Gibea

vagy Geba, Gaba, azaz magaslat; igy neveztek több helységet Palesztinában. Nevezetesebbek: 1. Benjamin G.-ja, amai Dseba falu, Jeruzsálemtól ÉK-re, a Vadi-esz-Szuventtól D.-re - 2. Saul G.-ja, Saul hazája; valószinüleg azonos Geba határvárral (Kir. könyve 1. 15, 22). - 3. Josephus említ egy G.-t, mely a Karmel ÉK-i lábánál feküdt.

Gibellina

(ejtsd: dsibellina), város Trapani olasz tartományban, Sziciliában, 21 km.-nyire Alcamotól, vasut mellett, (1881) 6350 lak., kénbányászattal, olajfa-, mandula- és fügefatermesztéssel.

Gibeon

régi palesztinai város, mely egy négy városból álló szövetség élén állt. Lakosai hogy a Jósua közeledtével fenyegető megsemmisülés veszedelmétől megszabaduljanak, idegeneknek öltözve az izraelita táborba mentek s megszerezték e cselfogás által az izraelitáknál a vendégjogot (Jos. 9. és 10.), melynek megsértését Saul és Dávid büntették (2. Sám. 21.).A gibeoni áldozó téren(mely nagyságáról volt ismeretes) hozta meg Salamon az ő első áldozatát. G. neve ma Ed Dsib, s Jeruzsálemtől északnyugatra 9 km.-re fekszik egy magaslaton, sziklába vájt sirokkal és középkori mór maradványokkal.

Gibraltar

1. hegyfok a Pireneusi-félsziget D-i végében, 22 km.-nyire Tarifa-foktól, a nyilt Földközi-tenger és az Algecirasi-öböl közt; a szilurkorszakból eredő paláskőzeteken nyugvó juramészből áll. É-on 2,8 km. hosszu és alig 1,8 km. széles, futóhomokkal takart, alacsony földnyelv köti Cadiz spanyol tartományhoz. A hegyfok egyenesen D-nek huzódik; 4,6 km. hosszu; legnagyobb szélessége 1245 m., legnagyobb magassága 425 m. Csaknem mindenütt keskeny gerincét két mélyedés három kúpba osztja be; a középsőn van a jelző-telep (Signal house). D-felé a szikla alacsonyabb lesz és a világító toronnyal ellátott Punta de Europában (é. sz. 36° 6' 23", ny, h, 5° 21') végződik. A sziklákban több barlang van cseppkőképződményekkel, aminő a Cueva de San Miguel, és kőkorszakbeli emberi maradványokkal. G. k-i és É-i lejtője csaknem függőlegesen ereszkedik le a nyilt tenger, illetőleg az É-i földnyelv (La Linea) felé, amelyet most földhányások és néhány őrház véd a csempészet ellen; a Ny-i lejtő keskeny sikságban végződik, tehát hozzá is férhető; itt is épült G. városa. A természet és az emberi kéz a hegyfokot (4,9 km2 területtel) bevehetetlen erősséggé alkotta. A meredek sziklákba mindenfelé terraszok vannak bevágva és ezekben ütegek, sáncok, falak elrendezve, összesen mintegy 800 ágyuval.

2. G. (Estrecho de G.) a legkeskenyebb részében 13 km. széles tengerszoros Európa és Afrika, illetőleg Punta Canales és Punta Cires hegyfokok között. A G.-i szoros, az ókoriak Fretum Herculeuma, amelynek az óceán felőli bejáratát Pontes Gadirides-nek nevezték, 100-550 m., átlag pedig 275 méter mély, Tarifa és G. közt azonban már 900 m. Felületén az oceán vize Ny-ról K-felé óránként 4,5-8,1 km.-nyi sebességgel folyik, mig a mélységben az áramlat az ellenkező irányban mozog, amint azt egy hollandi hajó romjai kimutatták, melyek azon helytől, ahol elsülyedtek, Ny-felé 22 km.-nyire vetődtek ki a partra. Egy régibb geologiai korszakban keletkezett a tengerszoros, a történelmi időkben semmiféle változáson sem ment keresztül.

3. G., angol város és bevehetetlen erősség a G.-i hegyfokon, a szél és vihar ellen teljesen védett Algecirasi-öböl K-i partján; az 5896 emberből álló helyőrséget is beleszámítva 25.869 lak. Az 1782 után teljesen ujraépített és az Alameda nevü sétatér által két részre osztott város szük utcákból áll, amelyek közt az egyedüli hosszabb a Main-street; a házak, amelyek sok helyen egymás fölött állanak, spanyol módra vannak építve és sötét szinüre festve. Nagyobb nyilvános épületei: a prot. székes egyház, 3 kat. templom, egy zsinagóga, a kormányzó laka és a katonai épületek (kaszárnyák, kórház és börtön). A városnak főképen sztratégiai jelentősége van; az erődítmények jó karban tartása és a helyőrség fentartása évenként 250.000 font sterlingbe kerül; jelentős e hely még mint szénrakodó is. 1892. 4947 hajó fordult meg kikötőjében 4,39 millió tonna tartalommal. G. Európa legmelegebb városa (januári hőmérsék: 16,4 juliusi 22,4); ujabban egészségesebbé is tették, mint volt azelőtt; K-i éles szél azonban gyakrabban okoz még betegségeket. Az ókorban a Hispania Baeticahoz tartozó hegyfok neve Calpe volt. Nevét 711. akkor változtatta meg, midőn Tarik, Velid khalifa vezére, ápr. 28-án Afrikából jövet itt kikötött, rajta erősséget építtetett és a sziklát Dsebel-al-Tariknak (Tarik hegyének) nevezte el. Végleg a spanyolok az araboktól 1462. Medina-Sidonia vezérlete alatt foglalták el. V. Károly a régi mór erődítményeket az európai akkori hadi tudomány követelményei szerint átalakította. A spanyol örökösödési háboruban 1704 aug. 4-én György hessen-darmstadti herceg vezérlete alatt angol és hollandi katonákból álló sereg a várat az angolok számára elfoglalta. V. Fülöp 1704. mind a szárazról, mind a tenger felől ostromoltatta, de sikertelenül; 1705-ben e kisérletet megujították, de megint eredmény nélkül. Az utrechti béke azután G.-t az angoloknak adta mint szabad kikötőt. Spanyolország 1727., 1779. és 1782. ujabb kisérleteket tett G. elfoglalására, de mindannyiszor eredménytelenül. Azóta Anglia G.-nak Háborítatlan birtokában van. Az angol birtokot 2 km. széles neutrális öv választja el a spanyol birtokoktól. V.ö. Gilbard, G. 1882.

Gibraltári kő

l. Alabastrom.

Gibson

(ejtsd: gibsz'n), 1. county Indiana É.-amerikai államban, 1175 km2 területtel, 18.750 lak., Princeton székhellyel. - 2. County Tennesseeben, 1400 km2 területtel; 28.580 lak., Trenten székhellyel.

Gibson

1. János, angol szobrász, szül. Gyffinben 1790., meh. Rómában 1866. Liverpoolban, majd Londonban tanult, 1817. pedig Roscoe, a hires történetíró kezdeményezésére Rómába ment és ott töltötte életének hátralévő hosszu részét. Először Canova, ennek halála után pedig Thorwaldsen tanítványa lett. A Zefirektől hordozott Psyché (1821) és a nimfáktól meglepett Hylas (1826) tanusítják haladását, de azt is, mennyire ragaszkodott az ókori nagy mintákhoz. Későbbi művei közül legsikerültebb a Vénus a teknősbékával, melyen a polikromiával is megpróbálkozott. Emlékszobrai: a királyné szobra a Buckingham-palotában; a királynét a Bölcsesség és Igazság allegóriai alakok társaságában ábrázoló csoport a Westminster-palotában, Leicester hercegnő siremléke Longfordban.

2. G. Tamás Milner, angol politikus, szül. Trinidadban 1806 szept. 3., megh. az algeriai parton 1884 febr. 25. 1837. mint konzervativ tagja lett a parlamentnek, de csakhamar a szabad kereskedelmi párthoz lépett át s Cobden egyik legbefolyásosabb hive lett. Tagja volt az Anti-Corn-Law-Leaguenak és a Pell-minisztérium alatt az elsők közt volt, akik a gabonavámok megszüntetése mellett harcoltak., ami 1846. meg is történt. A következő Russel-kabinetben 1846-48. a kereskedelmi hivatala alelnöke volt. Küzdött Palmerston külügyi politikája ellen s 1858 febr. sikerült őt megbuktatnia. De midőn 1859 jul. Palmerston ujból hatalomra jutott, G. a hadügyi, majd a kereskedelmi hivatal elnökségét vette át. 1868. visszavonult a politikától.

Gichtel

János György, német misztikus, szül. Regensburgban 1638 máj. 14., megh. Amsterdamban 1710 jan. 11. Würltz báróval társaságot (Christerbauliche Jesusgesellschaft) akart alapítani. Miután egy ideig Gernsbachban és Bécsben tartózkodott, 1666-ban Zwolleba (Hollandia), 1668. pedig Amsterdamba ment. Itt megismerkedett Böhm Jakab (l.o.) irataival, a melyeket ő adott ki először (9. köt., Amsterdam 1682). Az ő tana csak a Böhm-féle teozofiának gyakorlati tovább fejlesztése aszkéta szellemben, sajátsága volt azonban a Melhizédek-papságról való rajongó tan, melynél fogva ő magának és más ihletettnek azt az erőt tulajdonította, hogy a Krisztus kinszenvedéseinek utánzásával lelkeket menthetnek meg a kárhozattól. Elveti a házasságot, nem sokra becsüli a teologiai tudományt és önkéntes szegénységet óhajt. Követői, a Gichtelianok v. Angyaltestvérek (Máté 22, 30 után), Amsterdamban és lejdában s itt-ott Németországban - habár kis számban - egészen az ujabb időkig fentartották magokat. G. levelei összegyüjtve Theosophia practica cimmel jelentek meg (7 köt., Lejda 1722).

Giczy

1. András (Géczy), Báthory Gábor erdélyi fejedelem vetélytársa, a kormányzó G. János unokaöccse. 1590-1600. munkácsi várkapitány, 1611. őszén Báthory Gábor erdélyi fejedelem Konstantinápolyba küldte követségbe, ahol a helyett hogy a fejedelem érdekében működött volna, az erdélyi elégületlenek panaszait adta elő s a fejedelmi gazdag ajándékokat a diván-ülő pasák (a szultán tanácsosai) megvesztegetésére fordítván, az erdélyi fejedelemséget magának adatni kérte, átadni igérvén Lippa és Jenő várát a tömösvár-vidéki visszafoglalt hódoltsággal, az adót 15.000 frtra emeli fel, stb. 1612 máj. 15. kötelezvényt állított ki igéretei teljesitésére s fermánt kapott az erdélyi rendek számára uj fejedelem választására. G. diszes török kisérettel s az oláh vajda hadaival jött vissza Erdélybe, egyesült a nyilt lázadásban lévő brassói szászokkal (ezek erélyes polgármesterével Weiss Mihállyal) s a Brassóba menekült erdélyi urakkal s nyilt csatában próbáltak szerencsét Báthory Gábor hadai ellen. De a fejedelem hadai győztek a Földvár mellett 1612 okt. 16. vivott csatában, melyben a brassói polgármester s kézmüvesek, diákokból állott hada elpusztult, G. maga Brassóba, majd Felső-Magyarországra menekült. Báthory Gábor, midőn Bethlen Gábor elpártolása után trónját még inkább fenyegetve látta, 1613. megkegyelmezett G.-nek, de ez csak szinleg volt hű hozzá, titokban ellene fondorkodott. Ő volt a Báthory Gábor Váradon 1613 okt. 28. orozva történt megöletésének bünszerzője is. Bethlen nemsokára elfogatta s a fogarasi kapitány Balingh János (Báthory Gábor kedves embere) őrizete alá adatta, aki uráért boszut állandó, börtönében jól megkinoztatta, éheztette,«végre sok nyomorgatása után egy rusnya tyukkosárba dugatván, a város piacán levő akasztófa alá viteté s ott vétetvén feje, azon kosarában gyalázatosan az akasztófa alatt temettetett vala». V.ö. Szilágyi S., Báthory Gábor fej. tört. (Budapest 1882)

2. G. János, váradi kapitány, Bihar vármegye főispánja s Erdély kormányzója, a dunántúli (a Veszprém vármegyei) Gic helységből (most puszta) erdő előkelő családból származott s a török harcok viszontagságai által került Erdélybe. Testvérei is közpályán szerepeltek, bátyja, György. érsekujvári kapitány volt. Józsa nyitrai alispán, öccse, Farkas, stenisnáci (Horvátország) várkapitány. Együtt kapnak a testvérek és rokonaik 1564. Miksa császár - s magyar királytól nemesség-megerősítő és cimerbővítő levelet. G. János Kerecsényi László mellett kezdi hadi pályafutását a gyulai várban, mint hadnagy. Majd Erdélybe ment s János Zsigmond szolgálatába lépett, akitől 1569. Marosszékben Csókfalvát és Bedét kapta adományul. Midőn Báthory Istvánt a lengyelek királyukká választják s helyébe az erdélyi vajdaságra bátyja, Kristóf emeltetik, a váradi kapitányságra G.-t nevezik ki (1576). Báthory Kristóf halála után pedig az erdélyi fejedelemséget csak névleg viselhető lengyel király a kiskoru Báthory Zsigmond mellé G.-t nevezte ki Erdélyország kormányzójává (utasítással látva el őt), mely méltóságot közmegelégedésre viselte 1585-88-ig. Az 1587. tavaszi országgyülésen maga az ifju fejedelem unokabátyja Somlyai Báthory István akarta megbuktatni s a kormányzóságot magára ruháztatni. De a török porta G.-nek fogta pártját s fermánt adott ki, hogy a kormányzóság maradjon G. kezén. Megtartotta azt a versengések ellenére mindaddig, mig betegsége nem késztette a lemondásra. Az 1588 dec. medgyesi országgyülésen tényleg lemondott a kormányzóságról, midőn a rendek kimondották, hogy a király tanácsában ő legyen az első s az ország főkapitánya (generalis regni capitaneus) cimét viselje. Meghalt Gyulafehérvárt (1589 jan. 7.) s u.o. a székesegyházba érdemeihez méltó ünnepiességgel temettetett el (1589 jan. 21.). L. még Gálfi.

Gida

v. gedő, kis kecske, l. Gödölye.


Kezdőlap

˙