Gualbert

l. Vallombrosa.

Gualdo Priorato

Galeazzo, olasz taktikus, diplomata és történetiró, szül. 1606 jul. 23., megh. 1678. Mint katona szolgált különböző helyeken, előbb Németalföldön a hollandi hadseregben, majd Németországban Wallenstein alatt, később a bajor hadseregben. 1635 után mint diplomata működött előbb Krisztina svéd királyné, majd Velence szolgálatában, 1664. I. Lipót udvari tanácsossá és történetirójává nevezte ki. Számos munkái közül megemlítjük: Historia delle guerre di Ferdinando II. et Ferdinando III. imporatori et del re Filippe IV. di Spagna contra Gustavo Adolfo etc. (Velence 1640, 1641); Historia di Leopoldo, caesare, divisa in tre tomi, che contienele cose piugreve memorabili successe in Europa 1656-1670 (Bécs, 3 köt., 1670-1674), folytatással: Nella quale si descrive la ribellione d'Ungheria (Bécs 1676); Historia di Ferdinando III. imperatore (Bécs 1672); Historia della vita d'Alberto di Wallenstein (Lyon 1643) stb.

Gualdo Tadino

város Perugia olasz tartományban, 37 km.-nyire Folignótól, vasut mellett, (1881) 8477 lak., vasércbányával. Közelében volt az antik Tagina, amelynél 552. Narses a Totilas vezérelte keleti gótokat legyőzte.

Gualeguay

az ugyanily nevü departemento székhelye Entre Rios argentiniai tartományban, a G. jobbpartján, 40 km.-nyire a torkolatától, (1889) 11000 lak., gőzmalommal, bőrgyártással, 10 km. hosszu vasut összeköti Porot Ruizzal, ahová a környékén levő legelőkről és vágóhidakról (saladeros) elszállítják az állatokat, bőröket és hust.

Gualeguaychu

(ejtsd: gualeguaicsu), az ugyanily nevü departemento székhelye Entre Rios argentinai tartományban, 70 km.-nyire Concepcion del Uruguaytól, a G. jobb partján, 15 kilóméternyire a torkolatától, (1889) 14000 lak., a tartomány legjobb és legélénkebb kikötőjével, bőrcserzőkkel, gőzmalmokkal és főképen nagy huskivonatgyártással. 1783. alapították.

Gualt.

természetrajzi nevek után Gualtieri Miklós nevének rövidítése, szül. 1688., meghalt 1744., mint a toscanai nagyherceg udvari orvosa. Különösen a kagylókkal és csigákkal foglalkozott s az Index testarum conchiliorum cimü munkát irta.

Guam

(Guaja), a Marianne-szigetcsoport (Oceániában) legnagyobbika és a legdélibb fekvésü, 514 km2 területtel, (1887) 8561 lak. Agana, mintegy 3500 lak., a spanyol kormányzó székhelye, a NY-i parton, a pompás Apra kikötőt körülfogó Orote-félszigettől É-ra fekszik.

Guanabacoa

(Asuncion de G.), járási székhely Kuba szigetén, 6 km.-nyire Habanától, egy dombon, ahonnan gyönyörü a tengerre a kilátás, (1887) 28043 lak., számos nyaralóval és tengeri fürdővel.

Guanacaste

város Costa-Ricában, l. Libera.

Guanaco

(állat), l. Huanako.


Kezdőlap

˙