Hadház

(Hajdu-H.) nagyközség Hajdu vármegye balmazujvárosi j.-ban, (1891) 1599 házzal és 7954 magyar lak., (közte 7196 helv.) takarékpénztárral, vasuti állomással, posta és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Ha a 6 hajduváros egyike volt. Lakói főleg földmivelést üznek. Termékeny határa 13904 ha.

Hadhirdetés

a kormány vagy az államfő által az állam népeihez intézett szózat, melyben a háboru kitörése közhirré tétetik s egyszersmind a hadkötelesek a hadi szolgálatra való pontos bevonulásra köteleztetnek, a többi lakosok pedig a sebesültek és betegek számára szervezett vagy szervezendő intézetek támogatására s egyéb segélynyujtásra szólíttatnak fel, L. még Háboru.

Hadi adó

l. Adó.

Hadi akadémia

(Kriegsakademie), Németországban katonai főiskola, melyben különösen tehetséges tisztek három év alatt a vezérkari és a hadsegédi szolgálatra, valamint magasabb rangu csapatvezetőkké kiképeztetnek. A H.-t II. Frigyes király állította fel, mint «Általános hadi iskolát». csakis 1858 óta nevezik H.-nak.

Hadi állapot

Azon különleges viszonyok összege, melyek valamely háboru kitörésétől kezdve a hadakozó államok s ezek polgárai közötti érintkezésekben nyilvánulnak. Aktiv H.-nak nevezik az ellenséges támadásoknak közvetlenül kitett egyének különleges viszonyait, mig a nem harcolók személyére és vagyonára vonatkozó különleges viszonyok összege képezi a passziv H.-ot A legtöbb államban háboru kitörésekor a kormány közhirré teszi mindazon rendeleteket, utasításokat stb., melyek a H. által előidézett helyzet következtében részint az állam, részint az egyesek érdekeinek lehetőleges megóvása végett szükségesekké válnak. A H. ellentéte a békeállapot. A H.-tól megkülönböztetendő az ostromállapot (l.o.), mely alatt a katonai hatóságok sokkal nagyobb hatáskörrel és hatalommal vannak felruházva, mint az egyszerü H..-nál.

Hadi állomány

a hadseregek egyes részeit (törzsek, csapatok, intézetek) képező emberek, lovak, ágyuk, szekerek stb. azon számszerinti összege, amely szerint hadi célokra való alkalmaztatásuk esetén összeállíttatnak. A H. minden egyes törzs, csapat s intézet számára már békében meg van állapítva s a békelétszámot a H.-ra való felemelésre szükséges személyzetet folytonosan nyilvántartják. A H.-ra szükséges lovak részint a vonatcsapatok lovaival, részint pedig és főleg a már békében nyilvántartott lóállítási tervezetek alapján eszközölt lókisajátítások és egyáltalában lovaknak vásárlása által szereztetnek meg. A hadi állomány számára szükséges felszerelések béke idején is folytonosan készletben tartatnak.

Hadicikkek

a katonai büntető törvényeknek rövid kivonata, melyben az utóbbinak leglényegesebb és legfontosabb határozványai röviden és minden katona által érthető módon előadatnak. Az ujoncoknak az eskütétel előtt a hadicikkeket anyanyelvükön megmagyarázzák s a csapatoknál szolgáló katonáknak a hadicikkeket időnként (többnyire hetenkint egyszer) anyanyelvükön felolvassák.

Hadi csel

olyeljárás, mellyel az ellenséget reá nézve hátrányos cselekvényre akarják csábítani, ami főleg azzal érhető el, ha őt ellenfele helyzete és szándéka felől tévedésbe ejtik. A jelenkorban legfeljebb egyes különítmény, helyőrség stb. parancsnoka alkalmazhat H.-t. A hadvezérek azt már nem igen tehetik mert a hadseregek nagy állományánál és a közlekedési eszközök bőségénél és kitünőségénél fogva, az ellenség tévutravezetése alig lesz lehetséges.

Hadi csempészet

A hadviselésre szükséges tárgyaknak (fegyvereknek, lőszereknek a hadsereg élelmezésére szükséges terményeknek, továbbá a hadi eszközök készítésére szükséges nyersanyagoknak, valamint a hajóhadak számára szükséges kőszénnek) és harcosoknak semleges területről az ellenséghez való szállítását ez utóbbinak ellenfele H.-nek tekintheti és ezt megtorolhatja.

Hadi cséplő

a XV. sz. első felében a husziták, később a német birodalom paraszthadai által is használt hadi fegyver, mely erős rövid nyélből és lánccal arra függesztett vas-cséplőből állott. A cséplőt néha tüskés vasgolyóval pótolták. ha a cséplő helyett 3-4 vaskarika csüngött a nyélen, akkor az ilyen hadifegyvert skorpiónak nevezték.


Kezdőlap

˙