Geobnitz

I. Géza király neve azon a koronán, melyet Dukász Mihály görög császár küldött I. Gézának. A patricius-ruhában ábrázolt alak feje fölött ez a felirat áll: Gevbitz Despothz piotoz, kralhz Tourkiz vagyis «Géza hivő uralkodó, a turkok királya».

Geoblastus

és geoblastema (növ.), l. Földi csirás.

Geobotanika

(növ.), l. Növényföldrajz.

Geocentrikus

(gör.) a. m. a Föld középpontjára vonatkozó, különösen pedig mint csillagászati műszó, a Föld középpontjából látott (helyzet). Azon égi testek (a bolygók, az üstökösök, a Nap és különösen a Hold), melyeknek a Földtől való távolsága bolygónk méreteihez képest nem tekinthető végtelen nagynak, melyek tehát mérhető parallaxissal birnak, a Földön elfoglalt álláspontunk szerint az égbolt más-más helyén látszanak. Ha tehát azt akarjuk, hogy vmely helyen megejtett megfigyelés könnyű szerrel más helyen is értékesíthető legyen, vagy valamely efemerida általános használhatósággal birjon, az égi testek helyzeteit a Föld középpontjára, mint képzeleti megfigyelési helyre redukáljuk. A földfelületi látszó és G. való helyzet között tehát kedvező esetben a külömbség az egész parallaxis értékére rughat fel, mi a Hold esetében egy teljes fokot tesz. A koordináta-rendszer szerint, melyben az égitest helyzetét kifejezzük, szólunk G. magasságról, G. rektaszcenzió és deklinációról, vagy G. hosszuságról és szélességről. Mivel a parallaxis az égitestnek csak magasságát befolyásolja, világos, hogy gömbalaku Földet tételezve fel, nincs különbség észlelt és G. azimut között, holott a többi, a horizonttal nem közvetlenül kapcsolatos koordináta-rendszerekben minden helymeghatározó adat változik. A Coppernicus-féle rendszer szembesítve a Ptolemaios-félével, mely inkább a látszatot adja vissza, kissé más értelemben használja a G. kifejezést. Az előbb említett parallaktikus és csak a Hold esetében tekintélyes értékü redukciótól eltekintve valamely bolygó G. helye ugyanis azon pont, melyben ezt a Föld középpontjából látjuk, mig ezzel ellentétben a heliocentrikus helye azon pont, melyben a bolygót a Nap középpontjában álló megfigyelő látja. Ily értelemben a ptolemaiosi-rendszer egyenesen G., a coppernicusi heliocentrikus világnézetnek nevezhető, s igy a G. redukció szükséges, hogy a földfelületen megfigyelt bolygóhelyet valóságos pálya meghatározása kedvéért a Nap középpontjára visszavezethessük. Ebből egyszersmind az is következik, hogy a konjunkció alkalmával, mikor valamely bolygó a Nappal együtt a Föld ugyanazon oldalán egyenes vonalban áll, a G. helyzet a heliocentrikussal azonos, s hogy oppoziciókra, mikor a bolygó és a Nap a Föld különböző oldalain egymással egyenes vonalba kerülnek, a G. helyzet a helicentrikustól 180°-kal különbözik. Mivel a legtöbb állócsillag oly nagy távolságra esik, hogy nemcsak a Föld, hanem még a földpálya sugara is pontnak tekintendő, az égitestek földfelületi, G. és helicentrikus helyzete között különbség nem tehető.

Geocentrikus világnézet

l. Geocentrikus és Bolygók.

Geociklikus

(gör.), a Földnek a Nap körüli mozgására vonatkozó elemek; távolság, szögletesség; geciklikon, az ezen mozgást feltüntető gépezet.

Geocores

(állat), l. Földi poloskák.

Geóda

(ásv.), valamely kőzetben előforduló, néha kifejthető gömbös ür, l. Fészek.

Geodéta

általában mindenki, aki a földméréssel tudományosan foglalkozik. Szükebb értelemben és főleg azonban csak azok, akik felső geodéziával foglalkoznak ugy elméletileg, mint gyakorlatilag. Ilyen p. Snellius, Lacondamine, Maupertius, Bessel, Gauss, Listing, Baeyer, Clarke, Helmert, Ybaer stb.

Geodetikus vonalak

egy felület azon vonalai, melyeknek minden egyes pontjában a felület normálisa az illető görbe simuló sikjába esik. Ilyenek p. a gömbön a legnagyobb körök, az egyenes körhengeren a közönséges csavarvonalak s az alkotók, a sikon az egyeneseket kell G. vonalaknak tekinteni. Ha egy felületen annak valamely pontjából annak valamely másik pontjába a legrövidebb uton akarunk eljutni, akkor G. vonalon kell haladnunk. Ha a felületen egy pont (a felület által gyakorolt kényszeren kivül) erők hatása nélkül mozog, G. vonalat fog leirni. Végre G. vonalat nyerünk, ha egy sulytalan szálat a felületen kifeszítünk.


Kezdőlap

˙