Gauchos

(ejtsd: gaucsosz), a La Plata államok óriási, füvel benőtt sikságain (pampák) lakó, állettenyésztést üző nép. Többnyire meszticek, bár fehéreknek vallják magukat. Vakmerő és fáradhatatlan lovasok. F estői öltözetök a durva szövetű kabát és rojtos nadrág, valamint a négyszögletű, rikitó szinü poncho és széles karimáju szalmakalap. Övükben 30-40 cm. hosszu éles kést hordanak; az ezüst sarkantyu nélkülözhetetlen kiegészítő része viseletüknek. Földből épített kunyhókban, vagy bőrsátrakban laknak. Fegyverök hosszu bőrszalad, melynek végére vas, vagy ólomgolyók vannak erősítve. Nyugtalan, kalandvágyó nép, és épen ezért készséges eszközei a bujtogatóknak. Tipuszuk a folytonos harcok következtében kiveszőfélben van.

Gaude

l. Gode.

Gaudeamus

(lat.) a. m. vigadjunk! A német tanulók «Gaudeamus igitur» régi ismert dalának kezdete. - Gaudium a. m. kedvtelés, vigság.

Gaudi

(Gaudy) Frigyes Vilmos, porosz tábornok, szül. Spandauban 1725 aug. 23., megh. Weselben 1788 dec. 13. Részt vett a második sziléziai háboruban, 1766. kapitány és a király szárnysegéde lett, mint ilyen részt vett a hétéves háboruban. Az ezen hadjáratról vezetett naplót, melyet a német törzskari levéltárban őriznek, régebben gyakran használták, de a történetirásra nézve nem megbizható. Ezen kivül tőle való: Versuch einer Anweisung für Offiziere von der Infanterie, wie Feldschanzen angelegt und erbaut werden können (Wesel 1767).

Gaudich., Gaud.

növénynevek mellett Gaudichaud Károly természetvizsgáló nevének rövidítése, szül. Angoulęme-ben 1789 szept. 4., megh. Párisban 1864 jan. 16. Freycinet-t 1817-20. a világ körülhajózásában követte s erről több kötetes munkát irt.

Gaudimn

(ejtsd: gode) Márton Károly, francia pénzügyminiszter és politikus, szül. St. Dénisben 1756., megh. Párisban 1844 nov. 26. A pénzügyi pályára lépett, Necker alatt a nemzeti adófőhivatal egyik ellenőrzője lett, brumaire 18. után pedig az első konzul pénzügyminiszterré tette. Ez állásban a legkitünőbb szolgálatokat tett az államnak és Napoleonnak. G. érdeme, hogy Franciaország hitele, mely a direktorium alatt teljesen tönkrement, megint emelkedett és megszilárdult. 1809. gaetai herceggé tette Napoleon. 1814. állásáról lemondott, 1815-19. a képviselőház tagja volt. Munkákat is irt: Mémoire sur le cadastre (1817); Notice sor les finances de France depuis 1800 jusqu'au 1er avril 1814 (Páris 1818); Mémoires, opinions et écrits (1826-34, 3 köt.).

Gaudry

(ejtsd: gódri), Albert, francia geologus és paleontologus, szül. St. Germain-en-Layeban, Versailles mellett 1827 szept. 15. Az 1855-60. években Pikermi (Görögország) környékét vizsgálta át paleontologiai szempontból, aztán a hetvenes évek elején Mont-Lébéron tercier-rétegeit. Művei: Recherches scientifiques en orient (Páris 1855); Contemporainité de l'espeche humaine et de diverses especes animales aujourd'hui éteinites (u. o. 1861); Géologie de l'île de Chypre (u. o. 1862); Considérations générales sor les animaux fossiles de Pikermi (u. o. 1866); Animaux fossiles et géologie de l'Attique (u. o. 1862-67); Animaux fossiles du Mont-Lébéron (u. o. 1873); Matériaux pour l'histoire des temps quaternaires (u. o. 1871-80); Les enchaînements du monde animal dans les temps géologiques (3 rész, u. o. 1847-1890); Les encętres de nos animaux dans les temps géologiques (Páris 1888).

Gaudy

Ferenc bernát Henrik Vilmos, német költő, skót nemesi család sarja, szül. Odera melletti Frankfurtban 1800 ápr. 19., megh. Berlinben 1840 febr. 6. Kiképzését a berlini College français-en nyerte, 1818-ban a porosz hadseregbe lépett, hol 1833-ig mint tiszt szolgált. Ezen időtől csakis a költészetnek élt és állandóan Berlinben lakott. G. első műveiben teljesen Heine hatása alatt áll, később, főképen humorisztikus és szatirikus dolgazataiban sikerült némi önállóságra szert tenni, bár ezekben is Béranger könnyed, élcdus dalaira emlékeztet. G. öszes műveit Müller Artur adta ki (Berlin 1844-47, 24 kötet; 1853, 8 kötet).

Gauermann

1. Frigyes, osztrák festő, született Miesenbachban, Alsó-Ausztriában 1807., megh. Bécsben 1862. Atyja vezetése alatt, a bécsi akadémián és a németalföldi mesterek nyomán képezte ki magát. Jelesebb művei: Parasztlegény és leány pihenője (1829); A szántó (1834); Megsebesült szarvas; Hazatérő nyáj; Tengeri vihar; Szarvast megtámadó farkasok; Zergevadászat; Parforce-vadászat a tölgyesben; Harc medvék és kutyák között; Falusi kovácsműhely Salzburgban stb. Különösen magas fokon állanak állatképei.

2. G. Jakab, német festő, rajzoló és rézmetsző, az előbbinek apja, szül. Öffingenben, Stuttgart mellett 1772., megh. 1843. A stuttgarti akadémia növendéke volt, beutazta Svájcot, eleinte műkereskedéssel, utóbb rajztanítással kereste kenyerét, utazást tett Tirolban és számos tájképet meg genreképet festett. János főherceg megbizásából lefestette Stájerország legszebb tájékait.

Gaufrage

(franc., ejtsd: gofrázs) a. m. mintás sajtoklás. Vékony selyem- és pamutszövetek, miután merevítő anyagokkal telítettek, mintázás céljából oly mintás hengerpáros bocsátattanak át, melyek közül az egyik a mintát domborította alakban (alakverő), a másik pedig mélyített alakban (alakmás) hordja felületén, E hengerek közül az alakverő mindig fémből készül, az alakmás pedig részint fémből, részint papirosból. Megjegyzendő, hogy a fémből készült hengerek gázzal v. gőzzel füthetők.


Kezdőlap

˙