Glouvet

(ejtsd: gluvé), Gyula, Quesnay de Beaupaire, álneve, francia iró, szül. Saumurban 1835. Főügyész a párisi fellebviteli törvényszéknél. Nevezetes Boulanger tábornok ellen való fellépéséről és ellene tartott fényes vádbeszédéről. Elbeszélései közül említést érdelemnek: Le marinier (1881); Le Berger (1882); Histoires du vieux temps (1882, művelődéstörténeti képek a XV. sz..-ból); La famille Bourgeois (1883); L'idéal (1883); Croepus de femmes (1884).

Glovacki

Sándor (álnevén Bolislaw prus), lengyel iró, szül. 1847. Ir novellákat, humoreszkeket és kritikai cikkeket. A Warsawski Kurier állandó tárcairója. Munkái összegyüjtve 5 kötetben jelentek meg Pisma cim alatt. (Varsó 1885-86).

Glover

(ejtsd: glöver) Rikárd, angol költő és politikus. szül. Londonban 1712., megh. 1785 nov. 25. Kereskedői pályára lépett; már 16 éves korában egy kis költeményt irt Newtonról. 1737. adta ki Leonidas c. (London) hőskölteményét, melynek a The Theniad (u.o. 1787) cimü 30 énekü költemény a folytatása. Egyéb művei: Spanyolország ellen intézett balladája: Admiral Hosier's ghost (1740); Boadicea (u.o. 1753) és Medea (u.o. 1761) c. szomorujátékai. 1767 ótatöbb éven át a parlament tagja volt. Memoirs of a celebrated literary and political character, emlékiratai (London 1804) révén hosszabb időn át őt tartották a Junius-levelek szerzőjének.

Gloversville

(ejtsd: glovverszvill, város New-York É.-amerikai állam Fulton countyjában, 70 km.-nyire Albanytól, a Mohawk egy kis mellékvizénél, vasut mellett, 81890) 13864 lak., Kesztyükészítéssel, amiről nevét is kapta és ami az Egyesült-Államokban egy városban sem oly jelentékeny mint ebben.

Gloxinia

L'Her. (növ.), a gesneraceák génusza, nevét Gloxin P.B. hires, mulszázadbeli elzászi füvészről kapta. Többnyári füvek és bokrok, Amerika forró vidékein 6 faj. Száruk leves, levelök átellenes, egyszerü, a visszája néha biborpiros; virágjok szép nagy, hosszunyelü, harangalaku, de a széle nem egyenlő ötkaréju, gyümölcse sokmagu tok. A G. a legszebb disznövények egyike. Nyáron sok, télen mérsékelt öntözést és világosságot kiván. Dusan virágzik, szirma majd halavány egész azurkék, majd lilaszin, majd rózsa- és biborpiros, majd ismét tarka szinü.

[ÁBRA] Gloxinia maculata.,

Több faját üvegházban tenyésztik, de nagyon elfajzik és hibridálódik (l. az ábrát) különösen a G. maculata L. Her., meg a G. speciosa Her. származéka. Szobában is könnyen lehet tenyészteni. Télre elpusztul, de a gumója szárazon kitelel. Tavaszkor ujra beültetjük v. magról vetjük. Levéldugványról is könnyen lehet szaporítani, ha a levél nyelét ferdén lemetszük és cserépbe ültetjük, sőt a földbe erősített levél minden átmetszett eréből gumócskákat hajt, ugy hogy egy nagyobb levélből 50 uj növényt is nevelhetünk. Ha magvat akarunk, a G.-t mesterségesen, még pedig más tő himporával kell termékenyíteni.

Glozsán

nagyközség Bács-Bodrog vármegye ujvidéki j.-ban (1891) 27761 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Gluck

Kristóf Vilibald, német zeneköltő s az opera reformálója, szül. Weidenwangban (a cseh határhoz közel, Berching mellett) 1714 jul. 2., megh. Bécsben 1787 nov. 15., Lobkowitz herceg egy vadászának fia. 1726-32. a komotaui jezsuiták énekkarában működött s közben zongorán, orgonán és hegedün játszani, majd gordonkán is megtanult, utóbb már a zenéléssel kereste kenyerét Prágában. 1734. Bécsbe ment, hol Melzi grófot nyerte meg pártfogóul, ki magával vitte Milanóba, hol G. Sammartinitól tanult tovább. Itt 1741. Artaserse c. dalművel lépett fel; 1745., mint spanyol opera hirneves szerzőjét, a londoni Haymarket szinház karnagyául hivták, hol művei nem tetszettek ugyan, de ahol Händel operáit hallva, lassanként megérlelődött elméjében a dalműzene átalakításának módja. G. visszatért Bécsbe s 1754-64. az udvari opera karnagya volt; rendkivüli tevékenységet fejtett ki. Első nagybecsü műve az 17762-i Orfeusz és Euridiké lett; ezeket Alkésztisz (olaszosan Alceste, 1767) és Párisz és Heléna (1770) követték, min Calzabigi sikerült olasz szövegkölteményeinek megzenésítései; nem az énekesek bravurja számára irott fülcsiklandó énekgyüjtemények többé, hanem drámai érdekü és egységes művek. Alceste az első olyan dalmű, melynek megnyitó zenéje az egész műnek tartalmát és hangulatát tükrözi; a toscanai nagyherceghez irt ajánlás egyébiránt számot a arról, hogy G. céltudatosan mi mindent vitt végbe az Orfeusz óta; visszavezette a zenét eredeti céljához, a szöveg kifejezőjévé tette, az énekek értelmetlen cikornyáinak véget vetett, az áriát az érzéseknek megfelelő mederbe terelte, a zenekar szerepét szintén teljesen a kifejezendő érzésekhez alkalmazta, szóval: a zenét egyszerüvé és igazzá tette. Azonfelül, bár programmjában nem mondta ki, gondja volt a jelenetek és felvonások kikerekítésére, a hatás művészi fokozatára; az énekkar szerepét a cselekmény körébe vonta; a recitativóba beleszőtte a zene drámai lüktetését; a szöveg és zene egységét a prozódiára, a versmértékre, mondathangsulyra, szóval a szavalás törvényeire is kiterjesztette. Miután G. látta, hogy az ő magas szempontjai sokkal fogékonyabb talajra találhatnak Franciaországban, francia szövegre irta és Párisba utazva, itt adatta elő a következő remek dalműveit: Iphigenia Auliszban (1772), Armida (1777) és Iphigenia Tauriszon (1779); ez utóbbi műve után Piccini is (l.o.) kinek pedig elkeseredett, nagy pártja volt az operalátogatók közt, legyőzöttnek vallotta a maga egyoldalu, dallamhajhászó, olaszos irányát. G. utóbbi műveit Mária Antoinette pártfogolta, de csakhamar az egész nagy közönség megérezte és magasztalta nagy értéküket. G. 45. operája, Echo és Nárcisz (1779), csekély hatást tett; többet nem is alkotott. Van 6 szimfoniája is és néhány éneke. V. ö. Schmid A., Gluck (1854); Siegmeyer, Über den Ritter G. und seine Werke 81825); Marx,G. und die Oper (1863); Bitter, Die Reform der Oper durch G. u. durch R. Wagner (Braunschweig 1884) és Fétis, Supplément de la biorg. univ.-jében a G.-Piccini-tollharc irodalmát.

Gluhov

az ugyanily nevü járás székhelye Csernigov orosz kormányzóságban, a Jaman mellett, az é. sz. 31° 34' alatt, (1889) 17625 lak., nagy gabonavásárokkal, 11 templommal, 1 gimnázium és 1 progimnáziummal.

Glukonsav

(glyconsav). A mannitsav és laktonsavval izomer szénvegyület. C5H6(OH)5 COOH. A szőllőcukor és nádcukor és több más szénhidrát oxidációakor képződik. Szintelen, szirupsürüségü folyadék. Egyalju sav, sói többnyire szépen kristályosodnak.

Gluma

(növ.), a pázsitfélék kalászainak lepléül szolgáló pelyva, vagyis csónakalaku fedő levélke; glumaceák a. m. pelyvás füvek vagyis a pázsitfélék, meg a sásfélék rendje; glumaceus a. m. pelyvás v. pelyvanemü, l. Pázsitfélék.


Kezdőlap

˙