Gipszfű

(növ.), l. Fátyolvirág.

Gipszkötés

gipsszel készített sebészeti kötés, melyet a gipsz azon tulajdonsága miatt alkalmaznak, hogy vizzel keverve gyorsan megkeményedik s igy a kötés merev, kemény tokot képez a végtag körül. Sikeresen használják ott, hol a végtagot v. annak egy részét hosszabb időre minden működésből kizárva nyugalomba akarják tenni, vagy ott, hol bizonyos helyzetét a végtagnak hosszabb időre biztosítani akarják. Elterjedtebben használják ennélfogva 1. az üzleti bajoknál, főleg izületi gyuladásoknál az izület nyugalmának biztosítására mint nyugalmi kötést; 2. csonttöréseknél vagy elferdült izületek állásának javításánál (erőszakos nyujtás, csont átvésése, redressement stb.) a helyes állás biztosítására, a gyógyulás időtartama alatt, mint rögzítő kötést. - Tábori sebészeti gyakorlatban használják mint igen egyszerü, könnyen elkészíthető olyan kötést, mely a végtagot nyugalomban tartja s mellyel a sebesült hosszabb utra is szállítható, fájdalom okozása v. a sérült végtag állapotának sulyosbítása nélkül.

Gipszpadozat

A gipszből 2,5-8 cm vastag, 1,80-2,50 m. hosszu és 20-25 cm. széles lapokat készítenek szádbetéttel (Giraudi rendszer) s az igy készült lapokat az épitészetben többféle célra használják, nevezetesen belső falaknak, barakkok s más ideiglenes épületek, továbbá a falak, födémek borítására. Az igy készült gipszlapok rossz hő- és hangvezetők, könnyen tisztogathatók s előállításuknál fogva (l. Gipsz) diszítésre alkalmasak, s amellett aránylag tartósak és olcsók.

Gipsztrágya

l. Gipsz.

Gíra

(magyarosan az olasz lira után), a középkorban pénz vagy pénzérték s 16 arany v. ezüst nehezéket tett ki. A nehezék a régi font latjának egy negyedrésze, vagyis 60 szemer. 100 gíra 4000 latot, vagyis 125 fontot s igy egy gíra 4 latot tett. III. Béla idejében Magyarország bevétele a pénzverés, só, vám, erdélyi szászok adója, megyei ispánok s a szlavonai herceg ajándéka cimén 166.000 gírára ment.

Giraffe

(állat) l. zsiráf.

Giraj

v. Girej, tatár khán-dinasztia, mely Krimben több mint 300 évig uralkodott. G. Hadsi függetlenné tette magát az aranyportától s 1466 nyolc fiu hátrahagyásával hal meg. Ezek közül G. Mengli egy ideig III. Iván moszkvai nagyhercegnek volt szövetségese, de ennek (1505) halála után az oroszok ellen harcolt. Fia G. Mohamed (1514-23) meghódította Asztrakánt és fivérét G. Szahibot kazáni khánná tette. G. Szadet (1523-1532) utóda G. Szahib (1532-51). Rettenetes Iván cár kiskorusága idején elpusztitotta a moszkvai birodalmat. G. Devlet (1551-77) 1571. felégette Moszkvát. G. Hadsi Szelin (1671-1704) alatt az oroszok két szerencsétlen kimenetelü háborut vezetek Krim ellen; 1744. az oroszok a bukott G. II. Menglit khánná tették. Az utolsó G. Scahlyn 1783. Krimet Oroszországnak engedte át.

Giraldes

Joakim Albin Cardozo, francia anatomus és sebész, szül. Portóban (Portugália) 1808 ápr. 24., megh. Párisban 1875 nov. 27. Madeirában tanult, majd atyjával Párisba költözött, hol 1836. nyerte orvostudori oklevelét. Tudományos dolgozatai főként a boncolástan köréből valók; ilyenek: Mém. sur la terminaison des bronches (Bullet. de la Soc. anat. 1839); Rapport a la Société d'anatomie sur les injections du prof. Hyrtl (u.o. 1840) stb.

Giraldi

(ejtsd: dsir-) Giambattista, máskép Cintio, olasz iró, szül. Ferrarában 1504., ahol élete legnagyobb részét tanárkodással töltötte; ott is halt meg 1573 dec. 30-án. Legjelentősb műve az Ecatommiti cimü novella-ciklus, ahol egy római ifjakból álló társaság - Boccaccio menekültjei példájára - egymásnak históriákat mesél; a könyv tiz bevezető elbeszélésen kivül száz novellát tartalmaz, melyek, ha nincsenek is nagy művészettel irva, tarka cselekvényük folytán nagyon elterjedt olvasmánnyá lettek. Sok drámairó merített belőlük anyagot; egyebek közt tőle vette Shakespeare az Othello meséjét is. Irt egy 25 énekes époszt is Herkulesről, kilenc Seneca-utánzó tragédiát, egy retorikát (Dicorsi intorno al comporre de'Romanzi, delle Commedie ecc.) és számos latin munkát. Az Ecatommiti legjobb kiadása: Borghi (Firenze 1834).

Girált

(Giráltovec), kisközség Sáros vármegye tapolyi j.-ban, (1891) 887 tót és német lakossal; a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és adóhivatal székhelye, van posta és táviróhivatala és postatakarékpénztára, pénzügyőrsége.


Kezdőlap

˙