Gravelines

(ejtsd: gravelin) v. Gravelingen, város és másodrendü erősség Nord francia départementban, 20 km.-nyire Dunquerquetől, a csatornázott Aa déli ágának jobbpartján, vasut mellett, (1891) 5952 lak., hajógyártással, halbesózókkal. Kikötője, amelyet a tenger apadásakor nagyobb hajók el nem érhenek, forgalmából veszít; jelenleg körülbelül 25000 tonna a bevitel (főképen fa, deszkák, dugók Skandináviából) és 8000 tonna a kivitel (gyümölcs, zöldség, tojás Anglia felé). 1383, az angolok foglalták el; 1405. Burgundiához került. 1558 julius 13. Egmond, a spanyolok vezére, itt legyőzte a franciákat, akik ennek következtében kénytelenek voltak a cateaucambresisi békét megkötni. 1659. a pireneusi békében került Franciaországhoz.

Gravelingen

l. Gravelines.

Grävell

Miksa Károly Frigyes Vilmos, német filozofus és politikai iró, szül. Belgradban (Pomeránia) 1781 aug. 28., megh. Drezdában 1860 szept. 29. A jogi és közigazgatási szolgálatban volt alkalmazva Poroszországban, mig összeütközésbe kerülvén a kormánnyal, 1837. nyugdijazták. A frankfurti parlamentben 1848. nevezetes szerepet vitt. A porosz jog tudományos földolgozása körül érdemeket szerzett. Filozofiai művei: De r Mensch (4. kiad. 1839); Der Bürger (1822); Der Regent (2. köt. 1823). Utolsó műve: Mein Glaubensbekenntniss, angehend den politischen Zustand Deutschlands (1849).

Gravelotte

(ejtsd: gravlot), falu Lotaia elzász-lotaiai kerületben, 10 km.-nyire Metzből, a francia határ közelében a Mance és Gorze közti fensikon, (1890) 575 lak. G. ismeretes azon ütközetről, amelyet St. Privatról is elneveztek és amelyben 1870 aug. 18. a 178818 főnyi gyalogságból, 24584 lovasból és 726 ütegből álló német hadsereg a 150000 főből álló francia hadsereggel megütközött. A németek 899 tisztet és 19200 embert, a franciák 595 tisztet és 14200 embert veszítettek, azonfelül 2600 katonájuk került német fogságba. Az ütközet ugyan eldöntetlen maradt, de a franciák összes felszereléseikkel visszavonultak.

s'Gravenhage

l. Hága.

Gravenhorst

János Lajos Károly, német entomologus, szül. Braunschweigban 1777 nov 14., megh. Boroszlóban 1857 jan. 14. mint a természettudományok tanára és az állattani muzeum igazgatója. Művei: Coleoptera microptera Brunsvicensia (Braunschweig 1802); Monographia coleopterorum micropterorum (Göttinga 1805); Ichneumonologia Europaea (Berlin 1829, 3 köt.).

Gravenreuth

Károly, német Afrika-utazó, szül. Münchenben 1858 dec. 17., elesett hősiesen Kamerun afrikai gyarmat megszállása közben, 1891 nov. 5. 1894. oroszlán-emlékszobrot emeltek neki Kamerunban. Kitünt különösen a Bagamayo mellett vivott ütközetben.

Graves

(ejtsd: grevsz), county Kentucky É.-amerikai államban, 1550 km2 területtel, 28534 lak., Mayfield székhellyel.

Graves

l. Bordeauxi bor.

Gravesande

(tkp. Storm van s'G.) Vilmos Jakab, németalföldi filozofus és matematikus, szül. Herzogenbuschban 1688 szept. 27., megh. Lejdában 1742 febr. 28. Eleinte jogot tanult, de később nagy kedvvel munkálkodott a matematika és fizika terén. Docor juris volt és mint ügyvéd élt Hágában. Már 1707. irta a Versuch über die Perspketive cimü munkáját, mely nagy feltünést keltett. 1713-tól a Journal littéraire c. folyóiratot adta ki más tudósokkal együtt, melyet 1722-től egész 1736-ig Lejdában, Journal de la république des lettres c. alatt folytattak. Miután 1715. G. a németalföldi államok követségével mint a követség titkára Londonba ment, 1717. Lejdában a csillagászat és matematika tanára lett, 1734-től kezdve pedig még a filozofia tanítását is ő végezte az ottani egyetemen. Ő volt az első nem Angliában élő tudós, ki Newton tanát nyiltan vallotta. Dolgozatai közül a következő cimüek említésre méltók: Physices elementa mathemaica, experimentis confirmata, sive Introductio ad philosophiam Newtonianam (Lejda 1720-1721., 2 kötet, 2. kiadás 1743); Philosophiae Newtonianae institutiones (u.o. 1723., 2 kötet, 2. kiadás 1744); Oeuvres philosophiques et matématiques cimü munkáinak gyüjteménye Amsterdamban jelent meg 1774. (2 kötet). Gravsande szerkesztette az első heliosztatot.


Kezdőlap

˙