Hadtáp-állomások

(franc. éttape), katonailag berendezett helységek a katonai utak mentén, melyek az átvonuló csapatok ellátási, felszerelési s betegápolási szükségleteinek kielégítésére rendelvék. A H.-ok béke idején csupán a csapatoknak külföldön való átvonulása esetében állanak fenn s körülbelül egy napi járásra feküsznek egymástól. A háboruban a hadtáp-vonalak a hadsereg összeköttetéseit képezik; ezek mintegy az életerek, s gondosan őrizendők. Minden hadtáp- állomásnak van hadtáp-parancsnoka, minden hadsereg részére létezik egy hadtáp-felügyelő, kinek feldata az illető vonalakon az utószállításoknak s ezek őrzésének vezetése. A vasutak csaknem kizárólag hadtápvonalak gyanánt használtatnak.

Hadtartalék

magában foglalja mindazon hadkötelezetteket, akik háboru esetében a béke idején létező haderő kiegészítésére s szaporítására felhasználhatók.

Hadtest

a több (2-3) hadosztály egyesítése által keletkezett seregrészt H.-nek nevezik. A H.-hez beosztott hadosztályokon kivül a H.-hez tartozik még: a H.-parancsnokság, a H.-tüzérség, műszaki csapatok, egy vonat-század, a törzscsapatok (1 honvéd gyalogszázad és 1 lovas-törzs-szakasz), továbbá H.-lőszertelep, a H.-vonattelep és a hadműveleti pénztár. - H.-parancsnok egy táborszernagy, vagy - kivételesen - egy altábornagy.

Hadtest-parancsnokság

képezi: a vezérkari osztály, a H.-hadbiztosság, a tüzérdandárnok, a H.-hadmérnöki főnök és az utászcsapatok parancsnoka, H.-orvos főnöke és egy polgári biztos, végre a német lovagrendek egy kiküldöttje. A hadtest főhadiszállásához tartozik: 40 tiszt, 307 egyéb személy, 189 ló és 27 kocsi és szekér.

Hadubrand

a német hősmonda hires alakja, Hildebrand mesternek, Berni Detre hős fegyverhordozójának fia, aki atyjával, midőn ez Hunn-országból hazatér, párbajt viv, melyben elesik. L. Hildebrand-dal.

Hadur

Aranyosárkosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben c. kis époszában (1823) fordult elő e néven eddigi tudtunkkal először a magyarok nemzeti hadistene, akit a krónikásainknál elszórtan fellelhető vonásokkal jellemezve s ezeket a saját képzeletéből kiegészítve, Vörösmarty is átvett Zalán futása c. hőskölteményébe s ellenlábasával, Ármánnyal (l.o.) együtt ezen éposz nagyrészt saját költésü mitologiájának egyik főalakjává tett. Székely s még inkább Vörösmarty révén a H. név s a hozzáfőződő képzetek annyira átmentek a nemzeti köztudatba, hogy szinte hajlandók lennénk őket régibb hagyományon alapulóknak tartani, ha ennek az a tény ellent nem mondana, hogy e név Székely S. előtt - eddigelé legalább - még nem volt kimutatható.

H. mai közjogi értelemben a király mint a haderő ura, vezére, legfőbb parancsnoka. A haduri jog az 1867 XII. t.c. értelmében a véderő vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozó királyi hatalmat foglalja magában. A vezérlet a béke és háboru idején való vezetésre vonatkozik, amit a király akár személyesen, akár általa kinevezett hadvezér által érvényesíthet. Legrégibb időktől fogva gyakorolják ezt a jogot királyaink, mint az ősvezérek utódai, nemcsak, de azt régi alkotmányunk mint a király által személyesen teljesítendő kötelességet fogta föl, s a nemesség, különösen az ország határain tul, csak a király személyes vezetése alatt volt köteles hadakozni. A vezénylet (Commando) a legfőbb parancsadás jogát jelenti, melyet a király akár egyes esetre szóló, akár általános szabályt képező parancsok által, illetőleg alakjában gyakorolhat. Vezénylő hatalmában a király természetesen köteles az alkotmány és törvények határai között maradni, de parancsainak érvényéhez ezek irásbeli kiadása és miniszteri ellenjegyzése nem kivántatik, s az azok iránti engedelmesség a katonai fegyelmi és büntetőjog súlyos határozmányai által van szankcionálva. A belszervezeti jog a kiegészített véderőnek belső beosztását nevezetesen fegyvernemekre, csapatokra, hadi intézetekre való tagolását, a tiszti, altiszti állások rendszeresítését, megszüntetését, betöltetését stb. jelenti. Terjedelme a véderőnek nem mindhárom alkatelemére, nevezetesen a közös hadseregre, magyar kir. honvédségre és népfölkelésre nézve egyenlő, amennyiben a két utóbbira az illető törvények 1890. V. és 1886. XX. t.-c. által tartalmazott belszervezeti rendelkezések, a királyi önálló szervezeti hatóságot lényegesen megszorítják. A magyar alkotmány szellemével nem fér össze azon felfogás, mintha alkotmányjogilag a királyi haduri jog lényegesen különböznék más királyi személyes hatóságtól, és mintha a törvényhozó hatalom köréből ezen hatalom egyszersmindenkorra el lenne vonva.

Hadut

nevet viselt az az utvonal, mely az Arpádok korában Székesfehérvárról, Magyarország fővárosából, délnyugatnak egészen Spalatóig vezetett s melyet hadi vállalataikban a magyarok többször követtek. Fehérvártól tulajdonképen kétfelé ágazott. Az egyik a Balatontól északra, a mostani Budapest-zágrábi országuton ment a Zala-folyó torkolatáig, honnan DK-re fordult Somogyba s ott egyesült a másik ággal, mely Fehérvártól a Balaton déli partján Gamászán át haladt. Az egyesült utvonal azután Segesd érintésével Vaska táján szeget a Drávát, melyen tul szintén H.-nak nevezték s a folyó jobb partján a monoszlai s réka-melléki hegyek aljában nyugaton a Bednyáig, onnan pedig a kemleki (kalniki) hegyeken át Dny-nak, a Krapina völgyének érintésével csavarodott Zágráb alá. A Száva zágrábi Király-révén tul a Turmezőn keresztül Petrinjánál érte le a Kulpát, honnan Dny-nak Topuszkóig (a Glina felé) egyre emelkedett, bekanyarodott a boszniai Bihács alá s ugy a Gozd erdőn át Dalmáciában Knin, Zára és Spalato felé vezetett. Ezen az uton haladt Szent László is, midőn 1091. Horvátország elfoglalására indult. Ez ut nyomait kimutatta Pauler Századokban (1888, 212) és Magyarország Történetében (l. 203.).

Hadügy

a hadsereg s az arra vonatkozó intézkedéseknek összessége. A fegyveres erő s hadügyi szerkezet legcélszerübb szervezésére vonatkozó főelveknek kutatása és kifejtése a hadügyi politikának képezi feladatát. Hazánkban az 1867. XII. t.-cikk alapján és az ott megállapított határok között a hadügy az osztrák-magyar monarkia másik államával közös ügyet képez. A hivatkozott t.-c. 11. §-a szerint közös, illetve ő Felségének a hadügy körébe tartozó, alkotmányos fejedelmi jogai folytán ő Felsége által intézendőnek elismertetik mindaz, de csakis az:«ami az egész hadseregnek, és igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik». Ellenben nem közös, hanem mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az országnak fenn van tartva. a) a hadseregnek időnkénti kiegészítése; b) az ujoncok megajánlásának joga; c) a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározása, ugyszintén d) a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedések (12. §). Nem közös s a magyar törvényhozásra tartozik: «a védelmi rendszernek megállapítása vagy alakítása». Hogy ez a megállapítás, illetve átalakítás a törvény elismerése szerint is csak egyenlő elvek szerint eszközölhető célszerüen, a tényen, hogy a védelmi rendszer megállapítása v. átalakítása nem közös ügy, mit sem változtat. A célszerüség érdekeit szem előtt tartva, a törvény azt rendeli, hogy ily esetben mindkét állam minisztériuma előleges megállapodás után egyenlő elvekből kiinduló javaslatot terjeszt a maga törvényhozása elé. A törvényhozások nézeteiben netán felmerülhető különbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozó egymással küldöttségek által érintkezik. (13. §.). Közösek ellenben a törvény által előirt módon megállapítandó arányban a hadügy költségei (15. §.). Viszont a magyar hadsereg egyes tagjainak mindazon polgári viszonyai, jogai és kötelezettségei fölött, melyek nem a katonai szolgálatra vonatkoznak, kizárólag a magyar törvényhozás s magyar kormányzat intézkedik (14. §.).

Hadügyész

régente a. m. hadbiró.

Hadügyi igazgatás

a közkormányzat v. közigazgatás azon része, amelynek feladatat az állam véderejének létesítése, megfelelő kiképzése, ellátása, felszerelése és alkalmazása felől gondoskodni, s az ezekre vonatkozó törvények és más szabályok végrehajtását eszközölni. A H. élén annak fontosságánál fogva általában külön minisztérium van szervezve, még a kisebb államokban is. Néhol a haditengerészet egyének fővezetését külön minisztérium intézi. Magyarországon a H. közös részének ügyét a közös hadügyminiszter, a külön ügyet képező részt pedig a magyar kir. honvédminiszter vezeti; mindazonáltal ez utóbbira is befolyást engedett a magyar törvényhozás bizonyos mérvben a közös hadügyminiszternek, azon okból, mert a monarkia közös védelmének célirányos intézése bizonyos egységet, egyöntetüséget igényel a két állam külön katonai igazgatásában is. L. Hadkiegészítési hatóságok.


Kezdőlap

˙