Gorton

(ejtsd: gortn), város Lancaster angol grófságban, 6 km.-nyire Manchestertől, a Stockport-csatorna és vasut mellett, (1891) 15413 lak., pamutiparral; a Manchestert vizzel ellátó medencével.

Gortva

a Rimának jobboldali kis mellékvize, ered Vecseklő mellett Nógrád vármegyében, eleintén ÉK-re folyik, majd nagy kanyargással Ajnácskő felé fordul s innen É.-, majd K-felé veszi utját. Felednél ömlik a Rimába, Hossza mintegy 40 km.

Gortva-Kisfalud

kisközség Gömör vármegye rimaszécsi j.-ban (1891) 1162 magyar lak., savanyuvizforrása van.

Górtyuk

a nagy faju, bubos tyukok egyik változata, amelyeknek rendesen tarka és borzas tollazata van.

Górugrány

l. Kenguru.

Gorup-Besanez

Jenő Ferenc, német kémikus, szül. Grazban 1817 jan. 15., megh. Erlangenben 1878 nov. 24. Tulajdonképen orvosnak készült, de azután különösen zookémiai vizsgálatokkal foglalkozott. 1849-től a kémia tanára volt az erlangeni egyetemen. Leginkább tankönyvei révén vált ismeretessé. Lehrbuch der Chemie cimü munkája, mely 3 kötetből, még ma is becses. Másik műve: Anleitung zur qualitativen und quantitativen zoochemischen Analyse.

Góry-kódex

l. Guary-kódex.

Gorzsa

farud, a végén kiálló szegekkel felfegyverzett szerszám, melyet a jég alatti halászatnál a vezér- v. hajtóléc hajtására használnak.

Gosárvári

Mátyás, a XVI. sz. derekán élt, harmincados (triesimator, vámszedő) volt Hunyadban. Nevét egy történeti munka tartotta fenn, melynek cime: Az régi magyaroknak első bejövésekről való história, Attilával miképen telepettenek le Sicambriában, és mely nagy vérontással férkesztenek be Pannóniába. Nyomtatott Colosvárot Heltai Gáspárné műhelyébe 1579. esztendőben. Második kiadásban megjelent 1592. (V. ö. Károly, Régi Magyar könyvtár I. k. 83. l.) A versfejekből az tünik ki, hogy ifjabb somlyai Báthory Istvánnak, a fejedelem unokaöccsének ajánlotta.

Gosau

völgy és falu Gmunden felső-ausztriai kerületi kapitányságban. A falu (1191 lak.) 44 km.-nyire van Gmundentől. A sok idegentől látogatott, erdős völgy a Gosaumühlétől, a Gosau-pataknak a Hallstädti-tóba való torkollásától, illetőleg a Gosauzwagtól a (sósviz elvezetésére szolgáló, 133 m. hosszu áthidalása a völgynek, amely 5 pilléren, legmagasabb 43 m., nyugszik) kezdve Hinter-Gosauig csaknem 16 km. hosszu; D-en a Donnerkogeln (2052 m.) meredek sziklái zárják körül. Benne van Vorder-G., hosszan elnyuló falu (12229 lak.). A kocsiut végében levő lakóháztól, a G.-Schmiedtől még 3/4 órányi hosszu és 10 percnyi széles Vordere G.-tó, a háttérben a Dachstein, a két G.-glecser, jobbra a Thorstein és a Donnerkogeln. A Vordere G.-tótól 1 1/2 óra járatra van a zöldesszinü Hintere G.-tó mészsziklák közt.


Kezdőlap

˙