Grünauit

(ásv.), bizmutnikol (NiS), másképen saynitnak is mondják, a G. Grünau poroszországi, a saynit pedig Sayn-Altenkirchen vesztfáliai termőhelyétől. Szabályos rendszerben kristályosodik.

Grünbaum

Teréz (szül. Müller), melléknevén «a német Cantalani», német énekesnő, szül. Bécsben 1791 aug. 24., megh. Berlinben 1876 jan. 30. Kora ifjuságában a szinészetre adta magát; 1807. Prágába szerződtették s ott G. János Kristóf tenoristához ment nőül, 1818. a bécsi opera tagja volt s 1828. bekövetkezett nyugdijazása után is sokat vendégszerepelt. Főszerepei voltak: Grófnő (Figaro lakodalmában), Donna Anna (Don Juan), Rosine (Szevilai borbély) stb.

Grünberg

az ugyanily nevü járás székhelye Liegnitz porosz kerületben, 95 km.-nyire Liegnitztől, vasut mellett, (1890) 16092 lak., posztó- és félpamutáru készítéssel (18 gyárban), kötélgyártással, üveg-, papir-, cognacgyárral, gőzmalommal; szőllőkkel, málnaültetvényekkel; közelében barnaszénbányával.

Grünbergi kézirat

l. Königinhofi kézirat.

Gründer

Gottfried, nyomdász, 1668. vette át a pozsonyi jezsuita kollégium nyomdájának vzetését, mely 1675. Zerweg György Jánosra bizatott. E hét év alatt a nyomdából számos (kisebb terjedelmü) nyomtatvány látott napvilágot, melyek legnagyobb része bibliográfiai tekintetből felette becses, mert csak egyetlen példányait ismerjük.

Grüneberg

Ármin Gyula, német technologus, szül. Stettinben 1827 ápr. 11. Előbb gyógyszerészi pályán volt, azután a természettudományokat tanulmányozta. Az ólomfehér előállítási módját tökéletesítette. A stassfurti kálisókat célszerüen felhasználta. A mesterséges trágyák előállítása és azok célszerü és általános alkalmazása körül nagy érdemeket szerzett.

Grünenwald

Jakab, német festő szül. Bünzwagenben (Wüttemberg) 1821 szept. 30. 1877. a stuttgarti művészeti iskola tanára lett. Vallásos tárgyu képei: Szt. Péter átveszi a mennyország kulcsait (Spaichingen); Krisztus betegeket gyógyit; A keresztrefeszítés (Hohentingen); genreképei: Zarándokok Jeruzsálem előtt; Jégeső (stuttgarti állami képtár); A jegyesek; A félbeszakított nászmenet; A pásztor hazatérése. A berlini nemzeti muzeumban megfestette a sendlingi csatát ábrázoló freskóképet.

Grünwald

Mátyás, német festő, élt a XV. sz. végén és a XVI. sz. első felében; Aschaffenburgban született, többnyire Mainzban tartózkodott. Művei nagyrészt elvesztek. Leghiresebb műve az 1493 és 1516 közt készített szárnyas oltár, mely jelenleg a kolmari muzeumban van és egyes tábláin szt. Antalt és szt. Sebestyént, remete Antalt és Pált, szt. Antal kisértetését és a Madonnát ábrázolják. G. kolorista volt; kereste és eleven érzékkel alkalmazta a szinhatásokat, azért «német Gorreggio»-nak is elnevezték.

Grünhagen

Kolmar, német történész, szül. Trebnitzben Boroszló mellett 1828 ápr. 2. Egyetemi tanulmányait Berlinben, Jenában és Boroszlóban végezte s 1853. a boroszlói Frigyes gimnáziumhoz nevezték ki tanár. 1855. magántanár lett a boroszlói egyetemen. 1866. pedig ugyanoda rendkivüli tanárrá nevezték ki. A sziléziai történelmi társulat elnöke s munkái is főképen Szilézia történelmét tárgyalják. Főbb művei: Erzbischof Adalbert von Hamburg und die Idee eines mordischen Patriarchats (Lipcse 1855); Breslau unter en Piasten als deutsches Gemeinwesen (Boroszló 1862); Friedrich der grosse und die Breslauer 1740-41 (u.o. 1864); Geschichte des ersten Schlesischen Kriegs (Gotha 1881, 2 köt); Geschichte Schlesiens (u.o. 1884-86, 2 köt.). Továbbá kiadta a Codex diplomaticus Silesiae 3 köt.; Geschichtsquellen Breslau im 14. Jahrhundert (Boroszló 1860); Regesten zur schlesischen Geschichte bis 1290 (2. kiad. u. o. 1876-1884) Geschichtsquellen der Hussiten-Kriege (1871); Gesch. Schlesiens unter Friedrich d. Grossen (I.-II. köt. 1890-92); Regesten zur schles. Gesch. 1301-1315 (1892).

Grünhainichen

falu Zwickau szászországi kerületi kapitányságban, vasut mellett, (1890) 2110 lak., virágzó játékszerkészítéssel; az évenkint exportált játékszerek értéke 2 millió márka.


Kezdőlap

˙