Gondar

Amhara tartomány fővárosa Abissziniában, mintegy 40 km.-nyire a Cana- v. Dembeatótól, 1270 m. mélységben, alig 4000 lakossal. Az Uogera-hegylánc lábánál, domb tetején épült várost az Angereb és Kaha patakok folyják körül. A házak apró szalmakunyhók. Az egykori mohammedánus városrész most teljesen el van hagyatva. A legszebb épületek a keresztény templomok, amelyek részben még a portugálok idejéből valók. K-re a várostól vannak az egykori hatalmas nagy császári palotának, továbbá a Kuiszkuam apátságnak romjai. G. egykoron egész Abissziniának volt fővárosa; Theodorosz hagyta el, áttevén székhelyét Debra-Taborba; ugyanő a várost 1868-ban fölégette. Mint egyházi középpont maig is megtartotta jelentőségét.

Gondatlanság

(culpa). A római jog culpa alatt általában oly emberi magatartást ért, mely az ez által másnak okozott kárnak megtérítésére kötelez, tekintet nélkül arra, vajjon a cselekvő a jogsérelmet egyenesen szándékolta v. pedig a jogsérelem inkább hanyagságból, a kellő figyelem és gondosság elmulasztásából származott. Szorosabb értelemben culpa alatt csak az utóbbi esetet értik, ellentétben a jogsérelemnek szándékos okozásával, amit «dolus»-nak neveznek. A culpának ismét többféle fokait különböztetik meg, mely szempontból fontos a culpa lata és a culpa levis között tett különbség. Amaz - vastag G. a) közönséges ember gondosságának, óvatosságának vagy legalább b) annak a gondosságnak elmulasztása, melyet az illető saját ügyeire szokott fordítani [a) dissoluta negligentia, b) diligentia quam suis rebus]. Az utóbbi - enyhe G. - a gondos családapa gondosságának (diligentia boni patris familias) elmulasztása. A különbség a kártérítés mértékére bir jelentőséggel. Ezt a megkülönböztetést még az osztrák polg. tkv. is elfogadta, amelynek 1324. §-a szerint culpa lata esetében a károsodott «teljes elégtételt», vagyis a tényleg szenvedett (vallott) kárnak (damnum emergens) és az elmaradt haszonnak (lucrum cessans) megtérítését s az okozott megsértés jóvátételét; culpa levis esetében ellenben csak a tulajdonképeni kártalanítást, a vallott kárnak megtérítését követelheti. A német javaslat szerint kártérítésre kötelező gondatlanság a rendes családapa gondosságának elmulasztásában áll; ennek a gondosságnak különösen sulyos megsértése vastag gondatlanságot állapít meg, amelyért azonban felelős az is, akit a törvény csak a gondosságnak ama fokára kötelez, amelyet saját ügyeiben tanusítani szokott.

A G. azonban nemcsak az okozott kárnak megtérítésére kötelez, hanem a törvény által meghatározott esetekben büntejogi felelősséget is állapít meg. Mint ilyen a G. a bünösségnek, - amely minden büntetőjogi felelősségnek alapfeltétele - egyik. és pedig a második faja. (A bünösségnek első faja a szándék.) Ellentétben a szándékkal, a G. a kötelességszerü gondosság elmulasztása - vigyázatlanság - által előidézett jogsértő eredménynek előreláthatósága. Az emberi magatartás által előidézett jogsértő eredmény büntetőjogi méltatásánál a kérdés mindig az, vajjon a tettes az eredményt mint magatartásának következményét, tehát a magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggést, előre látta v. legalább kötelességszerü gondosság és figyelem mellett előre láthatta-e? Az első esetben szándékosság, másik esetben G. alapján történik a beszámítás. Ha pedig a tettes a magatartása által okozott eredményt sem előre nem látta, sem előre nem láthatta, alanyi bünösség hiányában büntetőjogi felelősségnek helye nincs. Ez alól csak látszólagos kivételt képeznek az u. n. praeterintentionalis - szándékot meghaladó - büncselekmények, amelyekben a tettes a tényleg bekövetkezett, jóllehet az előrelátottnál sulyosabb eredményért is felelősséggel tartozik. Ilyen p. a halált okozott szándékos sulyos testi sértés. Az ily eseteknek gondosabb szemügyre vétele ugyanis azt mutatja, hogy a tettest a szándékoltnál sulyosabb eredményre vonatkozólag legalább némi G. mindig terheli s hogy azért a sulyosabb eredményre vonatkozólag sem hiányzik az alanyi bünösség. G. esetében a büntető birónak feladata megállapítani: 1. az emberi magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggést, 2. a G. fenforgását. A két feltétel bármelyikének is hiányában büntetőjogi felelősségről szó nem lehet. Az elsőről l. Okság.

A G.-ot illetőleg nem szükséges a bekövetkezett eredmény minden részletének, hanem csak a jogsértő eredménynek általában előreláthatósága. Elegendő tehát p. annak előreláthatósága, hogy magatartásunk másnak halálát okozhatja, habár a tényleg bekövetkezett eredmény konkrét alakulata, a kauzalitás részleteiben lefolyása - tehát p. az, hogy a gondatlanul kilőtt golyó éppen Pétert s a halántékán fogja érni - előrelátható nem is volt. Ennyire specializált előreláthatóság az emberi dolgok körén kivül esik s egyenesen lehetetlen. Több G. összetalálkozása esetében, amidőn t. i. valamely jogsértő eredmény többek G.-ával áll okozati összefüggésben, akkor, minthogy G.-nál részességről szó nem lehet, mindegyik az eredményért önálló a maga G.-a alapján felelős. Az áldozatnak gondatlansága enyhítheti a beszámítást, de a harmadiknak az eredménnyel oki összefüggésben álló G.-át meg nem szüntetheti. Másrészt a G. önálló megállapításának szükségét nem zárja ki az, hogy a cselekmény, mely a jogsértő eredményt okozta, önmagában tilos. Az ellenkező nézet, amely abban az elvben találja kifejezését: « qui in re illecita versatur, respondit etiam e casu», határozott tévedés.

A magyar btkv. szerint büntettet csak szándékosan elkövetett cselekmények képeznek. Ugyanez áll a vétségekre nézve, kivévén, ha a G.-ból elkövetett cselekmény a törvény különös részében vétségnek nyilváníttatik (75. §). Az esetek, melyekben a magyar btkv. a G.-ot bünteti, a következők: 1. a G.-ból elkövetett hamis tanuzás, szakértői nyilatkozat v. fordítás s a G.-ból tett hamis eskü (221. §); 2. a kettős házasság v. valamely fenforgó akadály miatt felbontható vagy semmis házasság megkötése körül a lelkészt terhelő G. (253. és 257. §-ok); 3. a G.-ból elkövetett hamis vád, melyet a törvény rágalmazásnak mond (260. §); 4. G.-ból okozott emberhalál (290. és 291. §); 5. G.-ból okozott sulyos testi sértés (310. §); 6. gondatlan üzletvezetés által előidézett fizetésképtelenség csőd esetében (416. § 1. p); 7. tüzvésznek (425. §); 8. árviznek okozása G.-ból (432. §.) 9. vasuton v. hajón levő személyeknek bizonyos gondatlan cselekmények v. mulasztások által veszélyeztetése (437. §); 10. a távirda használhatóságának félbeszakítása (440. §); 11. hajó megfeneklésének, elsülyedésének v. összezuzatásának G.-ból okozása (445.§.); 12. a fogoly megszökése körül az őr terhelő G. (448. §). Az élet s a testi épség elleni büncselekményeknél a törvény, szemben a közönséges G.-gal, különösen kiemeli azt az esetet, midőn a jogsérelem az azt okozónak hivatásában v. foglalkozásában való járatlanságából, hanyagságából v. azok szabályainak megszegéséből származott. Hogy ezenkivül is a G.-nak különböző fokai lehetnek, az bizonyos, amelyeeket azonban a priori egymástól elhatárolni nem lehet. Még a régebben uralkodott megkülönböztetés, a «nem tudatos» és a «tudatos G.» között is csak zavart okozónak bizonyul. Nemtudatos G. (unbewusste Fahrlässigkeit) alatt azt az esetet értik, midőn a tettes cselekményének lehető következményeire nem is gondol; a tudatos G.-nál - az u. n. luxuria, vakmerőség - ellenben a tettes tette lehető következményeinek tudatában van, de az eset körülményeinél fogva azoknak elmaradását reményli, ami azonban már inkább a szándék (az u. n. föltételes szándék, dolus eventualis) körébe esik. Az ujabb elmélet s törvényhozások azért minden ily megkülönböztetést helyesen mellőznek s a közönséges G. mellett csakis a bizonyos hivatás v. foglalkozás követelte különös gondosság elmulasztását, mint a G. sulyosabban büntetendő esetét, emelik ki.

A G. megállapítása ténykérdés s a birónak, gyakran igen nehéz, feladatát képezi. Annak megállapításánál a biró az esetnek összes körülményeire s a tettesnek egyéniségére is tekintettel kell, hogy legyen. A btkv. 84. §-a, mely a 12. és a 16. életév között levő egyéneknek büntethetőségét attól teszi függővé, hogy a tettes cselekménye bünösségének felismerésére szükséges belátással birt, a G. esetében különösen fontos. Egyebekben még megjegyzendő:

1. G. miatt csak akkor van büntetésnek helye, ha a törvény által védett jog tényleg sérelmet szenvedett, tehát a jogsértő eredmény (mely a közveszélyes büncselekményeknél merő « veszélyeztetés» is lehet) bekövetkezett; máskülönben bizonyos cselekmények általánosan elismert veszélyes voltuknál fogva csak mint kihágások kerülhetnek büntetés alá; p. a sebes hajtás, az utcákon való lövöldözés.

2. G.-ból elkövetett büncselekményeknél kisérlet nem képzelhető. Mert miután a kisérlet lényege a szándékolt eredmény elmaradásában, a G. lényege pedig a nem szándékolt eredmény bekövetkezésében áll, a kisérlet és a G. fogalmai egymást egyenesen kizárják.

3. G-nál nincs helye részességnek sem, mint amely szinte csak szándékos büncselekményeknél képzelhető.

4. Egy G. által okozott több jogsértő eredmény esetében, p. kazánfelrobbanás esetében több ember meghal, több ember sulyosan megsérül, amennyiben az ilyen esetre a törvény külön büntetési tételt meg nem állapít, annyi a büncselekmény, ahány a jogsértő eredmény, s anyagi bünhalmazat esete forog fenn. Ezt az egyedül helyes elvet ujabb időben a m. kir. kuria is elismeri.

5. Vajjon ellenben bünhalmazat forog-e fenn akkor, ha a G. oly cselekmény elkövetésében áll, mely már önmagában is mint kihágás büntetendő, az vitás. A helyes nézetnek az látszik, hogy a kérdés egyöntetüen el nem dönthető, s az eldöntés attól függ, vajjon a G.-ból elkövetett vétség a kihágásnak egész tényálladékát is kimeríti-e. Aki p. sebes hajtás közben valakit elgázol, a sulyos testi sértés vétsége mellett nem büntethető még külön a sebes hajtás által elkövetett kihágásért, mert amaz emezt felemészti. Nincs ellenben felemésztésnek helye, ha valaki veszélyes vadállatot tart, amely valakit megharap, mert a veszélyes vadállatnak tartása folytonos kihágás, melynek tényálladékát azért a jogsértő eredmény ki nem merítheti.

6. Érdekes s részben vitás kérdésekre ad a G. alkalmat az elévülés esetében is s jelesül azért, mert a gondatlan magatartást és a jogsértő eredmény bekövetkeztét nem ritkán hosszabb - évekre is kiterjedhető - időköz választhatja el egymástól. Például egy épület több évi fennállása után összedől s kitünik, hogy az összedőlést az építési anyag hiányossága v. más műhiba okozta. Társadalmi szempontból kiemelkedő végül, hogy minél sürübb a társadalmi érintkezés, minél nagyobb mérveket ölt különösen a gyári ipar, a gépeknek, a természeti erőknek ipari célokra felhasználása, annál nagyobb a G. által okozható jogsértő eredményeknek kül- és belterjes irányban lehetősége s annak folytán a G.-nak büntetőjogi jelentősége. A gőz s a villamosság erőinek felismerése s az emberi célokra felhasználása nemcsak kulturális tekintetben, de a G. büntetőjogi jelentősége tekintetében is forduló pontot jelez. A G.-nak tulenyhe méltatása korunk fejlődési fokán a társadalmi jogvédelemnek hiányos voltát jelentené; az eredményeiben kiszámíthatatlan G.-nak erélyes megtorlása a társadalom jogosult kivánalmainak egyikét képezi. Hogy ennek a feladatnak hazai btkvünk a G. által okozott sulyos testi sértést tárgyazó 310. §-ának feltünően enyhe büntetési tételeivel megfelelt-e, az legalább is kétséges.

Gondi

bibornok, l. Retz.

Gondinet

(ejtsd: gondine) Ödön, francia drámairó, szül. Lauriereban (Haute-Vienne) 1829 márc. 7., megh. Párisban 1888 nov. 19. A pénzügyminisztériumban hivataloskodott, de néhány vigjátéka a szinpadon sikert aratván, teljesen a szinműirásra adta magát. Művei: La cravate blanche (1867); Les grandes demoiselles (1869); gavant, Minard et Cie (1869); Le plus heureux des trois (Labiche-sal együtt); Le roi l'a dit (1873, zenéjét irta Delibes, magyarra ford. Huszár Imre, Budapest 1879, Nemzeti szinházi könyvtár); Libres (18774); Gilberte; Le chef de la division (1874); Le homard (1874); Le panache (1878); Le tunnel (1877); Les convictions de papa (1877); Les vieilles couches (1878); Tant plus ça change (1878). Magyarul megvan még egy műve: Jean de Nivelle (vig opera). Irták G. és Gille F., zenéjét Delibes. Ford. Várady Antal (nemzeti szinházi könyvt.).

Gondnok

l. Főgondnok és Gondnokság.

Gondnokság

alá helyezendők azok a nagykoruak: 1. kik szellemi v. testi fogyatkozásaik miatt vagyonuk kezelésére képtelenek, jelesül elmebetegek, gyengeelméjüek s szükség esetében a siketnémák; 2. a tékozlók; 3. a legalább egy év óta ismeretlen helyen távollévők; 4. a fegyház- és börtönbüntetésre itéltek. Kiskoruaknál, minthogy ezek v. atyai hatalom v. gyámság alatt állanak, csak kivételesen merülhet fel G. alá helyezésnek szüksége. Az eseteket a törvény - 1877. XX. t.-c., illetve 1885. VI. t.-c. - taxative határozza meg s azok jobbára a vagyonnak kezelésére vonatkoznak. Azonfelül kiskorukanál G.-nak az atya ill. a gyám és a kiskoru közötti érdekösszeütközés esetében, továbbá méhmagzat, v. születendő végrendeleti utóörökösök érdekében van helye. A G. alá helyezést bizonyos esetekben a biróság, más esetekben a gyámhatóság rendeli el. A G. éppen ugy, mint a gyámság viselése polgári kötelesség s azt a törvényben megállapított esetek és okok kivételével elutasítani nem lehet. A törvény megállapítja azokat az okokat is, amelyek valakit a gyámsági v. gondnoki tisztség viseléséből általában v. csak egy meghatározott gyámságra v. gondnokságra vonatkozólag kizárnak. Ily általános kizárási ok p. a botrányos élet. A nők - az anya, az örökbefogadó anya s a házastárs kivételével - sem gyámságot, sem G.-ot nem viselhetnek. A gondnoki tiszt megszünik halál, felmentés, elmozdítás által. A gondnok jogai és kötelességei a vagyonkezelésre s a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekre szorítkoznak, s a gondnokolt képviseletére csak kivételesen terjednek ki. A vagyonkezelésből kifolyólag a gondnok épp ugy, mint a gyám, a gyámhatóságnak évenkinti számadással tartozik.

Gondokoro

(Iszmailia), néger telep a Nilus felső völgyében, a folyó jobbpartja mellett, az é. sz. 4° 54' 28" és a k. h. 31° 46' 9" alatt. Régidők óta az elefántcsont- és rabszolgakereskedők találkozó helye volt. 1853. kat. hittérítő állomássá is tették. Baker S. Iszmail khedive tiszteletére Iszmailiának keresztelte. Midőn a Nilus medrét változtatta és G. környékét egészségtelen mocsarak fogták körül, Gordon a kereskedő állomást Ladoba (l.o.) tette át.

Gondol

Dániel, nyug. miniszteri tanácsos, szül. 1815., megh. Alvincen 1891 máj. 7. Már mint fiatal nevelő irt egy magyar nyelvtant, melynek alaktani részét Pápán el is fogadták tankönyvül. 1845 november 22-én Fáy András ajánlatára a magy. tud. akadémia levelező taggá választotta; 1848. fogalmazó volt a belügyminisztériumban, a szabadságharc után egy ideig lappangott, 1867. pedig a magy. kir. pénzügyminisztériumban vállalt hivatalt, hol 1869. titkár lett. 1889. nyugalomba vonult. Mint iró költeményekkel lépett fel a sárospataki Parthenonban (1834, 1837), majd a Kisfaludy-Társaságnál nyert pályadijat Regény és Dráma c. értekezésével (Kisf.-Társ. Évkönyvei, II. 54-220). Egyéb művei: Sophocles szinművei cselekvény tekintetében, Twist Olivér (Boz [Dickens] után angolból fordítva, Pest 1843), Elemi számtan kezdők számára (u.o. 1844); Magyar nyelvtan (Bécs 1845); Az utolsó mohikán (Cooper regénye, angolból fordítva, u. o. 1846); Takarmány és hus-árszabás (u.o. 1867). Fordított szinműveket Shakespeareből (Romeo és Julia, A windsori vig nők), Schillerből (Tell Villmos); foglalkozott Homér fordításával is és irt egy Férj szeliditő c. eredeti vigjátékot, melyet 1847 jun. 8. a nemzeti szinházban is előadtak. Erdélyi Jánoshoz irt hét darab levele dr. Erdélyi Pál birtokában van.

Gondola

leginkább Velencében a lagunákon és csatornákon való hajózásra használt jármű, illetve hosszu, keskeny, elől és hátul élesre, alul laposra épített csónak. Elő- és hátsó része fedett, mely fedezeten az evezősök állanak, mig a csónak közepe nyitott és puha, párnázott üléseit a nap heve vagy eső ellen egy magas, menyezetszerü tetőzet védi. Az elől és hátul fölfelé hajlított tőgerendán nyugvó orr- és fartőkék magasra felnyulnak és mindenféle diszítésekkel vannak ellátva, különösen az orr-tőke, melynek végén egy balta- vagy bárdalaku lapos vas, élével előre fordítva, mint disztárgy, a G. egyik csaknem nélkülözhetetlen kellékét képezi. A G.-kat két vagy négy ember hajtja, kik arccal előre állva, akként kezelik széles lapátu evezőiket, hogy a peremfától magasra kiemelkedő favillában nyugvó evezőnek fogantyuját maguktól tolják, lökik. Karcsuságánál fogva a G. igen gyorsan fut, de hullámzó tenger alkalmával nem igen használható. Velence fénykorában nagy luxus üzetett a gondoláknak drága szőnyegek- és szövetekkel való feldiszítésében, a burkonydeszkáknak megaranyozásában stb.; jelenleg már csak egyszerüen feketére festik.

Gondolat

az adott külső benyomások és ezekből lecsapódó képzetek után önálló működése az agynak vagy észnek. A G. az ész szabad működésének eredménye és mint ilyen főkép valamely itélet formájában lép föl. Vagy, miután a gondolkodás organuma a nyelv, a G. egyszersmind egy mondat, szentencia alakjában jelenik meg. A gondolat mindig egy rövid szavakba foglalható eredménye a kisebb-hosszabb gondolkodásnak (l.o.). Vannak jó gondolatok, melyek vagy tüzetesebb tanulmányból, vagy ötletből eredtek és többnyire acél és eszközök sikeres összeillesztésében nyilatkoznak. Néha G. annyit is tesz, mint szórakozottság, magábamélyedés és itt a G. éles ellentéte a friss érzéki benyomásnak.


Kezdőlap

˙