m. magas, nagyon bokrosan nő, egyike a leszebb diszbokrainknak, a fagy nem folygatja, azért kerítésnek nagyon kedvelik. Hazája Szibéria. Ilyen a C. frutescens DC., csak kétpáru levélkékkel, sárga virággal, a C. jabata Poir., fehér, a C. Chamlagu Lam. pedig sárga és piros virágokkal. Az első faj leveléből kék festék is lesz. Van szomoru és takralevelü kerti fajváltozéka is.

[ÁBRA] a, b a galambbegy, c a virág két levél közt, d a gyümölcs.

Galambduc

a galambok számára rendesen a lakóház keleti vagy déli oldalán a fedél alatt, vagy külön oszlopra készített lakóhely. Mérete azon terület négyszerese, melyet a galambetetésnél elfoglalnak. A fészkek száma kétszerese legyen a ducban tartott galambházak számának; átmérőjük 33-36 cm., mélységük 8-10 cm. A röpülőlyukakat függő ajtóval s elülről kiálló deszkával szokás ellátni.

Galambfalva

(Nagy-, Porumbu mare), kisközség Udvarhely vmegye székelykereszturi j.ban, (1891) 1194 magyar és oláh lak., vasuti kitérő, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár; ref. temploma eredtileg csúcsives stilben volt építve. A község feletti hegyen régi vár romjai látszanak.

Galambfélék

(Columbidae, l. a mellékelt szines képet), a tarajosmellü madarak egyik rendje.

GALAMBOK.

[ÁBRA] 1. Szirtigalamb. - 2. Bukáriai dobosgalamb. - 3. Altenburgi dobosgalamb. - 4. Francia fodrosgalamb. - 5. Kalottegalamb. - 6. Berlini törzsökgalamb. - 7. Apácagalamb. - 8. Almondi galamb. - 9. Szakállos keringő. - 10. Jelzett parókasgalamb. - 11. Egyiptomi sirálykagalamb. - 12. Német sirálykagalamb. - 13. Kinai sirálykagalamb. - 14-15. Paizsos pávagalamb. - 16. Angol golyvásgalamb. - 17. Francia golyvásgalamb. - 18. Brünni golyvásgalamb. - 19. Angol Carriergalamb. - 20. Nürnbergi bagdettagalamb. - 21. Berber galamb. - 22. Római galamb. - 23. Antwerpeni postagalamb. - 24. Lüttichi rövidcsőrű postagalamb.

Jellemző tulajdonságuk, hogy csőrük hegye gyengén lefelé hajló, melynek csak a vége keményebb, különben lágy, pikkelyekkel fedett orlyukaik körül felduzzadt. Többnyire hegyes szárnyakkal és rövid hasadt lábakkal. Általában magvakkal táplálkoznak, amiért is begyük nagy és kettős. Sebesen és ügyesen repülnek. Fákon vagy földön fészkelnek. Fészeklakók. Gyámoltalan és kezdetben vak fiaikat eleinte begyükből pépnemü anyaggal táplálják. A házi galamb mintegy 150 különféle fajváltozataival és formáival - mint ismeretes - mind egy galambfajtól, a szirti galambtól (Columba livia) mesterséges terjesztés utján származtak, és köztük mégis oly nagy különbség van, akár alakjukat, nagyságukat és szinüket, akár pedig belszerveiket, tojásaikat vagy röpülésmódjukat vesszük tekintetbe, hogy első tekintetre külön fanak, sőt nemnek tartanánk. Darwin a galambok ezen tulajdonságát a fajok keletkezéséről való elméleténél fel is használta. Jelenleg körülbelül 360 galambfaj ismeretes, melyek közül azonban Európában csak 6, Magyarországban pedig csak 3 faj él. Legtöbb fajnak Ausztrália és a szomszd szigetvilág a hazája. Felosztatnak három csoportra: I. Dodofélék (l. Dodo), II. Tyukgalambok, tyukalaku testtel, erős és hosszabb lábakkal s rövidebb szárnyakkal. Ide tartoznak: Didunculidák, mint a Szamoa szigetén élő Didunculus shigirostris Gould, egyetlen faj, a Caloenadidak, mint az egyetlen faj a caloenas nicobarica Gray és Gouridák családja, melynek három és Uj-Guinea szigetvilágon élő faja közül a legismertebb a Goura coronata Flemm. III. Valódi galambok, jól kifejlett szárnyakkal, farkkal és rövid lábakkal. Ide tartozik az igazi galambok (Columbidae) családja, többnyire 12, ritkán 14 vagy 16 kormánytollal. Mintegy 200 faj tartozik ide, melyek közül nevezetesebbek: az örvös galamb, tollazata hamuszürke, háta sötétebb, nyaka fémfényü, szárnyán fehér folttal és nyakán fehér övvel. A fark vége feketés, a csőr töve vörös, különben sárgás, lába kékesvörös. Nálunk a legnagyobb galambfaj. Hossza 43, szárnyak hossza 23, farkhossza 17 cm. Erdőkben, különösen Magyarország közép- és északi részeiben él, fákon fészkel, vándormadár; az erdei v. vadgalamb jóval kisebb, feje, nyaka, a szárny felső része és a hát alsó része kékesszürke, fartő szürke, szárnyakon fekete harántfolttal, csőre világossárga, töve és lábai veresek. Hossza 32, szárnyhossza 22 és farkhossza 13 cm. Haznkban magasabb hegyeken és erdőkben faodukban fészkel. Vándormadár, ha a tél enyhe, akkor nálunk is marad; a gerlice; a szirti v. törzsük galamb, mely nálunk nem lakik, hazája a Földközi-tenger környéke, ahol meredek sziklákon fészkel. Szine kékesszürke, szárnyán két feket övvel; farka lecsipett és feketés, a tövén világoskék, csőre fekete, lábai sötétkékvörösek. Hossza 34, szárnyak hossza 21, farkhossza 11 cm.; a házi galamb számtalan fajváltozataival eme fajtól származik. Mintegy 10 rasszot és 150 alrasszot vagy fajtát képeznek, melyek 5 főcsoportba oszthatók be. I. csoport. Mezei v. szines galambok. Leginkább a szirti galambhoz hasonlítanak, tollazatuk változó. Mintegy 25 fajtája ismeretes. II. csoport. Dobos galambok, melyek sajátszerü hangot képesek adni. Ilyenek az altenburgi, bukkari és az orosz dobos galambok. III. csoportba osztják azokat, melyek tollaiknak sajátságos alakulata által tünnek ki, p. a fodros, csuklyás stb. A IV. csoport galambjainál az alak fontos és e szerint megkülönböztetnek tyuk-, mint a máltai, florentini, modenai stb. galambfajtákat. V. csoport, a bukfences galambok jellemző sajátsága a repülés módja, amennyiben magasra felrepülve, hirtelen a levegőben megordulva, kisebb-nagyobb körü bukfenet csinálva szállnak le. Alakjuk változó; nevezetesebb fajták: angol, almondi, danzigi, braunschweigi, bécsi, prágai, kopenhágai stb. A vándorgalamb palaszürke, hasa vörösesszürke, fehér, az evezőtollak feketék, fehér szegéllyel, a középső kormánytollak feketék, a szélsők világosszürkék. Csőre fekete, lábai vörösek. Hossza 42, szárnyhossza 21, farkhossza 21 cm. Egész Északamerikában el van terjedve, évenként ősszel és tavasszal nem annyira a változó éghajlat, mint inkább a táplálék elégtelensége miatt roppant nagy csapatokban vándorolnak. Ilyenkor ÉK-ről DNy-i irányban huzódnak és a földeket elpusztítják. Audubon szerint egy ilyen csapat 80 millió egyénből állott, melyek hetenként átlag 1.712,000 véka magvat fogyasztottak el, és igy elképzelhető, hogy a mezőkön, erdőkön és földeken minő óriási károkat tehetnek. Fákon fészkel, egy-egy fán gyakran 50-500 fészek is található. A galambok mint kitünő repülők ismeretesek. Egyes fajai óránként 180 km.-nyi utat is megtesznek. L. Madárposta.

Tenyésztés. A galambot nagyobb társaságban padláson, ducban vagy külön házakban tartják. Nősténye kora tavasszal 2 tojást toj, melyet a himmel felváltva 17-20 nap alatt költ ki. Párzása és költése egész nyáron át ismétlődvén, egy pár G. után 6-10 tojás, illetve fiók várható. Némely fajták azonban igen rosszul költenek s ez okból ilyek mellé dajkát, illetőleg felnevelésre a sporttenyésztő is néhány közönséges mezei galambot szokott tartani. Csak az a galambtartás jövedelmező, mely maga keresi élelmét s csak a legzordabb időben szorul etetésre. Előitélet, mintha a mezei galamb kártékony volna, mert ha p. a galambcsapatot értékesebb magvak vetésének idején két-három hétig elzárva tartjuk, a mérsékelt kárt is elkerülhetjük, mit azzal okoz, hogy a szántó felületén fekvő, különben is talán tönkremenő magvakat felszedegeti, miközben azonban elpusztítja a mezei csigákat, káros rovarokat és gyommagvakat (konkoly, ebfűtej, kaszanyüg stb.). A mezei galamb sokféle szinváltozatban fordul elő, ugy hogy sportszempontból is ajánlható. Hizlalásra s piaci értékesítésra a mezei galamb nagy fajtákkal (római, montauban, tyukgalamb) keresztezendő; az ily keresztezés termékei azonban ne alkalmaztassanak továbbtenyésztésre.

A galamb ősrégi idők óta kultusz és tenyésztés tárgya a Keleten. A genezis szerint olajfaággal szájában a béke jelvénye. A keresztény egyház szintén felruházta a szentnek jellegével (a Szentlélek ábrázolása galamb képében) s különösen a görög-keletieknél élénk a galamb iránti kegyelet, mely katolikus országokban is kifejezést lel galambetetésre szánt alapítványokban (velencei Szt. Márk-tér). Röpülésének gyorsaságát s közmondásos szelidségét (nincsen epéje, mint a galambnak) Homér elragadó képekben irta le. Galamba a szerelem (turbékoló G.) és hitvestársi hűség jelképe is.

Galambfű

v. galambvirág (növ., Isopyrum L.), a boglárkafélék füve, 17 fajjal az északi földtekén. Az I. thalictroides L. kedves tavaszi fehérvirágu, de hamar hervadó növényünk.

Galambica

vagy galambgomba (növ., Russula Pers.), a kalapos gombák génusza, a galócától merev, törékeny, levetlen lemezei különböztetik meg. Perece és fátolya nincs. Spórája kerekded, fehér vagy sárgás. Jókora nagy, husos, meglehetős szabályos, lábas gomba, többnyire magánosan nő a földben. Több faja ehető, több gyanus vagy éppen mérges, sőt halálos is. L. még Galóca.

Galambkerék

a. m. oszlopon nyugvó galambduc.

Galamblakás

Ha padláson vagy a ház eresze alatt rendezzük be, lehetőleg a déli vagy nyugati oldalt válasszuk. Célszerü a fészkeket egy télen át is használt kémény körül felhelyezni. A kiröpülésre szolgáló nyilás csapóajtó- és felszálló deszkával látandó el. Nagyobb lakás- v. ducnál több röplyukat kell alkalmazni, mert a galamb rossz szokása, hogy a bejárást elállja s a többit a bejutásban akadályozza. A G.-t a galamb ellenségeinek behatolása ellen biztosítani kell.

Galamblövészet

a versenylövések azon módja, melynél bizonyos távolságban (20-25 m.) kalitkákból kieresztett galambokra lőnek. A versenyfeltételek lényege az, hogy ki tud egyfolytában, hibázás nélkül több galambot ugy lelőni, hogy az a körülzárt kis téren belül essék le. A versenyző előtt 5-6 zárt kalitka fekszik s nem tudja, hogy az általa adott jelre melyikből eresztik ki a galambot. A galambok tollának megtépéséről, szemeinek kitolásáról a verseny előtt, a mai galamblövészetnél szó sincs, egyedül farkukat kurtítják meg, hogy repülésük még gyorsabb legyen.

Galambóc

(szerbül Kolombac), egykor erős vár Szerbiában, a Duna jobbpartján, Szendrő közelében. A török hódítás kezdetén élénk szerepet játszott hazánk történetében. A rómaiak idejében Columbaria név alatt ismeretes. A török fellépésekor ez volt Szerbia keleti végvára a Duna mellett, s ez volt az első vár, melyet a török határainkon elfoglalt. Bajazed szultán vette be 1391-ben, de ezután Perényi Péter visszafoglalta. 1427-ben Galambócot áruló szerb kapitánya 12,000 aranyért a török kezére játszotta. Zsigmond király 1428. áprilisban 25 ezernyi sereggel, oláh és lengyel segédhadakkal szárazon és vizen támadta egyszerre. A hajóseregben egy gályát a fővezérré nevezett Rozgonyi István neje, a hőslelkü Szentgyörgyi Cecilia vezetett és pedig oly férfias bátorsággal, hogy gályájával több izben megközelítette G. várát, és abba keményen lövöldöztetett a törökökre. De Murad szultán nagy felmentő sereggel érkezett a fontos vár alá, ugy hogy Zsigmond jónak látta fegyverszünetet kötni, melynek föltételei szerint G. török kézen marad, a magyar sereg pedig háborítatlanul átkelhet a Dunán. De a törökök rátámadtak az átkelő magyar seregre s csak ágyuik védelme és a lengyel hátvéd hősies önfeláldozása mentette meg nagyobb pusztulástól a magyar sereget s köztük magát a királyt is. A török G. megrongált falait helyreállíttatta s onnan állandóan fenyegette Magyarország aldunai részét, tőszomszédjává válván az országnak. Csak Kinizsy Pálnak, mint az elvidék országos főkapitányának sikerült még egyszer 1483-iki szerbiai hadjárata alkalmával a töröktől visszaszerezni. De aztán Nádorfehérvár elvesztése (1521) után G. is végkép elveszett Magyarországra nézve. Most csak romjaiban állanak a Duna hulláma fölé vadregényes sziklafalakon emelkedő várfalak. A sziklák oduiban az Alföldön olykor ilyesztő sokaságban fellépő és az állatokra nézve veszedelmes, u. n. kolumbácsi legyek tanyáznak.


Kezdőlap

˙