Haigerloch

az ugyanily nevü járás székhelye Sigmaen poroz kerületben, 44 km.-nyire Sigmaentől, az Eyach mellett, (1890) 1250 lak., a város fölött szép kastéllyal, közelében ásványviz forrással és fürdővel.

Haikume

sulymérték japánban = 100 momme = 373,24 gr.

Hail

Somer királyság székhelye közép-Arábiában, 720 km.-nyire DDNy-nak Bagdadtól, 1064 m. magasban, Palgrave szerint 20000 lak., erős körfalakkal, a szultán nagy kiterjedésü palotájával, bazárokkal, nagy mecsettel és terjedelmes kertekkel.

Haiminsfeld

l. Goldast.

Haimo

(halberstadti), angolszász származásu egyházi iró, szül. 778 körül; Rabanus Maurussal tanult Fuldában, később Toursban. Eleinte a fuldai, majd a heresfeldi iskola rektora és (839) apátja volt, 840. halberstadti püspök lett, e városban egy könyvtárt s kolostort alapított s megh. 853 márc. 27. Mint iró leginkább a szentirásmagyarázat, homiletika és történelem terén szerzett magának nevet. Kiválóbb művei: Comment. in libros sacr. scripturaeet pericopas evang. dominic. (kiadatott Párisban 1531-35); De christianarum rerum memoria, máskép: Breviarium Hist. Ecct. lib. X. (u.o. 1531 s gyakr.); De varietate librorum seu de amore coelestis patriae (Köln 1531). V. ö. Migne, Patres ltini (CXVI-CXVIII köt.).

Haimon

(gör.), 1. Tesszáliának mondai hőse, innen Tesszáliának régi neve Haimonia is. - 2. Kreon tébei királynak fia, akit a szfinx megölt; mig Sophokles szerint Antigonénak jegyese, aki miatt H. öngyilkos lett. - 3. Vergiliusnál egy rutulusnak neve.

Haimonfiak

Haimon vagy Aimon (Aymon) dorgognei grófnak, Nagy Károly sógorának négy fia: Adelhart (Alard), Ritsart (Richard), Witsart (Guichard) és Reinolt (Renaut) de Montalban (Montauban), egy régi francia (karoling) monda hősei, kik Nagy Károly hűbéresei, de atyjukkal együtt föltámadnak a császár ellen és hosszas harcokat vivnak ellene, melyekben (főleg Reinolt, Bayard nevü lovával) a leghihetetlenebb hőstetteket viszik végbe. A monda történeti elemei és alapjai: Szent Reinoldus (megh. 750 körül, Eudo, Vassconia királya, és Martell Károly, kinek helyébe (mint más mondákban is) Nagy Károly lépett. A tárgy első költői földolgozása a XII. századi chanson de geste: Renaut de Montauban (kiadta Michelant 1862), melyet régebben tévesen tulajdonítottak Huon de Villeneuvenek, s mely utóbb prózaregénnyé alakíttatott át (Lyon 1493, ujra kiadta Tarbé 1861); németül Simmern 1535). Igen ismertté lett a mondának németalföldi földolgozása is: Historie von den vier Hemskindern (Antwerpen 1619), melyből a XV. századbeli német regény (Rainald von Montalban, Köln 1604, ujra kiadta Pfaff 1886) ésa kis német népkönyv származik, melyet Simrock, modernizálva kiadott (Deutsche Volksbücher 1845. VII. köt.) és Tieck Lajos önállóan földolgozott (Peter Lebrechts Volksmärchen 1797, II. köt.). A népszerü monda megjelent spanyol (1536), angol s egyéb földolgozásokban is.

Hainan

nagy sziget a Khinai-tengerben a Tonkingi-öböl K-i szélén; Kuang- tung khinai tartománynak része és ennek Lei-csu nevü félszigetétől csak 28 km. széles csatorna választja el. A sziget csaknem ovális alaku; területét 36195 km2-re, lakóinak számát 2 1/2 millióra becsülik, akik közt 1 millió khinai. A sziget D-en és K-en magas, É-on sikság; legmagasabb hegycsúcsa az Ucsi-san (a. m. 5 ujju hegy), amelyet télen hó takar. A hegyekről számos folyó folyik le; a legnagyobb a Posang-ho. Kókusz- és arékapálma, betelbors, tamarindusz, banán, mango és bambusz terem a partjain, cukornád, pamut, dohány, rizs stb. a kulturnövényei. Belsejét őserdők borítják, ezekben állítólag rinóceroszok, tigrisek és egy orangutang-féle majom lakik. Benszülött vad népeit li-knak, az alacsonyabb vidékeken élő és a khinaiak által félig civilizált embereket csu-nak hivják. A lik függetlenek. A khinaiak szép emaillozott fémedényeket készítenek. a főváros, Kiungcsu (40500 lak.), 1876 óta van nyitva az európai kereskedelemnek. A kikötője Hoi-hu, ahol a főkiviteli cikkek: cukor, betelbors, kókuszdióolaj és állati bőrök. A forgalom értéke mintegy 7 millió frank.

Hainau

vagy Haynau, város Liegnitz porosz-sziléziai kerületben, 20 km.-nyire Goldbergtől, a Deichsel és vasut mellett, (1890) 8082 lak., posztó- és vászonszövéssel és fehérítőkkel. 1328. elfoglalták a husziták; 1813. a porosz lovasság Maison generális csapatait itt teljesen tönkre tette.

Hainaut

(ejtsd: enó, lat. Hannonia, ném. Hennegau), 1. az Escaut felső medencéjét és a középső Maas vidékét magában foglaló egykori grófság, amely jelenleg részben Franciaországhoz (Nord département részei), részben Belgiumhoz tartozik. H. lakói a római hódítás korában a nerviek voltak. A rómaiaktól a frankok foglalták el és egy ideig Tournay volt a fővárosa. A VII. században kapta a Haine folyócskáról a H. nevet. A karolingi birodalom fölosztásakor Kopasz Károly birtokaihoz jutott. A IX: században (875) örökös grófsággá lett, első grófja Rénier volt. 1052., midőn IV. Rénier meghalt, leányának Richildének kezével együtt Flandria grófja nyerte el. Richilde azonban fiainak kiskorusága alatt oly zsarnoki módon kormányzott, hogy Flandriát magától egészen elidegenítette. Arnou, az idősebbik fia elnyerte Flandriát, Balduin, az ifjabbik fia pedig H.-t. V. Balduin 1191. házassága által e két grófságot ujra egesítette és azok egy uralom alatt maradtak 1279-ig. Ekkor IX. Balduin leányának, Margaretának halála évében a két grófság ujra külön vált. H. d'Avesnes Jánosnak jutott osztályrészül. 1356. azonban ismét a bajor IV. Lajos, a bajor ház tagja nyerte el. Ennek egyik utóda, Jakobea szenvedélyességével magától H. rendeit annyira elidegenítette, hogy 1433. kényszerült ez Jó Fülöp burgundi fejedelemnek átengedni. 1477. Burgundi Máriával való házassága folytán H.-t Miksa német császár és utána V. Károly és a spanyol királyok örökölték. V. Fülöp a pireneusi békében egy részét XIV. Lajos francia királynak volt kénytelen átengedni; több részei pedig a badeni béke (1714) értelmében a Habsburg-házra szállottak. 1793. az egész H. egyesíttetett Franciaországgal és Jémapes department-t alkotta. 1814- 1831-ig a Franciaországhoz tartozó rész kivételével a németalföldi királyságnak volt része, azóta pedig Belgium 9 tartományának egyike. V. ö. Delawarde, Hist. générale du H. (Mons 1718, 6 köt.).

2. H., Belgium egyik tartománya a két Flandria, Namur, Brabant és Franciaország közt 3722 km2 területtel, (1891) 1058737, 1 km2 -re 283 lak. Nagyobb része az Escaut, csekély része a Maas és még kisebb része az Oise forrásvidéke, a Szajna vizmedencéjéhez tartozik. Az előbbi két folyóvidék vizválasztója Anderlues közelében 198 m., a Maas és Szajna környéke közt pedig Riezes közelében 342 m. magasságot ér el. Senneffetől É-ra egészen sik. Az egyik oldalánál határául szolgáló Ascautba torkollnak a Haine, Rhosne, a Dendre és a Senne. A Maasba folyik az Eau-Noire, Eau-Blanche és a Sambre. Az Oise H.-ban csak 17 km. hosszu. Legnagyobb kincse a tartománynak a szén; 3 nagy szénmedence van benne: a Borinage Mons és a francia határ közt, a Centre Monst-tól K-re és a charleroii, az előbbitől K-re. 1891. 107 szénbányát műveltek és 14 millió t.-nál többet termeltek, 177,47 millió frank értékben. A bányászat szolgáltat azonkivül épület- és kövező köveket, márványt és agyagot, összesen 18,4 millió frank értékben. A nagy széntelepek jelentékeny ipart, különösen vas- (közel 600 kohó) és üvegipart (41 gyár) is teremtettek; van azonkivül cukorgyártása, csipkekészítése és pamutszövése. A föld alkalmas azonkivül gabonatermesztésre is, de leginkább kereskedelmi növényeket (dohányt és cukornádat) termesztenek. A lakosság nagyobbára vallon. A tartomány 6 járásra (Ath, Tournai, Mons, Soignies, Thuin, és Scharleroi) oszlik; fővárosa: Mons.

3. H., Francia-H., Franciaország egyik vidéke, amely 1789-ig Cambrésisvel együtt külön generálitást alkotott, Valenciennes fővárossal, 200000 h.-nyi területtel. Jelenleg Nord dápartement egyrészét alkotja.


Kezdőlap

˙