Gönye

(növ.), Diószegiék igy nevezték a kabakbogyót.

Gönyő

(Gönyü), kisközség Győr vármegye pusztai j.-ban, a mosoni Kis-Dunának az Öreg-Dunába való ömlésén alul, az utóbbi jobbpartján, (1891) 1508 magyar lak. Élénk forgalmu hely, mely Győr forgalmát a dunai nagy hajókra közvetíti s igy Győr kikötőhelyéül tekinthető. Van gőzhajó-állomása, posta és táviróhivatala, Győrrel telefonösszeköttetése és postatakarékpénztára.

Göőz

József, pedagogus, szül. Aszalón (Abauj-Torna vármegye.) 1855 márc. 28. Tanult Szikszón, Debrecenben, Sárospatakon, Miskolcon; az áll. tanítóképzőintézetet Budán, a tud. egyetem filozofiai fakultását Budapesten végezte s 1879. ugyanitt tett középiskolai tanári és bölcsészettudori szigorlatot. Egy évig volt külföldön tanulmányi uton. Visszatértével a fővárosban alkalmazták, hol 1891 óta polgári leány- és női ipariskolai igazgató. 1875 óta számos cikket irt a lapokba (Néptanítók lapja, Polgári iskola, Ország-világ, Vasárnapi Ujság, stb.). Önálló művei: A természetphilosophiai álláspontok ismertetése és birálata; Paedagogiai Értekezések; Budapest Története; Magyar Nyelvtan; Magyar Irálytan. A két utóbbi polgári iskolák számára. Másokkal együtt több kötetre rugó olvasókönyvet szerkesztett az elemi és polgári iskolák számára. Nyolc év óta szerkeszti a Polgári iskola c. szaklapot. A tanügyi organizáció ügyében több röpirata jelent meg.

Göpp

v. Goepp., növénynevek mellett Göppert H. R. nevének rövidítése (l.o.).

Göppert

1. Henrik Róbert, német botanikus és paleontologus, szül. Porosz-Szilézia Sprottau városában 1800 jul. 25., meghalt Boroszlóban 1884 máj. 18. E város egyetemén 1821. gyógyszerésztanulmányhoz fogott, de csakhamar az orvosi fakultásra ment át és Berlinben 1826. kapta meg a doktori oklevelét. Azonban az orvosi pályára nem a gyógyítás vonzotta, hanem inkább a medikának növénytani része, melyből 1827. a boroszlói egyetemen magántanárképen kezdett működni. 1831. rendes tanárrá emelkedvén, a füvészkert igazgatását is átvette, s e hivatalában élte fogytáig működött. Műveinek egy része a növények, kivált a fák élettüneményeivel foglalkozik. Ilyenek: Nonnulla de plantarum nutritione (Berlin 1825); Über die Wärmeentwicklung in den Pflanzen (Boroszló 1830); Über Wärmeentwicklung in der lebenden Pflanze (Bécs 1832); De Coniferarum structura anatomica (Boroszló 1841), Die fossilen Farrenkräuter (Boroszló és Bonn 1836); Die Gattungen der fossilen Pflanzen, verglichen mit denen der Jeztwelt (Bonn 1841-45, rajzokkal 55 táblán); Der Bernstein u. die in ihm befindlichen Pflanzenreste der Vormwelt (Berlin 1845, hét táblával); Monographie d. fossilen Coniferen (58 táblával, Lejda 1850); Die Flora des Bernsteins (Menge-vel együtt, Lipcse 1883, két köt.). helyi kutatásai, melyek Szilézia geologiai korszakait földeríték, műveinek más hosszu sorozatában kerültek nyilvánosságra. Az 1850-ik évig felismert fosszil növények összeállítása és szinonimikája a Bronn-féle Index palaeontologicus két kötetében jelentek meg (Stuttgart 1848-50). Foszil növényekből összeszedett gazdag gyüjteményét a Boroszlói egyetem 1874. vásárolta meg (jegyzéke: Görlitz 1868). A boroszlói növénykertet többször irta le, 1830, 1857 és 1868. A növénytani muzeumnak, melyet ő teremtett és tartott fönn, leirása Görlitz 1856. és jegyzéke u. o. 1883. jelent meg.

2. G. Henrik Róbert, német jogtudós, Göppert H. R botanikusnak a fia, szül. Boroszlóban 1838 márc. 14-én, megh. Berlinben 1882 máj. 18. Jogi tanulmányai elvégeztével 1862. törvényszéki ülnök. 1863. magán-, 1865. rendkivüli-, 1868. rendes tanár lett Boroszlóban.1873. a közoktatásügyi minisztériumba lépett s ott 1874. az egyetemek ügyeivel foglalkozó osztálynak előadó tanácsosa lett. Művei: Beiträge zur lehre vom Miteigentum nach dem preussischen allgem. Landrecht (Halle 1864), Über die organischen Erzeugnisse, eine Untersuchung aus dem römischen Sachenrecht (u.o. 1869). Hagyatékából Eck a Jahrbrücher für die Dogmatik des Privatrechts (22 köt., 1884) c. vállalatban G.-nek Das Prinzip: Gesetze haben keine rückwirkende Kraft, geschichtlich und dogmatisch entwickelt.

Göppingen

az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi Donau kerületben, a Fils mellet, 44 km.-nyire Ilmtól, vasut mellett, (1891) 14352 lakossal, pamutszövéssel, gépgyártással és fémiparral. G. Württembergnek egyik legiparosabb városa, 1559-67. Kristóf herceg által épített négyszögü kastéllyal.

Görbebot-hűbér

l. Egyházhűbér.

Görbed

kisközség Bihar vármegye tenkei j.-ban, (1891) 1485 oláh és magyar lak.

Görbedés

vagy gubbadás (ném. Kielbrüchig, ol. inarcata, ang. bogging), a hajónál az, midőn annak eleje és hátulja megszáll, közepe pedig változatlanul marad, vagy megfordítva. A G.-nél a hajó tőkegerendája megtörik és a hosszuösszeköttetések meglazulnak. A G. rendesen a rossz és egyenetlen megterheltetésnek a következménye.

Görbe fenyő

(növ.), l. Törpe fenyő.


Kezdőlap

˙