Hajófuró

(állat), l. Furókagylók.

Hajó-fuvarlevél

(polizza di carico), a fuvarozandó áruknak minőségét és mennyiségét tartozik kitüntetni. További tartalma: A feladó neve; annak neve és cime, akinek az áru kiszolgáltatandó; a hajóparancsnok neve és lakhelye; a hajónak neve és tonnatartalma; az indulás és rendeltetés helye; a hajóbér mennyisége; a fuvarozandó áruk jelei és számai. A H. szólhat rendeletre, bemutatóra v. meghatározott személyre. A H. a hajóparancsnok elismervénye, hogy az abban megjelölt árukat fuvarozás végett átvette. A H. négy példányban állítandó ki: a feladó, a cimzett, a hajóparancsnok és a hajótulajdonos részére; mind a négy példányt a feladó s a hajóparancsnok 24 órával a rakodás után aláirni tartoznak. A fenti kellékekkel biró H. az érdekelt felek között bizonyítékot képez. A H.-ek egyes példányai közötti eltérés esetében a hajóparancsnok kezében levő példány akkor bizonyít, ha azt a feladó v. megbizottja, a feladó v. a cimzett által felmutatott példány pedig akkor, ha azt a hajóparancsnok töltötte ki. A cimzett teljes kártérítés kötelezettségének terhe alatt az átvett árukról elismervényt adni tartozik.

Hajógépek

l. Gőzhajó.

Hajógyár

(ném. Werfte; ol. arsenale; ang. shipyard, wharf), oly hely, mely a viz közelében a parton lévén, hajóknak építésére, kijavítására és miután a hajók már vizre bocsátattak, azoknak felszerelési helyül is szolgál. A hajókat a dockban (l.o.) vagy pedig a sólyán építik. Ez utóbbi egy lejtős, gerendázattal ellátott hely, ahonnan a hajó elkészülése után, szántalpakra fektetve, csusztatás által könnyen a vizre bocsátható, s hasonlólag a javítandó hajó a partra is huzható. A sólyának ezen lejtős, a csusztatásra alkalmas részét sólyasiklónak, a gerendázatot sikló-gerendázatnak v. csusztató gerendázatnak hivják (l. Hajóépítés). A hajók felszerelési munkálatához tartozik tehát a gépnek a hajóba való rakása, összeillesztése, a csavarnak, a kormányrudnak helyretétele, árbocok felállítása, a hajó belsejének palánkozása, a mázolás, árbocfelszerelés, hadi hajókon a páncéllemezeknek megerősítése és a lövegek felállítása. Egy H.-ban tehát sokféle műhelyek, a hajók kikötésére szolgáló vizmedencék, száraz és uszó dockok, kőszén, élelmezési és építőanyag-raktárak stb. vannak. A H. üzemének rendes fentartása tehát sok munkásnak, mérnöknek és más szakembernek alkalmazását igényli. A polai cs. és kir. H. és tengerszertár átlag 3000-3500 embert foglalkoztat s vezetője, parancsnoka egy ellentergernagy.

Tengeri kereskedelmi hajók építésére 1894-ben Fiumében állami segélyezés mellett nagyszabásu H. s egyszersmind dock-társulat létesült (Howaldt és társa). Folyami vashajók építésére hazánkban az első H.-at az I. csk. k. szab. Dunagőzhajózási társaság létesítette 1835-ben az ó-budai szigeten, melyet a technika haladása szerint fejlesztett és tökéletesített. A hatvanas években Uj-Pesten keletkeztek kisebb H.-ak, amelyekben az alakult magyar gőzhajózási vállalatok hajóinak egy része épült. Ezen kisebb telepek egyesítéséből és nagyobb szabásu uj berendezésekkel jött létre a két igen jelentékeny H., u. m. a leszámítoló és pénzváltóbank Schoenichen-Hartmann-féle és a kereskedelmi és iparbank Danubius cégü hajógyára Uj-Pesten. Ugyanitt még néhány kisebb H. is van, ugy hogy nemcsak saját szükségleteink általában a hazai H.-ak által fedeztethetnek, de már évek hosszu sora óta az Aldunára is jelentékeny szállítások eszközöltetnek.

Hajóhad

Igy nevezik egy államnak mindazon hajóit együttvéve, melyek közvetlenül vagy közvetve az állam jogainak megvédésére a tengeri harcban résztvenni hivatvák. Általánosságban a H. hajóit alkalmazásuk és minőségük szerint osztályozzák.

[ÁBRA]

Alkalmazásuk szerint: 1. csatahajók, 2. cirkálóhajó, 3. torpedónaszádok, 4. jelzőhajók 5. vonathajók, 6. folyamhajók, 7. állomás- és kiküldetésekre szánt hajók, 8. kikötői és parti szolgálatot teljesítő hajók különböztetnek meg, melyekhez mint az uszó hajóhadanyaghoz tartozó jármüvek még az iskolai célokra használt oktatóhajók és ezek mellékhajói, valamint az avult hajók (hulk) is számíthatók. Az 1-6-ig nevezett hajók a hadműveleti H.-at képezik, mig a többiek «különleges célu hajók» elnevezés alatt foglaltatnak össze. Ez utóbbiakhoz az állam érdekeinek megfelelőleg - mint az p. az angolok és franciáknál szokásban van - csatahajók is tartozhatnak. A H.-ban eszközlendő hajókötelékek összeállítása első sorban a hajók összámától, az egyes hajók minősége és harcértékétől, valamint a harccéltól is függ. 3-6, egy parancsnok vezénylete alatt álló hajó egy «manövertestet» képez s ha önálló, akkor hajórajnak, ha magasabb kötelékben áll, akkor hajóosztálynak nevezik. Az oly kötelékben két-két hajó egy «csoportot» képez és egymás iránt kölcsönös segélyadásra köteles. Több hajóosztályból álló kötelék képezi a H.-at, mint általán véve ezen elnevezés alatt egy államnak összes tengeri haderejét is értik. Az alábbi kimutatás az egyes tengerészeti államok hajóhadához tartozó hajók számát tartalmazza az 1893. év végével, mely kimutatásban az iskola- és szállítóhajók, kikötőhelyi és más különleges szolgálatra alkalmazott hajók nincsenek felvéve. Megjegyzendő azonban, hogy a hajók osztályozása az egyes államok által többé-kevésbé különböző módon történik és korántsem a hajó tonnatartalmából tétetik függővé; hasonlóképen különböznek a hajók harcértékre nézve is, miután ennek tényezői: az építési rendszer, menetgyorsaság, szénkészlet-mennyiség, löveg- és torpedó-felszerelés stb. nem egyformák. Ehhez járul még, hogy egy és ugyanazon osztályban uj és régi hajók vannak, amelyek harcértéke koruknak megfelelőleg nagyon is különböző.

A H.-akat a XV. sz. végével kezdték harcászatilag szervezni, mely szervezésben kivált az angolok, franciák és spanyoloknak volt legtöbb részük. A velenceiek és a genovaiak is birtak virágzásuk korában a nagyobb tengeri hatalmakon kivül H.-akkal, melyeket kereskedelmök megvédésére és hódításokra használtak volt. Hires H.-ak voltak: a Gonzalvo de Cordova spanyol hadvezéré 1500., mely 51 hadihajóból, számos gályából állott több ezer katonával megrakva; továbbá a Don Juan d'Austria alatti 1571., 351 kisebb-nagyobb hajóból, 26000 emberrel, és II. Fülöp spanyol király nagyhirü armadája.

Hajóhid

A rendes hidszerkezetektől lényegileg abban különbözik, hogy a szerkezet közbenső alátámasztására nem a szilárd talajba épített pillérek, hanem vizen uszó fa- v. vashajók (pontonok), esetleg hordók, tutajok, pléh-hengerek stb. szolgálnak. Az ilyen uszó alátámasztás helyének biztosítása végett, a vizfolyás értelmében véve felülről, esetleg alulról is a vizfenékhez van horgonyozva; s a szomszédos alátámasztások (hajók) egymás közt is keresztirányu láncokkal vannak megfeszítve. A H. rendesen több tagból áll, amennyiben két v. három hajó, a rajta nyugvó hidszerkezettel együtt, külön egészet képez s a szomszéd, hasonló csoportokkal arra való szerkezetek által van összekapcsolva. A felső Duna mentén egy-egy ilyen tagot glédának neveznek. Az ilyen tagok egyes hajói egymástól való távolságával, valamint az egyes hajók méreteinek meghatározásánál két körülmény veendő főként figyelembe: az egyik, hogy a hajók a közlekedési eszközök (p. nehéz teherkocsik) súlya alatt a megengedhető határon tul vizbe ne merüljenek; a másik körülmény az, hogy akkor, amikor valamely közlekedési eszköz az egyik tagról a másikra átlép, a beálló egyoldalu terhelés valamelyik tagot föl ne billenthesse.

A H. járópályája a dolog természeténél fogva a viz szine fölött csak csekély magasságban lehet s igy az áthidalás helyén átmenő hajóközlekedés átbocsátása csupán a hid egy részének ideiglenes eltávolítása: a H. kinyitása által lehetséges. A kinyitás ugy történik, hogy a H.-nak az átbocsátandó járómű nagyságához képest egy vagy több tagját kikapcsolják s a felső horgonyláncok megeresztésével, illetve az alsónak meghuzásával (folyóviznél a viz sodrának közremüködésével) a vizen annyira lebocsátják, hogy e tagok a hidon támadt nyilás tengelyéből oldalt eltávolíthatók. Az oldalirányban való mozgás az ilyen eltávolítható tagokra alkalmazott oldalhorgonyok láncainak meghuzása, illetőleg megeresztése által történik. Az átbocsátandó vizi járómű áthaladása után a H.-at ugyancsak a horgonyláncok segélyével ismét bezárják s a mozgó tagokat a mozdulatlanokkal ujból összekacsolják. A H.-nak a parttal való kapcsolata többnyire szilárd (cölöp-) építmény közvetítésével történik. Változó vizállásu folyón a H.-nak a vizszinnel együtt változó pályamagasságu részét a parton levő szilárd, változatlan magasságu építménnyel olyan lejáró köti össze, amely a végein alkalmazott csuklós, illetve kerekes szerkezet segélyével, a változó magasságkülönbségnek megfelelően különböző lejtőbe képes helyezkedni. A H.-nak legtöbbnyire egész terjedelmükben fából készülnek s csak ideiglenes jellegü hidaknak tekinthetők, amennyiben jégzajlásnak nem tudnak ellentállni s igy olyan vizből, ahol ennek ki lehetnek téve, tél idejére el kell őket távolítani. Éppen ezért, a hidépítészet fokozatos fejlődésével a H.-aknak, ezen egyik legrégibb keletü áthidalási módnak, szerepe mindig alárendeltebb lesz. Hazánkban is a jelentékenyebb dunai és tiszai H.-ak fokozatosan állandó vashidaknak adnak helyet. Még mai nap is nagy jelentősége van azonban a H.-aknak a hadviselésben; amennyiben igen gyorsan összeállíthatók és szétszedhetők, alkatrészei könnyen szállíthatók s az ellenség tüzelésének aránylag csekély felületet nyujtanak. Katonai célokra fahajók helyett a H.-akban tüzbiztonság szempontjából előnyösebb vaspontonokat alkalmaznak. Ilyen vaspontonokkal az 1894. évi őszi hadgyakorlatok alkalmával a Dunát nagy-Marosnál egy óra alatt áthidalták.

Hajóhomlok

(ném. Bug; ol. proa: ang. bow), a hajóépítménynek elől levő domboru része, mely mindkét oldalon a homloktőkétől egész az előpárkányzatig terjed. Ezen résznek alakja a legnagyobb befolyással van a hajó menetsebességére, amennyiben a viznek ellenálló nyomása egyenesen a H.-ra hat. A hajó hivatásának megfelelőleg a H. lehet széles, telt, keskeny, éles, előretolt v. visszahuzott stb., melyek a hajó egyik vagy másik jó tulajdonságának fokozását célozzák. A vitorlás hajóknak teltebb, szélesebb, a gőzhajóknak keskenyebb, élesebb H.-uk van.

Hajóigazolvány

l. Hajóokmányok.

Hajóilletékek

hajóvám. L. Hajózási illetékek.

Hajójárás

java viz, hol a hajók rendes utja van.


Kezdőlap

˙