Gyümölcsolaj

a. m.a gyümölcséter.

Gyümölcspálinka

A különféle gyümölcsökből zuzás által készített cefre elterjesztése után lepárlás által nyert pálinka. Midőn gyümölcsfajt sajátságos zamatanyag (bouquet) jellemez, mely azonban oly csekély mennyiségben van jelen, hogy azok alkotását mindezideig tanulmányozni még nem sikerült.

Gyümölcsrothadás

l. Almafa.

Gyümölcssajt

cukorral sajtkeménységre befőzött gyümölcs. Gy.-ot minden gyümölcsből készíthetnek, hogy azonban annak egész tömege egyenletes legyen, a nedvdus gyümölcsnek csupán kisajtolt levét, a puha gyümölcsnek pedig szitán áttört husát használják, mig a kemény gyümölcsöt előbb puhára főzik és kihülés után meghámozva szitán áttörik. Ezután tört cukrot keverés közben addig hevítenek, mig épen olvadni kezd, miáltal kristályosodó képességét elveszti. Kihülés után ezen cukrot kevés vizzel nyulósra befőzik, s ekkor teszik bele a fent leirt módon előkészített gyümölcsöt s mindaddig főzik, mig egy próba kihülve sajtkeménységet mutat. Ide tartozik a birsalmasajt és a hurka formáju rahatlukum vagy szultánkenyér.

Gyümölcssav

(növ.), a gyümölcsökben keletkező sav, különösen a borsav, almasav és citromsav.

Gyümölcsszesz

l. Gyümölcspálinka.

Gyümölcsszirupok

a kellemes, izü s zamatu gyümölcsökből cukorral készült szirupok, amelyeket vízzel higítva élveznek, kellemetlen izü gyógyszerekhez pedig az orvos izjavítóul rendeli. e Gy. előállítása többnyire ugy történik, hogy az összezuzott gyümölcsöket (málna, ribiszke, eper, szeder, meggy stb.) néhány napon át erjedni hagyják, majd a kipréselt gyümölcs levét a megszürés után kellő mennyiségü cukorral főzik. A Gy. közül a málnaszörp (Syruspus Rubi Idaei) a leghasználtabb; megjegyzendő, hogy az árubeli málnaszirup gyakran mesterségesen készül ugy, hogy a cukorszirupot citrom- vagy borkősavval savanykássá teszik, vörösre festik és málnaeszenciával zamatosítják. A citromszirup nem erjesztett citromléből készül, többnyire azonban ugy csinálják, hogy citromsavat szirupban oldanak és citrom eszenciával zamatosítván, esetleg sárgásra is festik.

Gyünév

l. Gyüjtőnév.

Gyürki

(Losonczi) család. Eredetét a család Istvántól vette, ki gróf Forgách Ádámtól Losonc városában egy házat kapott adományba és abba magát 1634. királyi beleegyezéssel beiktattatá; innen vette a család előnevét. Cimerlevelét 1652. György idejében nyerte. A családtagok közül kiemelkedett: Gy. Ábrahám gróf, szül. Kis-Terennén 1836 jan. 29. A katonai pályára lépve, 1856. Morva- és Oláhországban a 8. sz. dsidásezredben mint hadnagy szolgált. 1866. a porosz és olasz háboruban mint önkéntes huszárfőhadnagy vett részt. itt szerzett érdemeiért 1867. grófi rangra emeltetett. 1862. kamarás, 1872 ápr. 6-án Nógrád vármegye főispánjává neveztetett ki. 1881-ben a Lipót-rend középkeresztjét nyerte, 1884. v. b. t. tanácsossá lőn kinevezve. egy ideig Nyitra vármegye főispánja is volt. Tagja a porosz Johannita-rendnek. 1891. lemondott Nógrád vármegye főispánságáról és a losonci kerületben képviselővé választatott. A szabadelvü párthoz csatlakozott, de a közigazgatási vita alkalmával kilépett a pártból. Az 1892 - 1897-i országgyülésen szintén a losonci kerületet képviseli.

Gyürki

Antal, gazda, szül. Felső-Szelényben (Hont) 1818., megh. Doroghon 1890 jul. 31. Tanulmányait részint otthon, részint Léván s Aradon végezte. A gazdaság iránt mutatván hajlamot, Léván mezőgazdasági tanulmányokat tett, 1834. huszár lett, de két év mulva kilépett a katonaságból és ezután Hont vármegyében mint aljegyző, szolgabiró, majd mint aljegyző hivataloskodott 12 éven át. Később elnyerte az ügyvédi oklevelet s Pesten telepedvén meg kizárólag az irodalomnak élt. Önállóan megjelent művei: A tagosításról s a tagosított birtok elrendezése s műveléséről (Pest 1843); A vincellérek könyve (u.o. 1856); Cselédbarát (Balassa-Gyarmat 1856); Borászatunk reformjai (Vác 1879), Borászati szótár betürendben (1861); Gyakorlati utmutatás miként kell eljárni a szőllődézsmaváltság keresztülvitelénél a feleknek és községelöljáróknak (u.o. 1869); Népszerü magyarázata a földadó szabályozására vonatkozó 1875. VII. t.-c.-nek egyszersmind példákkal ellátott utmutatás a kataszteri munkálatoknál érdekelt gazdák stb. számára (Budapest 1875): A szőllő mint kincsbánya (u.o. 1888); Gazdasági mellékiparágak és gazdasági háziipar (2. javított kiadás, (u.o. 1888); Az előhaladt borkezelés és pincegazdászat ismertetése és gyakorlati utmutatás a szüretelés, mustkezelés stb.-re nézve (u.o. 1889), Védekezés a filloxera s a szőllőgomba ellen s a bortermelés folytatásának módja (Gyakorlatilag előadva, u. o. 1809); Kisbirtokosok kátéja (u.o. 1889); A gyümölcs értékesítése (u.o. 1889). Szerkesztette a Szőllészeti Füzeteket s számos cikket közölt a gazdasági szaklapokban.


Kezdőlap

˙