Hall

(ang.) a. m. csarnok (l.o.)

Hall

1. több county az É.-amerikai egyesült Államokban és pedig Georgiában (1400 km2 ter., 18047 lak., Gainesville székhellyel) és Nebraskában(2500 km2 ter., 16513 lak., Grand Island székhellyel).

2. H., város Innsbruck tiroli kerületi kapitányságban, 0 km.-nyire Inssbrucktól, az Inn és vasut mellett, (1890) 5763 lak., papir-, kávé- szurrogát- és sörkészítéssel; mindezeknél fontosabb azonban a sófőzés, amelyhez a sós vizet 20 km.-nyire távolságból, a H.-i Salzbergből vezetik a sófőzőhöz. E sós vizet fürdésre is hazsnálják. A városnak van fafaragó műhelye, siketnéma-háza és őrültek-háza; legjelentékenyebb épületei: egy érdekes régi torony, a Münze, a plébánia-templom. A templom külső falánál van egy kis emléke Speckbachernek, ki 1809. háromszor intézett rohamot az Inn hidja, a bajor-francia hadállások kulcs ellen.

3. H. falu Steyr felső -ausztria kerületi kapitányságában, a Sulzbach és vasut mellett, 376 m. magasban, 900 lak., fürdőintézettel. 4 jód- és brómtartalmu ásványvizforrása 11° hőmérsékletü; főképen görvélyes bajok, szifilis, bőrbetegségek, izületi bántalmak és női bajok ellen használják. A fürdővendégek száma évenkint közel 2 1/2 ezer. V. ö. Schuber, Der Kurort H. (1881); Katser, Der Kurort H. (1882).

4. H. (Schwäbisch-H.) az az ugyanily nevü járás székhelye Württemberg jagst nevü kerületében, a Kocher midnkét partján, vasut mellett, (1890) 8926 lak., pamutfonással, vasöntéssel, bőr- és sörgyártással, sósfürdővel és sófőzáéssel, amelyhez a sósvizet a 8 km.-nyire levő Wilhelmsglück sóbányából vezetik a városba. Közelében van a soktornyu Komburg kastély és az egykori Limpurg várnak romjai.

Hall.

természetrajzi nevek mellett a Haller György svájci természetbuvár nevének rövidítése, szül. Bernben 1853.; különösen az atkák tanulmányozásával foglalkozik.

Hall

1. Asaph, amerikai csillagász, sz. Goshenben (Connecticutban) 1829 okt. 15. Ács volt, de 1853. matematikát kezdett tanulni, aztán a new-yorki Michigan-egyetemre kerülve, a csillagászatra adta magát s öt éven át a Harvard College csillagvizsgálójában tanuló, majd asszisztens volt. 1862. a washingtoni tengerészeti csillagvizsgáló segédjévé, 1863. a s.-navyi egyetemen a matematika tanárává és a tengerészeti csillagvizsgáló asztronomusává nevezték ki. Számos munkát irt, melyek leginkább a gyakorlati asztronomia terén mozognak. Ő fedezte fel a Mars két holdját (1877). Műveinek java része a washingtoni csillagvizsgáló évi kiadványaiban jelent meg.

2. H. Jakab, angol geologus és paleontologus, szül. Hinghamban (Massachusetts) 1811 szept. 12. Troyban, a politechnikai intézetben tanult s 1837. a New-Jork Surney geologusa lett és résztvett a new-yorki és jowai geologiai fölvételekben. Művei: Paleonotlogy of New-York (1847-74, 5 köt.); Report on the geology of Jowa (1858-60, 2 köt.).

3. H. Károly Ferenc, amerikai sarkvidéki utazó, szül. Rochesterben (New-Hampshire) 1821., megh. a Robeson-szorosban 1871-ben. 1860. járt először a sarkvidéken. A Frobischer-öböl környékén 20 hónapig élt az eszkimók között. Ezen utazásáról szól Arctic researches and life among the Esquimaux (New-York 1864, 2 köt.) c. műve. 1864. a Hudson-öböltől északra eső vidéke ment, ahol öt évet töltött az eszkimók közt, kikkel a Franklin-expedició pusztulásának szinhelyét is ujra átkutatta. 1871. az Egyesült-Államok kormánya a Polaris hajóval a Smithsundba küldte, melyen át az é. sz. 82° 16'-ig hatolt előre. Miután 1871 telén ott meghalt, azexpedició élve maradt tagjai 1872 nyarán a hajón hazafelé indultak. A hajó azonban a jégbe veszett és egy délre uszó jégtáblán utaztak tovább, mig a Tigress gőzös rájuk nem talált. V. ö. Davis, Narrative of the North Polar expedition in the U. S. ship Polaris, Capt. H. (2. kiad. New-York 1878); Petermanns Mitth. 1871.

4. H. Károly Keresztély, dán államférfiu, szül. 1812 febr. 25., megh. 1888 aug. 14. Jogot tanult Kopenhágában, beutazta Európa nagy részét s 1847. a jogtudományok magántanára lett a kopenhágai egyetemen. 1848. tagja lett az utolsó rendi gyülésnek, honnan azután a képviselőházba lépett. Nagy szónoki tehetsége és erélye a nemzeti szabadelvü vagy «eiderdán»-párt egyik vezérévé emelték. 1854. vallás- és közoktatásügyi miniszterré, 1855. államtanácsossá nevezték ki. 1856. ő maga alakított minisztériumot, melyben 1858. a külügyek vezetését is átvette. Mint az eiderdán párt politikájának vezetője, H. az Elbe-hercegségek szétválasztása és Slezvig teljes bekebelezése mellett küzdött s e politikát a külhatalmaknál is védelmezte a német szövetség tiltakozásával szemben. Mivel azonban e politika a német nagyhatalmakkal összeütközésre vezetett, 1863 dec. 24. H. beadta lemondását. 1870-74-ig a Holstein-Holsteinborg minisztériumban még egyszer mint vallás- és közoktatásügyi miniszeter működött s 1881. a politikai élettől teljesen visszavonult.

5. H. Marshall, angol orvos, szül. Nottinghamshireben 1790 febr. 18., megh. Brightonban 1857 aug. 11. Newark és Edinburgban tanult, ahol 1812. doktorrá avatták. Franacia- és Németországban tett tanulmányutja után a nottinghami városi kórházban működött 1826-ig, amidőn Londonban telepedett le. Sokat foglalkozott tudományos kisérletekkel, melyek által nemcsak a bel-, de a külföldön is nagy hirre tett szert. A reflexmozgásokról irt s Royal Societynek 2 részben benyujtott műve legszebb és leghiresebb felfedezése. Művei közül említendők: On diagnosis (London 1817); De febribus inordinatis (Edinburg 1812); On the mimoses; or a descriptive; diagnostic and practical essay on the affections usually denominated dyspeptic etc. (London 1818); memoirs of the nervous system (u.o. 1837), stb.

6. H. Róbert, angol egyházi szónok és iró, szül. Arnsbyban 1764 máj. 2., megh. Bristolban 1831 febr. 231. 1781. az aberdeeni egyetemre ment tanulni, hol négy évig maradt. 1785. birstoli baptista segédlelkész s az ottani akadémián tanító lett. 1790. Cambridgebe ment lelkésznel, hol beszédeivel az angol egyházi szónokok között első helyre emelkedett. Összes művei megjelentek dr. Gregory kiadásában Londonban, hat kötetben, 1831-33. s 1853-ra már 11 kiadást értek el.

Hallam

(ejtsd: hellem) Henrik, angol történet és jogtudományi iró, szül. Windsorban 1777. s megh. Pickhurstban 1859 jan. 21. Etonban, Oxfordban és Londonban tanult. A whig-kormány alatt mint főszámvevőbizots nagy befolyásra tett szert. Később British Museum gondnoka lett. Utolsó éveit Pickhurstben, visszavonultságban töltötte. Művei közül megemlítendők: View of the state of europe during the middle ages (London 1818, 2 köt.; uj kiad. 1884; ennek kiegészítéseül szolgál a Supplemental notes (1848) c. műve: nagyrabecsült főmunkája: Constitutional history of England from the accession of henri VII. to the death of George II. (London 1827, 2 köt.; legujabb kiad. 1878; továbbá Introduction to the literature of Europe in the XV., XVI., and XVII. centuries (1837-39, 4 köt.; legujabb kiad. 1882). 1805 óta H. munkatársa volt az Edinburgh Review-nak, 1825. pedig a hasznos ismereteket terjesztő társaságot alapítá Brougham, Mackintosh, Russel J., Altrhorp és mások közreműködésével.

Halland

tartomány (län) Svédországban, Ny-i Gothland, Smaland, Skane és a Kattegat közt, 4913 km2 területtel, (1892) 136210 (1 km2 -re 28) lak. D-i határán a Hallandsas nevü földhát, többi részeit is nagyobbára dombok takarják, amelyek É-i részeiben már valamivel magasabbak lesznek. Számos folyó (Viskan, Atran, Nissan, Lagan stb.) öntözik, de egyikök sem hajózható. A Nissanban fogják egész Svédországban a legjobb lazacokat. Földjének csak 24 %-a szántóföld, 8,2 % legelő; nagyobb részét erdők takarják. Az emberek főfoglalkozása a mezőgazdaságon kivül állattenyésztés és halászat. Az egyedüli iparág a durva vászon- és posztószövés. Fővárosa Halmstad (l.o.).

Hallás

utján ismerjük fel a különböző hangokat és zöngéket, melyek felfogására a hallószerv, a fül szolgál. A fülben elhelyezett hallóideg végkészülékének izgatása hangérzést támaszt bennünk. E végkészüléket akkor izgatják a levegő hanghullámai, ha hozzá eljuthatnak. A hangadó test rezgései a hallóideg végkészülékéhez vagy a hallószerv utján, vagy a koponyacsontok utján jutnak el. A koponyacsontok utján akkor terjed a hang, ha a hangot adó testet egyenesen a fej szilárd részeivel kötjük össze, vagy ha folyadék a hangot a fejcsontokig vezeti el. Azonban a hangvezetés a fül utján sokkal finomabb s ez a hangvezetés rendes utja is. Hogy a fül finomabb vezető ut, ez abból tünik ki, mert midőn rezgő hangvilla hangját, ha e hangvilla a koponyát vagy felső áll fogait érinti, már nem halljuk, e hangvilla hangját fülünkkel még ki tudjuk venni. A hallószerv anatomiai leirását l. Fül. - L. még Hang, Érzékszervek.

Hallási csalódások

l. Érzékcsalódás.

Hallási ötödök

Minden rendes zenészeti alaphanggal nemcsak a rezgés gócpontja felé irányuló aliquot-hangok, hanem bizonyos hangközök alapzöngéi is együtt hangzanak. Az ily együtthangzó hangközök a nagy harmad, a tiszta ötöd és a tiszta nyolcad. De ezek közt is a legerősebb vonzódással van valamely alaphanghoz annak felső tiszta ötöde, melyet minden finomabb zenészeti hallérzék kiérez. E természetes ötödöket nevezik a zenében H.-nek.

Hallatz

Emil, német festő, szül. O. m. Frankfurtban 1837., meghalt Friedeneuban 1888 szept 15. A berlini akadémián, majd Steffeck vezetése alatt állat- és tájfestővé képezte ki magát. 1862. Párisba ment és Troyon, Bonheur Róza stb. állatképeit tanulmányozta, 1863. Olaszországban tartózkodott. Visszajövet Berlinben telepedett le. Különösen szarvasmarhákat ábrázoló képeket festett.


Kezdőlap

˙