Hajóteknő

hajótest, maga az edény, felszerelés és berendezés nélkül, azaz a lemezekkel vagy deszkákkal borított bordázat, a hajó külső héja.

Hajóterv

(ném. Schiffsplan; ol. plano d'una nave; ang. draughts of a ship), egy hajónak tervrajza, mely az egyes hajórészek egymáshoz való viszonyát, arányát, az alkatrészek hosszát, szélességét, vastagságát, súlyát tünteti föl, és e méreteken kivül az alkatrészek egymással való összeköttetésének minőségét, a súlypontok fekvését stb. ismerteti és meghatározza. A hossz- és kereszt-metszeten kivül egy hajónak tervrajzához még az egyes fedélzetek tervrajza, a bókonyok hajlatainak rajza és az egész hajó megterheltetésének grafikus kimutatása is tartozik.

Hajótest

l. Hajóteknő

Hajótonna

súlymérték = 1000 kg.

Hajótő

(ném. Kiel; ol. colomba; ang. keel), egy egyenszögü gerenda, mely keskenyebb oldalával élbe állítva, a hajó fartőkéjétől annak homloktőkéjéig terjed és a hajónak legmélyebben fekvő főrészét, alapgerendáját képezi, melyre az építtetik. Hogy a hajó esetleges zátonyra kerülése alkalmával a H. a megsérülés ellen némileg védve legyen, egész hosszában reá egy aránylag sokkal gyengébb gerenda szögeztetik, melyet vendégtőnek hivnak.

Hajótörés

szorosabb értelemben egy hajónak szirtbe való ütődés vagy hullámlökések következtében való elpusztulása; tágabb értelemben minden a hajót ért oly szerencsétlenség, melynek folytán a személyzetnek a hajót elhagynia kell. A H.-től megkülönböztetendő a megfeneklés, melynél a hajó a sekély viz következtében a zátonyra futott, de semmi v. pedig csak csekély kárt szenvedett s helyéről többnyire ismét a mély vizbe huzható. H. bekövetkezhetik: a tájék hiányos ismerete, a hajó helypontjának hibás meghatározása, s az iránytü korrekturáinak helytelen alkalmazása folytán; továbbá tartós köd alkalmával, ha a hajó a tengeráramlatok által eltereltetik és a hajó helye sem arányozás, sem pedig asztronomiai vizsgálat által meg nem határozható, végre hanyagul végzett mélységmérések következtében. Viharos időben a H. akkor áll be, ha a legénység, illetve a személyzet a hajó fölött már elvesztette a hatalmat és ennek folytán a hajó a hullámok és a szél játékává válik. A H. és a megfeneklés elkerülésére intőjelek gyanánt a hajózási jelek szolgálnak, u. m. a világító tornyok, kő-, vihar- és vészjelek, valamint a kalauzoknak segítségül való hivása. H. azáltal is beállhat, hogy két hajó a sik tengeren vigyázatlanság v. hibás kitérés folytán, továbbá a nemzetközi törvények tételei szerint viselendő jellámpáknak téves kitüzése, a szolgálattevő kitekintő őrszem v. a hajó vezetésével az időben megbizott személy szinvaksága, végre ködös időben senkinek hibául föl nem róható véletlenség következtében is. Az összeütközés elhárítására a kitéréseknek mikénti foganatosítását nemzetközi törvények szabályozzák. A H.-sel tönkrement hajók számáról a tengerészeti folyó iratok, sőt egynémely napilap is részletes kimutatást közölnek. Aránylag a legtöbb hajó a É-i és K-i öblökben szenved H.-t, miután az ottani hajózás a sekély viz és a tengerfenék minősége folytán magában véve is igen nehéz, és a gyakori köd ezen nehézségeket még fokozza.

Az elfogadott nemzetközi jogi elvek szerint veszélyben forgó hajókat s azoknak legénységét a száraz földre való menekülésben s a mentésre szolgáló közintézmények igénybevételében akadályozni nem szabad. A partjog (Strandrecht), amelynek értelmében a partlakosok a hajótöröttek vagyonát, hajdanta magukat a hajótörötteket is prédának tekintették, a civilizált világban meg van szüntetve. A hajórom (Wrack) és a partra vetett tárgyak a foglalásnak nem tárgyai, ha csak a jogosult kétségtelen módon tulajdonáról le nem mondott; tehát csak mint elhagyott dolgok (derelictio). Az angol 1854. évi hajózási akta az egyes partlakosok által okozott károkért az egész községet teszi felelősé. A mentőknek azonban mérsékelt mentési dijra (salvage) van igényük. A partállamoknak is nemzetközi jogi kötelességük a veszélyben forgó külföldi hajóknak, nemzetiség, vallásra való tekintet nélkül segélyére sietni; H. esetében a hajót s az azon levő értékeket s egész fölszerelését ugyanabban az oltalomban és segítségben részesíteni, mely a belföldi hajóknak jutna osztályrészül. Angliában az erre rendelt hivatalnokokat receiverseknek nevezik. De viszont minden államnak joga van a mentési költségeknek megtérítését attól az államtól követelni, amelyhez a hajó, melynek érdekében a költségek történtek, tartozik, ha és mennyiben a hajótörést szenvedettek a költségeknek késedelem nélküli megtérítésére képtelenek. Ujabban ezeket a kérdéseket hajózási szerződésekben (l.o.) szokás szabályozni.

H.-nek (hajó megfeneklése, elsülyesztése, összezuzatása) szándékos okozása, ha ezáltal másnak élete v. vagyona veszélyeztetett, a magyar büntetőtörvénykönyv (444. §) mint közveszélyes büntettet 5-10 évig, súlyos testi sértés esetében 10-15 évig, ha pedig a H. által valaki életét vesztette, amennyiben gyilkosságnak esete fenn nem forog, életfogytiglan tartó fegyházzal bünteti; a gondatlanságból okozott H. mint vétség, egy évig és ha halál okoztatott, 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő (445. §).

Hajótulajdonos

(ol. armatore; franc. armateur; ném. Rheder; ang. owner). Minden H. a hajóskapitánynak a hajóra s az utazásra vonatkozó tényeiért polgárjogilag felelős. A felelősség a hajónak és a rakománynak elhagyásával (abbandono) megszünik. Háboru esetében azonban a H.-ok a hajóikon levő személyek által elkövetett büncselekményekért, jelesült rablásért, amennyiben nem bünrészesek, csak az adott biztosíték erejéig felelnek. A H. a kapitányt bármikor elbocsáthatja. Kártérítési igénye a kapitánynak pedig csak akkor van, ha felfogadása irásbeli szerződés alapján történt. De ha a kapitány társtulajdonos, elbocsátása folytán a társaságból kiléphet s az őt illető résznek készpénzben kifizetését követelheti. A résznek értékét közösen választott vagy hivatalból nevezett szakértők állapítják meg. Ha a hajó tulajdoni joga többeké, a közös érdeket illető ügyekben a többség határoz. A többséget oly érdekrész képezi, mely a hajó értékének felét meghaladja. Az osztrák-magyar kereskedelmi hajók karátoknak nevezett 24 eszményi részre vannak felosztva. Többsége tehát annak vagy azoknak van, aki egymaga vagy akik együtt 12 karáttal többet birnak tulajdonul. A hajó árverési eladásának csak a hajóérték felerészét (12 karátot) képviselő tulajdonos vagy tulajdonosok kérelmére lehet helye. A maga eszményi részéről minden társtulajdonos szabadon intézkedhetik.

Hajóut

ahol valamely folyóban a zátonyok sürün váltakoznak egymással v. ahol szirtek állanak ki a meder fenekéből, ott olyan vizállások mellett, melyek elborítják, tehát láthatatlanná teszik ugyan a zátonyokat vagy sziklákat, de nem oly magasságra, hogy fölöttük a hajók és egyéb vizi jármüvek veszély nélkül elhaladhassanak, szerencsétlenségek elkerülése céljából szükséges messziről látható jelekkel (rikító szinüre festett uszók, zászlók, lámpások s több effélékkel) kijelölni azon utat, melyet a hajóknak követniök kell.

Hajóür

(ném. Schiffsraum; ol. stiva; ang. the hold of a ship), a hajónak legmélyebben fekvő benső rakodó helye, mely az alsó fedélzettől lefelé egész a felső tőig (a Tiszán ostorgerendáig) és a homloktőkétől a tattőkéig terjed. Kereskedelmi vitorlás hajókon a rakománynak legnagyobb részét a H.-be rakják. Hadihajókon a H.-ben vannak az élelmi és hadiszerek, valamint más hajószükségleti tárgyak raktározva. A H.-nek legalsó részét a felső tőnek mindkét oldalán fenéknek v. gödörnek nevezik, melyben a hajóba szivárgott viz összegyül, ahonnan szivattyuk által távolíttatik el.

Hajóüzlet

a kereskedelmi hajók felszerelésével, adás-vevéssel v. bérbeadásával magányosan v. társaságban foglalkozás (Rhederei).


Kezdőlap

˙