Gallikánizmus

(lat.). Franciaországban kifejlett s megállapított azon rendszer, amelynek értelmében a francia állam az egyházzal szemben széleskörül jogosítványokkal, az u. n. gallikán szabadságokkal (Les libertés de l'église gallicane) van felruházva. E szerint az államot megilleti az egyházi viszonyok feletti felügyelet s az arra való befolyás joga (droit de la surveillance et de l'influence); a placetum szükséges minden pápai intézkedés elfogadásához s az egyházi törvények kihirdetéséhez és az egyházi birótól a világihoz kell felebbezni (appel comme d'abus). E rendszer alapelvei a szt. Lajos 1268. évi pragmatica sanctiójában vannak letéve. Később is gyakran kir. rendeletekben kifejezésre jutnak a gallikán egyház elvei, azonban a pápák föllépése folytán ismételten vissza is vonattak. A francia király és a pápa között az üresedésben levő apátságok és püspökségek jövedelmei (regaliák) feletti küzdelemben XIV. Lajos összehivott 34 püspököt s a papság 34 képviselőjét, s ezek 1681 márc.-ban tartott Assemblée du clergé de France-ban kiadták a Bossuet által formulázott Deklarációt, amelynek pontjai: 1. az államhatalom független minden egyházi hatalomtól; 2. a pápa itélete hit dolgában is csak akkor változtathatlan, ha ahhoz az egyház, a zsinat hozzájárul; 3. a pápa alá van rendelve a zsinatnak s köteles alkalmazkodni a kánonokhoz s a Franciaországban is érvényben levő és elfogadott szokások és szabályokhoz. A király rendeletére ezen Deklaráció be lett iktatva a parlament aktáiba. XIV. Lajos viszavonta, de ennek nem volt meg a praktikus hatása. I. Napoleon vissza akarta állítani a gallikán tételeket s az organikus artikulusokban rendeli, hogy a teologia tanárai tanítsák az 1682. Deklaraciót. A magyar papság elvetette a G. tételeket a nagyszombati zsinaton az 1682 okt. 24. kiadott Declaratio cleri Hungarici nyilatkozatban.

Gallimátiász

l. Galimátiász.

Gallina

Jácint, olaszt szinműiró, szül. Velencében 1852. Goldoni nyomain indulva, főkép a velencei dialektusban irt szinművet kultiválja, jobbára az ottani népéletből merítve tárgyait. Legjobb munkái: I oci del cor; El moroso de la nona; Serenissima; mind a három velencei népszinmű, és az Il primo passo di Carlo Goldoni c. egyfelvonásos vigjáték. G. néhány évvel ezelőtt egy szinésztársaság élére állott, melynek adminisztrativ igazgatója öccse Henrik s amely majdnem kizárólag Goldoni és az ő darabjait játsza. Ezzel a társasággal 1894. májusban megfordult Budapesten is, a városligeti szinkörben aratva inkább erkölcsi, mint anyagi sikereket. Ugyancsak az idén a velencei tanács a szini irodalom körüli érdemeinek elismeréseül életfogytiglan tartó 1500 lirás évdijat szavazott meg neki.

Gallinaceae

(állat), l. Tyukok.

Gallinago

Br. (állat), l. Szalonkák.

Gallinula

(állat), l. Vizityuk.

Gallipoli

1. az ugyanily nevü járásnak, egy alprefektusnak és egy püspöknek székhelye Lecce olasz tartományban, 44 km.-nyire Otrantotól, vasut mellett, (1881) 10,687 lak., jó kikötővel, halászattal és élénk olaj-, bor- és déligyümölcs-kereskedéssel. 1892. 4,5 millió lira értékben vittek ki olajat, 2,1 millió értékben bort; ugyanazon évben 654 hajó fordult meg benne 215,372 t. tartalommal. G. a régi görögök Kallipolisza, szigeten épült, amelyet 12-ives szép hid kötött össze a szárazfölddel. - 2. G. (törökül Geliboli) az ugyanily nevü szandsákság (40,700 km2 ter.) fővárosa, Drinápoly török vilajetben, G.-félszigeten, a Dardanellák északi bejáratánál, osztrák-magyar konzuláris ágens székhelye, mintegy 30,000 török, örmény, görög és zsidó lak., kis, sekély és D-felől rosszul védett kikötővel. A kikötő mellett álló nehány kőépület kivételével, a házak nagyobbára fából valók; az utcák szükek és piszkosak, azonban bazárjaiban élénk a kereskedelem. A várostól délre nehány tumulusz látható, amelyeket a régi trák királyok sirjainak tartanak. Az 1854. Bulair és a Szaroszi-öböl közt francia mérnököktől épített sáncokat 1877 után nagyban megerősítették; ezek védik a bejáratot a Dardanellákba. G., a macedoniai királyok idejében Kallipolisz, már a középkorban fontos volt, mint az olasz áruk rakodóhelye. Ez volt az első európai város, amelyet a törökök 1357. elfoglaltak. - 3. Hegyekkel takart félsziget, a régiek Trák-Chersonesusa, a Dardanellák és a Szaroszi-öböl közt; csak keskeny földnyelv csatolja a szárazföldhöz.

Gallipolis

(ejtsd: gellipolisz), Gallia county székhelye Ohio északamerikai államban, az Ohio jobb partján, (1890) 4498 lak. Franciák alapították.

Gallium

Fémes elem, jele Ga, atomsulya 70. Ez elemet Lecoq de Boisbaudran fedezte fel 1875. s Franciaország (Gallia) tiszteletére G.-nak nevezte. A cink némely érceiben (beusbergi, asturiai és pierrefittei cinkfényle) igen kis mennyiségben fordul elő. Tisztán előállítva szép fehér, fényes, oktaéderekben kristályosodó fém. F.-a 5,935 (23°-on), op.-a igen alacsony, 30,15°C., tehát már a test hőmérsékén megolvad. Kémiai sajátságaira nézve az aluminiumhoz hasonló. A levegőn nem oxidálódik, forró viz sem hat reá. Sósavban hidegen is oldódik; salétromsav hidegen alig hat reá, melegen lassacskán feloldja. Igen jellemző a szinképe 2 ibolyakék vonallal. Sóinak oldatai kénhidrogéntől és kénammoniumtól nem változnak; kálium- és nátrium-hidroxid galliumhidroxidot választanak le, mely a kémszer fölöslegében könnyen oldható. Ammonia szintén hidroxidot választ le, a csapadék a kémszer fölöslegében kevéssé oldható. Sói az aluminiuméihoz hasonlók, igy p. timsót is képez, mely a megfelelő aluminiumtimsóval izomorf.

Gallizálás

l. Gallozás.


Kezdőlap

˙