Gráciák

(lat. Gratiae, római neve a görög charisoknak (l.o.). - Grácia, kellem, graciozus, kellemes.

Gracian

Boldizsár, spanyol iró, szül. Calatayudban 1600 körül, megh. Tarazonában 1658 dec. 6. mint a jezsuita-kollegium főnöke. Nevezetes arról, hogy a Gongorától a versirásban meghonosított estilo culto-t (l. Gongora y Argote) a kötetlen beszédben alkalmazta és leginkább hozzájárult a spanyol próza elkorcsosításához. Agudeza y arte de ingenio (Annak a művészete, hogyan tehetünk szert szellemességre) c. művében meg is irta ennek a divatos irásmódnak teoriáját. Egyéb müvei: El Héroe (első munkája, Huesca 1637); hirneves Criticon-ja (Madrid 1650-64, 3 köt.), melyben allegorikus képekben az emberi életet példázza; bölcs életszabályokat tartalmazó Oráculo-ja (Huesca 1637); El discreto (u.o. 1646); El politico Don Fernando el Catolico (Saragosa 1641), stb. G. műveit Európa-szerte fordítgatták, igy Olaszországban, Franciaországban, Németországban (Oráculó Manual-ját Schopenhauer fordította le.) Nálunk Faludi fordított G.-ból; első irodalmi kisérlete G. Aulicus-ának (Udvari ember, 1750) fordítása (több kiadásban) volt, nem ugyan a spanyol eredetiből, hanem németből és franciából. Ugyane munkát disztichonokba szedve Nagy János Udvari Káté cimmel is kiadta (l. Faludi). G. összes munkái Madridban 1664. (és más izben), Barcelonában 1757., Madridban 1773. (2 köt.) jelentek meg. Egyes mutatványok a Biblioteca de autores espanoles 65. kötetében vannak belőlük.

Gracias F

(G. a Dios) az ugyanily nevü hondurasi departamento fővárosa, 120 km.-nyire Comayaguától, a Mejocote völgyében, 5000 lak., arany- és ezüstbányákkal, dohánytermesztéssel. Az 1536. alapított város 1544-ig a guatemalai és nicaraguai audienciának volt székhelye. - 2. G.- Közép-Amerika északi partjának egy hegyfoka, az é. sz. 15° alatt, amely a Karaibi-tengerbe nyulik, ki és amelyet 1502 szept. 10. Kolumbus Kristóf fedezett föl negyedik és utolsó utjában.

Gracilaria

(növ.), l. Fucus.

Gracilis

latin a. m. karcsu, nyulánk.

Graciosa

a portugál Azorok egyike, 45 km.-nyire Terceirától.

Graculus

(állat), l. Károkatona.

Gracza

György, hirlapiró, szül. Vehécen 1856. Középiskoláit Egerben, Szatmáron és Debrecenben, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte. 1882. a Budapest cimü politikai napilap szerkesztője lett, s azóta hirlapirással foglalkozik. Önálló munkái: A corvinák, történelmi tanulmány: Nevető Magyarország cimü adomáskönyv; A halál őrültjei, regény; Kossuth Lajos élete és működése, életrajz; Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története, népiesen irott nagyobb munka, mely az országos ereklyemuzeum képeivel, 1893. év őszén kezdődőleg füzetekben jelenik meg, Ezeken kivül számos cikket, rajzot, tanulmányt irt különböző lapokban.

Grád

(szláv) a. m. erőd, város; gyakran összetételben fordul elő, p. Visegrád, Belgrád. E szó megfelel az orosz gorod-nak (Novgorod, ujváros), a cseh hrad-nak (Wyschehrad, magasabb vár) és lengyel gród-nak (Tarnogród). A német «grätz» végzetü nevek is innen erednek (Königgrätz).

Grad

Károly, elzászi iró és politikus, született Türkheimben, Colmar mellett 1842 dec. 8., meghalt Logelbachban 1890 jul. 3. Az École des minesben és a párisi egyetemen tanult, sokat utazott Európában, járt Afrikában és a Keleten is természettudományi tanulmányok céljából. Számos természettudományi és nemzetgazdasági értekezést adott ki, s küldő tagja lett az Istitut de Francenal és a párisi meteorologiai társaságnak. 1877. Colmarban a német országgyülésbe választották. Művei: Hydrologie du bassin de l'Ill (Mülhausen 1867); Essais sur le climat de l'Alsace (u.o. 1870); Description des formations glaciaires de la chaîne des Vosges (Páris 1873); Coup d'oeil sur l'exploitation des chemis de fer (Colmar 1874); Heimatskunde, Schilderungen aus dem Elsass, über Land u. Leute (u.o. 1878); Études statistiques sur l'industrie de l'Alsace (u.o. 1880); Les assurances ouvrieres en Allemaigne (Mülhausen 1883), La révisison du cadastre et la péréquation de l' impôt foncier (u.o. 1884); Les améliorations agricoles et l'aménagement des eaux (Starssburg 1885); Voyage en Orient, Egypte, Nubie, Sinai (Páris 1886); Le peuple allemand, etnographie et statistique (u.o. 1887).


Kezdőlap

˙