Goisern

falu Gmunden felső-ausztriai kerületi kapitányságban, a Traun jobb partján, 35 km-nyire Gmundentől, vasut mellett, gyönyörü vidéken, (1890) 1087 lak. Felső-Ausztriában a legnagyobb evangelikus hitközösséggel, látogatott nyári tartózkodó hely. Közelében van az ujabb időben berendezett Valeriebad, meleg kénes forrásokkal. V. ö. Löcker, Die jod- u. bromhaltige Schwefelquelle zu G. (1884).

Goito

falu mantova olasz tartományban, a Mincio partján, 760 lak., 1848 ápr. 8. és máj. 30. a piemontiak itt győzedelmeskedtek az osztrákokon.

Goizest

kisközség Krassó-Szörény vármegye facseti j.-ban (1891) 161 oláh lak., a nadrági vasipar részvénytársulatnak itt vasérctelepei vannak.

Goj

(héber), többes gojim a. m. nép pogány, ellentétben Izraéllel, továbbá a. m. nem-zsidó.

Gojslav

(ejtsd: -szláv), horvát király, a királyságban bátyja II. Kresimir társa (rex junior) volt 1009-35-ig. Viselt dolgai ismeretlenek, de ugy látszik, hogy csak cimzetes király volt, mig az ország ügyeit bátyja intézte.

Gojzer

(állat), a gázlómadarakhoz tartozó szalonkafélék egyik neme. Hazánkban található a nagy G. (Numenius arquaticus L.) a vékonycsőrü G. (N. tenuicornis V:) és a kis G. (N. phoeopus L.). L. Szalonkafélék.

Gok csaj

(Gök csaj, Geok csaj, a. m. kék viz, örményül Szevanga). 1. Tó Erivan orosz kormányzóságban, Novo-bajazet járásban, az é. sz. 40° 9' és 40° 37' alatt; hossza 71, legnagyobb szélessége 27 km., területe 1393 km2. A Fekete-tenger fölötti magassága 1932 m., legnagyobb mélysége 110 m. Köröskörül magas, nagyobbára vulkáni hegyek környékezik; egyedüli lefolyása Zanga vagy Szevanga, amely az Arexeszbe torkollik. Egyedüli szigete: a Szevan, amelyen egy hires örmény kolostor áll. A G. a régi Örményország fennállása idejében számos várossal és helységgel volt környékezve; ma Bajazed és Kongur a legnagyobb helységek a partjain.

2. G., az ugyanily nevü járás székhelye Baku orosz transzkaukáziai kormányzóságban, a Baba-daghin eredő G. folyó mellett, 17 km.-nyire Udsaritól, 892 lak.

Gola

község Balovár-Kőrös horvát-szlavon vármegye kaproncai j.-ban, (1891) 2546 horvát- és magyar lakossal; van vasuti állomása, posta és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Mint politikai községnek 4744 lakosa van (közte 543 magyar).

Golcar

(ejtsd: golkar), város West-Ridingban, York angol grófságban, 5 km.-nyire Huddersfieldtől, vasut mellett, (1891) 9108 lak., posztószövéssel.

Golda

szibériai néptörzs, mely az altaji népcsalád tungusz ágához tartozik. Az Amur folyó Usszuri és Szungari nevü mellékfolyóinak partjain laknak a G.-k, kiket a khinaiak «yupi-tzute»-nek (halbőr-tatároknak) neveznek, mivel egy bizonyos halnem bőréből készült ruhákba öltözködnek. majdnem kizárólag halászattal és vadászattal foglalkoznak. Az oroszok előrenyomulása folytán kivesző félben vannak; az altaji nyelvészetre érdekes nyelvökkel eddig behatóan még senki sem foglalkozott.


Kezdőlap

˙