Halcyonidae

(állat), a könnyücsőrü kuszó madarak egyik családja, ahová tartozók általában igen nyugodt és csendes madarak, l. Jégmadarak.

Haldeman

(ejtsd: heldmen) Sámuel Stehman, amerikai nyelv- és természetbuvár, szül. Locust Groveban (Pennsylvania) 1812 aug. 12., megh. Chickinsben 1880 szept. 10. A Dickinson-kollégiumban tanult Carlisleban, 1835. testvéreivel együtt Chickinsben vasöntödét alapított és 1869. a pennsylvániai egyetemen az összhasonlító nyelvtudomány tanára lett. Természettudományi művei közül nevezetesek: Monograph of the Limniades, or freswater univalve shells of the United States (Filadelfia 1842). nyelvészeti munkái közt nevezetesek: Elements of Latin pronunciation (1851. 2. kiad. 1873); Analytic orthography (1860. pályakoszoruzott mű); The rhymes of the poets (1868), ezt Algo Félix álnéven irta s adta ki; Pennsylvania Dutch (1872); outlines of etymology (1877). Hagyatékából adták ki: Wordbuilding (1881) c. művét.

Halden

Arnold, ismertebb Melchthal Arnold néven, a Tell-monda szerint a Rütli-szövetségnek s közvetve a svájci szabadságnak egyik magalapítója. L. Tell-monda.

Haldoklás

l. Halál és Agonia.

Haldoklók szentségei

az oltári szentség és az utolsó kenet, melyeket a katolikus egyház a halálos betegeknek szolgáltat ki. Nevezik némelyek halotti szentségének, de ez helytelen elnevezés, mivel könnyen összetéveszthető volna halottak szentségeivel, t. i. a keresztség és a töredelem szentségével. A gyermek lelke az eredendő bün miatt, a felnőtt lelke pedig a személyes bünök miatt tekintik a természetfölötti életet illetőleg holt gyanánt. A keresztség és a töredelem szentségei közlik a megszentelő kegyelmet, a természetfölötti életet, tehát a halottak szentségei. A többi öt szentség az élők szentségeinek neveztetik. A megszentelő kegyelmet öregbítik és a büntől fölébredettek számára vannak rendelve.

Hale

(ejtsd: héli), county Alabama É.-amerikai államban, 27501 lak., Greensborough székhellyel.

Hale

(ejtsd: hél), 1. Eduárd Everett, amerikai iró és teologus, szül. Bostonban 1822 ápr. 3. A Harvard-kollégiumban tanult, 1846. pap lett Worcesterben, 1856. a bostoni unitárius templomban. Ő alapította a Christian Examiner, a Sunday-School-Gazette, 1869. az Old and New (mely 1875. a Scriber's Monthly c. lappal olvadt egybe); 1886. a Lend the Hand stb. c. lapokat. Művei: Sketches of chistian history (Boston 1850); Kansas and Nebraska (u.o. 1854); Ninety days worth of Europe (u.o. 1861); Puritan politics in England and New-England (u.o. 1864); The Ingham papers (u.o. 1869); His level best and other stories (u.o. 1870); Daily bread and other stories (u.o. 1870), Ups and owns, an everyday-novel (u.o. 1870); Christmas eve and Christmas day (u.o. 1874), In his name (u.o. 1874); Workingmen's homes, assays and stories (u.o. 1874); Seven Spanish cities (u.o. 1883); Franklin in France (u.o. 1887); The life of Washington (New-York 1887).

2. H. Horatio, amerikai nyelvész és etnologus, szül. Newportban (Newhampshire, É.-Amerika) 1817 máj 3. Jelenleg Clintonban (Ontariao) ügyvédkedik. A Harward-kollégiumban tanult s 1837. a Wilkes kapitány vezetése alatt álló expedicióban mint nyelvész és etnologus is résztvett. Művei: United States exploring expedition. Ethnography and philology (Filadelfia 1846), mely kitünő nyelvészeti és etnologiai munka ausztráliai Polinéziáról; The Iroquois hook of rites (u.o. 1883); Indian migrations as evidenced by language (Chicago 1883); Report on the blackfort Fribes (1885); stb.

3. H. Sára Jozefa, amerikai irónő, az előbbinek anyja, szül. Newportban 1788 október 24., megh. Filadelfiában 1879 ápr. 30. Kiadta a The Ladies' Magazine-t (1828-1837); munkái: The genius of oblivion (Concord 1823); Nortwood, a novel (Boston 1827), Sketches of American Charakter (1830); Traits of American life (1835); The way to live well (1838); grosvenor (tragédia, 1838), Alice Ray (1846), The judge, a drama of American life (1854); Love, or woman's destiny (költemények, Boston 1870).

Haleb

város, l. Aleppo.

Halec

(lat., Alec, halex), a régi rómaiaknál a hal-mártások egyik erős fajtája, mely leginkább tengeri harcsából (mullus) és osztrigából készült. A régi ichtiologiában H. a. m. hering.

Halek

Vitezslav (Vince), cseh költő, szül. Dolinekben 1835., megh. Prágában 1874 okt. 8. Szerkesztette a Máj és a Slovanská Beseda folyóiratokat s 1866. a Kvě ty családi lapot alapította. Az ujabb költői iskola egyik megalapítójának tartják Csehországban. Legkiválóbb mint lirikus; e nemü művei: Vprirodě (A természetben, Prága 1872), Vecerni písně (Esti dalok, u. o. 1858); epikus szinezetü munkái: Alfred (Prága 1858); Krásná Lejla (A szép Leila, u. u. 1859); Dědicové Bilé Hory (A fehér hegy epigonjai, u. o. 1869); Děvce z Tatrové (A tátrai lány, u. o. 1871); drámái. Carevic Alexej és Závis z Falkensteina, melyek sikert arattak; Král Rudolf drámáját nem engedték előadni. Prágában emlékoszlopot emeltek neki. Összes művei Sebrani Spisy cimmel Prágában jelentek meg (1878-86, 8 kötet).


Kezdőlap

˙