Hajósuhanc

(ném. Schiffsjunge; ol. mozzo; ang. boy), igy neveznek oly 14-16 éves fiukat, kik a tengeren való hajózásnak ösmereteit gyakorlatilag óhajtják elsajátítani és e végből hajóra szállanak, hogy ottan matróz-szolgálatot teljesítsenek. Egy-két évi gyakorló szolgálat után matrózok lesznek, később teljes matrózok, végre pedig, ha elméletileg is kiképeztettek (Németországban csak a megfelelő vizsga letevése után) kormányosok v. kisebb hajóvezetők. Nálunk a haditengerészetnél a H. a hajósuhanciskola-hajókra jönnek, hol 2-3 évig ugy gyakorlatilag, mint elméletileg iskoláztatván, mint altisztek vagy 1-ső osztályu matrózok soroztatnak be a haditengerészet állományába.

Hangsúlypont

(ném. Schiffsschwerpunkt; ol. centro di gravita, ang. centre of gravity; centrum voluminis), az egész hajóépítménynek és tartalmának súlypontja. Vizsúlypont (déplacement), súlypontja azon vizmennyiségnek, melyet az uszó hajó helyéből kitol, vagy másképen azon pont, melyben a hajó fentartását eszközlő erő összpontosulva gondolható. Mindkettő fekvésének előzetes meghatározása a hajóépítészetben nagy fontossággal bir.

Hajószállítás

Két különböző vizszinmagasságu hajózási ut között a hajóknak mekanikai berendezéssel való átszállítása. ott látjuk alkalmazva, hol a két vizi ut felszine között igen nagy a magassági különbség, ugy hogy annak kiegyenlítésére s illetőleg a két fél közötti közlekedés eszközlésére több zsilip és tartány volna szükséges, ezeknek alkalmazása pedig v. egyáltalán lehetetlen (vizhiány miatt v. más technikai okokból) v. a forgalom élénkségére való tekintettel mellőzendő. A H.-nak két fő módja van, u. m. 1. a lejtős sikon való csusztatás v. áthuzás 2. a függőleges emelés. A lejtős siknak legegyszerübb, azonban csak kisebb hajóknál lehető alkalmazása a csuszós nedves agyagfelület, amelyen át a hajót az egyik vizből a másikba kötelek és gugorák v. járgányok segítségével áthuzzák. Ugyancsak egyszerü s Hollandiában gyakran található mód a lejtős sikon alkalmazott gurító-hid, mely nem áll egyébből, mint a hajó alá egymással párhuzamosan elhelyezett kerek gerendákból, amelyeken a hajót (ugy amint azt súlyos és terjedelmes kövek szállításánál közönségesen alkalmazva látjuk) átgurítják.

Ahol nagyobb hajók vannak forgalomban, amelyek a csusztatás vagy gurítás művelete által sokat szenvednének, a szállítást rendes vágányokon járó többkerekü kocsin eszközlik; a kocsit sodronykötélen gépszerkezettel huzzák. Ily berendezés van Kelet-Poroszországban az elbingi csatornán, az ezen szállítható legnagyobb hajó 24 m. hosszuságu. A hajónak ily kocsin való szállítás alkalmával teljesen merev s a hajó épségét kielégítően biztosító felpolcolása igen bajos és a hajó a szállítás alatt sokat szenved, ezért célszerübbnek mutatkozott oly kocsik alkalmazása, melyek vizzel megtölthetők, ugy hogy a hajó uszhat. Ily berendezés van Angliában a Monkland-csatornán, valamint a Cheasepeak-Ohio-csatornán. A legjelentékenyebb ily fajta berendezés van az Egyesült-Államokban a Morris-csatornán, ahol 23 lejtős sik és 25 egyszerü zsilip 232 m. emelkedést és erre következő 279 m. sülyedést, összesen tehát 511 m. felszinváltozást győz le.

A függélyes emelés legegyszerübb módja a csigasorokkal való emelés. Ily berendezés van a Churprinz-csatornán Freibergnél, ahol 50 mázsával terhelt naszádokat két csigasorból és 20 kötélhevederből álló készülékkel 7,6 m. magasságra emelik az alsóból a felső viztartóba. A legcélszerübb alkalmazása a függélyes emelésnek a mozgó-medence (ascenseur-hydraulique). Ez egy kisebb-nagyobb, két végén felnyitható ládaalaku vaslemezedény, mely v. láncokon függ, v. hengeres oszlopokon nyugszik s megfelelő gépberendezéssel, gőz- v. viznyomás által függélyes irányban emeltetik és sülyesztetik. A H.-t akként eszközli, hogy miután egyik felnyitható végével a csatornának zsilippel elzárt végéhez csatlakozik s a zárófal kinyittatott, vizzel kellőleg megtelik s egyidejüleg a hajó is beléje átuszik, azután a záró fal ismét beillesztvén a mozgató készülék a medencét felemeli s illetőleg lesülyeszti a csatorna másik zsilipéhez, ahová a zárófal felnyilása által a viz és azzal együtt a hajó átbocsáttatik. Legrégibb s ma már legkisebbszerü ilyféle berendezés van a Great Western-csatornán (Anglia), ahol kisebb (28 m. hosszu, 2 m. széles, 0,65 m. gázlásu és 16 tonna terhelhetőségü) hajókat emelnek 13,80 m. magasságra. Az ujabb technikai alkotások közé tartozik az ugyancsak Angliában a Trent-Medsey-csatornán Andertonnál levő viznyomásu emelő, mely 80-100 tonnás hajókat szállít. Nagyobbszabásu ennél a Neufossé-csatornán Fontinettesnél (Franciaország) levő - 1888. üzembe helyezett - viznyomásu ascenseur.

Hajószemélyzet

(ném. Schiffsbesatzung; ol. equipaggio; ang. crew),azon személyek, melyek egy hajón a különféle hajószolgálatnak teljesítésére, a hajónak kormányozására, hadihajókon azok megvédésére, támadásoknak véghezvitelére stb. tartózkodnak, legyenek azok tisztek vagy marózok. A H. ereje természetesen első sorban a hajó nagyságától függ. Hadihajókon annakelőtte az ágyuk száma és az árbocozatnak minősége volt e tekintetben mérvadó; jelenleg azonban, hol nem az ágyuk száma képezi egy hadihajónak erejét és harcértékét, hanem a hajónak, lövegeinek és gépszerkezetének minősége, továbbá az árbocozat is csaknem teljesen eltünt, vagy csupán részben maradt meg, egyes erőkifejtést igénylő munkáknak teljesítése többé-kevésbé gőzgépeknek segélyével történik, a H. ereje is csökkent és inkább csak kizárólag a hajó nagyságától vált függővé. A kereskedelemi hajónak személyzete természetesen kisebb mint a hadihajóé; üzemköltsége is kevesebb.

Hajószertár

l. Arzenál.

Hajószoba

(kajütt), vitorlás hajókon a kapitánynak, a hajó hátsó részén lévő lakhelye. Személyszállító gőzhajókon több H. van, melyek fekvésre, nagyságra és butorzatra nézve a hajó nemének megfelelőleg különbözők. Gőzhajókon, melyek személyszállításra vannak berendezve, az 1-ső és 2-od osztályu utasok számára is vannak H.-k, azonkivül termek a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, melyek mint fedélzeti építmények, a főfedélzeten, a tatrészen (1-ső osztály) és a hajó közepén (2-od osztály) építtetnek és a világosságot oldalablakokból kapják. Személyszállító oceán gőzhajókon az utasok számának és kényelmének megfelelőleg a H.-k ugy számra, mint terjedelemre nézve is nagyobbak és szükségképpen nem csak a főfedélzetre, hanem az alsóbb fedélzetekre is építtetnek.

Hajószobor

a hajó orrán levő s a hajó nevével viszonyos v. azt jelképező faragvány. Nevezik cimernek is. L. Hajócimer.

Hajószurok

kátrány, gyánta s faggyuból álló keverék, melyet a hajók dugacsolására használnak.

Hajótat

a. m. hajófar, l. Far.

Hajóteher

(ném. Schiffsladung; ol. carico di una nave; ang. loading, cargo). A hajósok műnyelvén egy hajónak összes rakományát H.-nek nevezik; egy hajó akkor van teljes rakodásban v. teljesen megterhelve, ha az a rakomány súlya által a hatóságilag megállapított, illetve engedélyezett terhelési vonalig merül. Rakodóra állíttatik a hajó, midőn azt a rakodás céljából a part v. a molo mentén kikötik, s ha a rakomány tényleg már a hajóra szállíttatik, ugy rakodóban áll. Kirakodni annyit jelent, mint a szállítmányt a partra v. az e célra berendezett csónakokra tenni, helyberakás alatt pedig az egyes áruknak v. rakománytárgyak és daraboknak a hajón való akkénti elhelyezése értendő, hogy azok helyökből ki ne mozdulhassanak, a beszivárgó viz által ne nedvesedjenek és súlyok által a hajó egyenletes megterheltetését se zavarják. Tengeri kikötőkben a ki- és berakodást s helyberakást nem a hajó legénysége, hanem külön e célra bérelt emberek végezik. L. még Hajórakomány.


Kezdőlap

˙