Grallae

grallatores (állat), l. Gázlók.

Gramen

(lat.) a. m. fű (l.o.); többesszámban gramina, füvek.

Gramineae

v.v gramineceoe (növ.), l. Pázsitfélék.

Gramm

(g.), a nálunk is törvényesen befogadott francia mértékrendszerben a suly névleges egysége, melynek sokszorosítása és osztása által a nagyobb és kisebb súlyok nyerhetők. Az előbbiek görög, az utóbbiak latin előszókkal vannak ellátva. Igy 10 g. = 1 dekagramm, 100 g. = 1 hektogramm, 1000 g. = 1 kilogramm, 10000 g. = 1 miriagramm; ellenben 1/10 g. = 1 decigramm, 1/100 g. 1 centigramm, 1/1000 g. = 1 milligramm,. Ezen sulyrendszer valódi egysége a kilogramm, mely 1 köbdeciméter vagy 1 liter 4 C.°-nyi lepárolt viznek sulya.

Gramma

(gör.), a. m. betü, irat, felirat.

Grammaire

(franc., ejtsd: gramer) a. m. grammatika, nyelvtan.

Grammar schools

(ang., ejtsd: gremmer skúlsz, az angol egyetemekre előkészítő intézetek neve, melyek a mi gimnáziumainknak felelnek meg.

Grammatika

v. a nálunk divó kiejtés szerint gramatika, görög neve a nyelvtannak (eleinte csak a helyes irás és olvasás tanát jelentette, mert a gramma szóból származik). L. Nyelvtan. - Grammatikus, nyelvtan előadója vagy irója, nyelvtanos, a görögöknél és rómaiaknál irodalomtanító. L. még Filologia.

Grammatikusok

(gör.), a görög és római irodalom tanítói, a régi klasszikus irók magyarázói, kiadói: grammatisztesz pedig az elemi ismeretek tanítója. Eleinte nem részesültek állami gondozásban, de később, a császárok korában (Vespasianus és az Antoninusok óta) állami fizetést huztak, sőt II. Teodosius és III. Valentinianus akadémiát is állítottak számukra Konstantinápolyban, ahol állandóan 10 görög és 10 latin grammatikus, azonkivül 3 latin és 5 görög rétor tanított. A görög G. műveit Velencében adták ki 1495-1524. 6 kötetben és Dindorf Lipcsében 1823: de ezek a kiadások elavultak, ezért Hilgard Alfréd (Lipcse, Teubner) ujabb kritikus kiadást rendez belőlök (eddig két kötet). A római G. legjobb kiadása a Keil-féle (Lipcse 1857-1880, 7 köt.). L. még Filologia.

Grammatit

l. Amfibol.


Kezdőlap

˙