Givet

(ejtsd: zsivé), város és még nem régiben elsőrangu erősség Ardennes francia départementban, 40 km.-nyire Rocroitól, a Maas és Honille összefolyásánál, több vasuti vonal találkozásánál, (1891) 7083 lak., kőbányával, köszörükőkészítéssel, hires ceruzagyárral, spanyolviaszkészítéssel, fontos rézművekkel és olvasztókkal, szappangyártással; Máhul zeneszerzőnek 1841. fölállított emlékszobrával. A főerődöt a Charlemonton V. Károly építette és 1860 után, midőn francia kézre került, Vauban megerősítette.

Givors

(ejtsd: zsivór), város Rhône francia départementban, 21 km.-nyire Lyontól, a Rhô jobbpartján, ahol a Gier és a G.-i csatorna bele torkollik, vasut mellett, (1891) 10857 lak., vaskohókkal, nagy vasművekkel, számos üveggyárral, selyemfestéssel, élénk szénkereskedéssel és egy kis szénteleppel. Csatornája, amely a város mellett a Rhôba torkollik és 21,5 km. hosszu, 49 zsilippel, G.-ból Rive-de-Gierig, illetőleg Grand-Croixig visz. Rajta főképen szenet, bort és vasércet szállítanak.

Gizeh

az ugyanily nevü alsó-egyiptomi tartomány (965 km2 megművelt területtel és (1892) 283833 lak.) fővárosa, a Nilus balpartján, 6 km.-nyire Kairótól, 11410 lak., 1872. épített 406 m. hosszu, részben forgatható vashiddal, düledező bazárokkal, a mamelukok és vagyonosabb kairói lakosok nyaralóinak romjaival. 1889 óta a hid fölött 3 km.-nyire fekvő alkirályi palotában van az 1864. Izmael pasa által Bulakban alapított gazdag egyiptomi muzeum elhelyezve. 8-10 km.-nyire G.től van a leghiresebb egyiptomi piramis-csoport és a sphinx. (l. Kaior).

Gizella

1. v. Gizla, Kesla, Szt. István király felesége, IV. Henrik bajor hg. és Gizella burgundi hercegasszony leánya, 973 után született. Szt. Wolfgang regensburgi püspök, ki egyideig a magyarok megtérítésén fáradozott, királyi koronát jósolt számára. Testvére, IV. Henrik bajor herceg, sőt III. Ottó császár is valóban szivesen teljesítette Géza magyar vezér kivánságát, midőn fia, István részére feleségül kérette G.-t Remélték, hogy G., kinek egyik bátyja pap, nővére pedig apáca volt, érdemeket szerezhet a magyar nép megtérítésében s a kereszténység elterjesztésében. Ezt alkalmasint kellően ki is fejtette a családdal rokon Szt. Adalbert, a magyarok apostola. A házasság 996 táján, külföldön (Gandersheimban v. Scheyernben) történt. Az ifju királyné nem törődött a politikával, de mint hű és szerető feleség állt férje oldalán s társadalmi téren sokban megkönnyitette munkáját. A vele jött nemes urak oszlopos emberei lettek az udvarnak, a polgárok pedig a Németországban is csak ifju városi élet meghonositásával tettek kisérletet. Udvarhölgyeivel ő maga egyre-másra himezte az egyházi ruhákat a templomoknak; a koronázásnál használatos kir. palástot is az ő művének tartják. Gyermekeit (különböző források szerint Ágotát, Hedviget, Ottót, Bernátot és Henriket, vagyis Imrét) istenesen neveltette, s közülök Imrét, ki anyai nagybátyjának (IV., mint császár II. Henriknek) példáját követte, utóbb szentté nyilvánította az egyház. II. Henrik császár halálával (1025) azonban a magyarok és németek közt felbomlott az a jó viszony, mely köztük G. házassága óta nagyon megerősödött. Imre halálával (1030) pedig kétségessé vált a trón betöltésének módja s a családi viszályoknak egész sorozata következett. Azon méltatlan vád alól, hogy az Árpád családjából való hercegek közül a leányágból származott Orseolo Ottót tisztességtelen utakon is trónra akarta volna juttatni, ujabban fölmentette a történetirás; érthető azonban, ha a keresztény Pétertől többet vár a katolicizmus érdekében, mint a hitökben gyenge Árpádfiaktól. Szt. István halála (1038) után azonban csak rövid ideig élhetett nyugodtan Péter udvarában. A király ugyanis lefoglalta az urától neki hagyott pénzt s uradalma egy részét, őt magát pedig egy vidéki városba (talán Veszprémbe, hol templomot építtetett) belebbezte és felügyelet alatt tartotta. Mindez nagyban elősegítette azt a forradalmat, mely (1041) Péter elüzetésével és Aba Sámuel trónraültetésével végződött. A III. Henrik császár ás Aba Sámuel közt 1043 nov. 30. kötött béke értelmében a király visszaadta G.-nak az urától rámaradt vagyont, mire G. nyugodtan élt tovább az országban, s késő korban Veszprémben hunyt el, hol siremléke még a XV. sz.-ban is megvolt. Arra a hagyományra, hogy 1095. mint passaui fejedelemasszony, tehát több mint száz éves korában, az országon kivül hunyt volna el, a passaui apácazárdának egy «Gisyla abbatissa Non. May» feliratu köve adott alkalmat, melyet a Passaut utbaejtő magyarok a XV. sz. után Szt. István felesége sirkövének tartottak s a kegyeletből készített uj feliratban ezt ki is fejezték. Magyarországban szent gyanánt tisztelték, XIV. sz.-beli legendáját áhítattal olvasták, az egyház azonban hivatalosan nem vette föl a szentek sorába.

2. G. Lujza Mária, kir. hercegnő, Ferenc József császár és király legidősb élő leánya, szül. Laxenburgban 1856 jul. 12. Nevét G.-ra az első magyar királynéra való tekintettel választották, ki szintén bajor hercegné volt, mint Erzsébet, G. anyja. Alig 17 éves korában, 1873 ápr. 20. férjhez ment Leopold bajor herceghez. Leányai közt a legidősb, Erzsébet hercegnő, 1893 dec. elején Genovában Seefried-Buttenheim Ottó bárónak nyujtotta kezét, ki azóta a cs. és kir. hadsereg kötelékébe lépett. Második leánya Auguszta, 1893 nov. 15. József Ágost főhercegnek, József főherceg fiának lett neje.

Gizella

német királyné és római császárné, II. Hermann sváb herceg leánya; megh. Goslarban 1043 febr. 15. Előbb Bruno szász grófnak (megh. 1006), 1012 óta a Babenbergiek családjából való I. Ernő sváb herceg neje volt. Ennek halála után (1015) fiának, II. Ernő sváb hercegnek kiskorusága idején gyámkirálynő volt. 1016. II. Henrik császár akarata ellenére unokatestvéréhez, Konrádhoz ment nőül, amiért II. Henrik megfosztotta a svábországi uralkodástól. Férjére, ki 1204. II. Konrád néven jutott a német trónra, nagy hatást gyakorolt, de fiát, Ernőt (l.o.), aki fellázadt mostoha atyja ellen, nem tudta megmenteni a számüzetésbe küldéstől. 1024. G.-t Pilgrim kölni érsek királynővé, 1027. Rómában császárrá koronázták. G. anyja volt III. Henrik császárnak. Szerette az egyházi költészetet. A speyeri dombban van eltemetve.

Gizella-egylet

Ő cs. és kir. fensége Gizella főhercegnő védnöksége alatt Bécsben a férjhezmenendő leányok kiházasítására 1869. alakult. Az egylet biztosított tőkéje 1893 zártával 41477 kötvényen 26584520 forint, tartaléktőkéje pedig 388155 frt 92 kr. volt. Magyarország i igazgatója Antal János.

Gizella-vasut

a mostani osztrák államvasutnak Salzburgból kiinduló és Bischofshofenen át Wörglig vezető szakasza, melyhez a Bischofshofenból Seltzhalra vezető szárny is tartozott. összes hossza 290 km. 1871-ben, illetőleg 1875. adták át a forgalomnak. A vasutat Ferenc József király leányáról nevezték el.

Gizmondin

(ásv.), kovasavban igen szegény fillipszit, melyeket halaványfehér kristályokban találni a Vezuv, a Capo di Bove stb. vulkáni kőzetében.

Gizsiginszk

(Gizsiga), az Ocohocki-, Bering- és Északi-jeges-tenger közt fekvő ugyanily nevü ázsiai-orosz-tengermelléki járásának székhelye (210933 km2 területtel, 16000 csukcs, korjak, lamut, tunguz és kevés orosz lak.), az Ochocki-tenger mellett a G. torkolatánál 300 lak., a járásban lakó vadásznépek fő kereskedő helye, puskaportárral.

Gjelekovec

község Horvát-Szlavonországban, Varasd vármegye ludbriegi járásában, (1891) 1802 horvát lakossal. Mint politikai községnek 6742 lakosa van.


Kezdőlap

˙