Hallberg-Brioch

Tivadar Hubert báró, álnéven Eremit von Gauting, német iró, szül. Briochban Jüllich mellett 1775., megh. Hörmannsdorfban (Bajoroszág) 1862. Utleirásai: Reise durch Skandinavien (Köln 1818); Durch den Isarkreis (Augsburg 1825); Italien (u.o. 1830); Frankreich und Algier (München 1837); Nach dem orient (Stuttgart 1839, 2 köt.); England (u.o. 1841).

Halle

1. H. an der Saale, város és az ugyanily nevü járás székhelye Merseburg porosz kerületben, 15 km.-nyire Merseburgtól, a Saale és több vasuti vonal mellett (1890) 101317, Giebichensteint is beleszámítva 115855 lak., igen jelentékeny sófőzéssel (évenkint több mint 100000 mm.), gépgyártással (amely másfélezer munkást foglalkoztat), sör-, cikória-, kocsi-, kártya- és keményítőgyártással, cukorfinomítóval, kocsikenőcs-, gépolaj-, cukornemükészítéssel. H.-nak régibb részeit az ujabbaktól három oldalról ültetvények éssétahelyek választják el. A régi rész közepén álló piacon (Markt) egy egyedül álló torony (rother Thurm) áll egy Roland-szoborral; ugyanitt van Händelnek, aváros szülöttének 3 méter magas szobra, a XVI. sz.-ban épült városháza, továbbá az 1530-54. épített Mária-templom négy toronnyal, amelyek közül kettőt egy hid köt össze, egy nagy oltárképpel, amelyet Hübner és egy másikkal, amelyet 1529. Cranach festett. Egyéb jelentékeny épületek még a Szt. Móric-templom, állítólag a XII. sz.-ból, csinos kórussal; az egyetemi épületek, a dom, a Franke-féle 1698-ból származó alapítványi épületek (árvaház, többrendbeli iskola, gyógyszertár, könyvsajtó és könyvkereskedés) az alapító ércszobrával; a magdeburgi érsekek egykori palotája, az 1484. épült Moritzburg romjai; az egyetemhez tartozó gazdasági intézet, a szinház stb. A tudományos intézetek és egyesületek közül a kiválóbbak: az egyetem, amelyet 1694. alapítottak és 1817. a vittenbergaival egyesítettek, anatomiai, patologiai, fiziologiai intézettel és különféle klinikákkal; az egyetemi könyvtár több mint 100000 kötettel és mintegy 300 kézirattal; archeologiai intézet; a Franke-féle alapítványok, tartományi muzeum; művészeti és iparművészeti gyüjtemény; a földrajzi, történelmi és más tudományos társulatok; siketnéma-intézet stb. Közelében van Giebichenstein, ültetvények közt fekvő várrommal, amelyben 1102. Lajos türingiai grófot, későbben pedig II. Ernő sváb herceget tartották fogva; továbá Wittekind látogatott fürdő. 966. H.-t. I. Ottó császár a magdeburgi érsekségnek adományozta. 981. II. Ottó városi jogokkal ruházta fel. A XIV. ésXV. sz.-ban az érsekeivel több izben viselt háborut, akik fékentartása céljából 1484. a Moritzburgot építették. A mühlbergi csata után 1547 jun. 19. az érseki palotában hódolt meg a császár nak hesseni Fülöp. 1635. a prágai béke a szász választónak, a vesztfáli béke pedig a brandenburgi választónak juttatta. 1806 okt. 17. falai alatt a Bernadotte vezérlete alatt álló franciák a poroszok vezérét, Jenő württembergi herceget legyőzték; a győzelmet nemsokára követő tilsiti béke a vesztfáliai királysághoz csatolta; a lipcsei csata után azonban visszakerült Poroszországhoz. 1894. az egyetem meglapaításának 200 éves évfordulóját ünnepelték. V. ö. Hagen, Die Stadt H. (1866-67); Voss, Zur Geschichte der Autonomie der Stadt H. (1874); Hertzberg G., Gesch. der Stadt H. (3. köt.); Schrader R., Gesch. der Universität Halle (1894, 2 köt.).

2. H- in Westfalen, az ugyanily nevü járás székhelye Minden porosz kerületben, 47 km.-nyire Mindentől, vasut mellett (1890) 1815 lak., kötél-, dohány- és szivargyártással.

Hallé

(ejtsd: alé) Károly, német zenész, szül. Hagenben 1819 ápr. 11. Karnagy atyjától kezdett zenét tanulni; 1836. Párisba ment s igen keresett zogoraművész és tanár lett. 1846. Alard-ral és Franchomme-mal tekintélyes triót alakított, de 1848. a forradalom elől angol földre menekült. 1850. Manchesterben települt le s a zenekari u. n. Gentlemen-koncerteket igazgatta, 1857. saját kitünő zenekart alapított. Az edinburgi egyetem 1884. tiszteletbeli tudorrá avatta; 1888. nemessé lett és ugyanekkor elette Norman Neruda művésznőt.

Halleck

1. Fitz-Greene, északamerikai költő, szül. Guilfordban (Connecticut) 1790 jul. 8., megh. u. o. 1867 nov. 19. Hosszabb időn át könyvelő, majd az Astor-ház ügynöke volt, 1822. meglátogatta Európát s 1849., Astor végrendeletileg egy kis évjáradékot biztosítván neki, szülővárosába vonult vissza. Művei: Fanny (New-York 1819, 1821); Aluwick Castle, with other poems (1827, 1836, 1845); Fanny and other poem (1839); The poetical works of F. 81842); The croakers, by H. and Drake, nr. 16. Bradfordclub series (1860); Young America, a poem (1865). egyéb kiadványai: The works of Lord Byron in verse and poese, including his letters, journals etc. (1834) és Selections from the British poets (1840). Halála után James Grant Wilson adtak ki H. máveit: The poetical writtings of Fitz-Greene H., with extraits of those of Drake (3. kiad. 1869). V. ö. Wilson, The life and letters of Fitz-Greene H. H. (New-York 1869) és Taylor Bayard cikkét a North American Reviewben (1877).

2. H. Henrik Wager, északamerikai tábornok, szül. Westernvilleben (New-York állam) 1816 jan. 15., megh. Louisvilleben 1872 jan. 9. A westpointi katonaiskolát végezte s 1839. mint hadnagy a mérnökkarba lépett. Miután több erődítési munkálatnál dolgozott és beutazta Európa egy részté, 1846. résztvett a mexikói háboruban és Kalifornia állam megalapításában. 1854. mint kapitány kilépett a hadseregből s egy higanybányának és egy vasutnak lett igazgatója Kaliforniában. A polgárháboru kitörésekor 1861. mint tábornokot a misszuri-i hadtest élére nevezték ki. 1862 jul. 23. az unió hadseregének főparancsnoka lett. Az általa a polgárháboruban elért eredmények azonban nem feleltek meg a várakozásnak s 1864. helyére Grant tábornok lépett, H. pedig a táborkar élére került Washingtonban. A polgárháboru bevégzése után több katonai parancsnokságot viselt. Mint művelt és tudós katona általában jó hirnek örvedett, de a harctéren habozása több izben válságra vezetett. Katonai művei közül kiemelendők: elements of millitary art and science (New-York 1846); Elements of international law and laws of war (Filadelfia 1866).

Hallei föld

l. Aluminit.

Hallein

város Salzburg salzburgi kerületi kapitányságában, 17 km.-nyire Salburgtól, a Salzach és vasut mellett, (1890) 3945 lak., cement-, tégla- és dohánygyártással, fafaragással és különösen jelentékny sófőzőkkel, amelyek évenkint közel 200000 métermázsa sót szolgáltatnak: a sósvizet a közeli Dürnbergből kapják, ahol római bányászeszközöket mutatnak, jeléül annak, hogy ott sót már a rómaiak is bányásztak. 1809 okt. 3. a franciák és a Haspinger vezérelte tiroliak itt megütköztek egymással.

Hállel

(héb.) a. m.a dicésret, a zsidóknál a 113- (Vulg. 112.)-118. zsoltár, melyeket bizonyos nagy ünnepeken egészen, a pészah utolsó hat napján, valamint az ujhold ünnepén 115, -11 és 116, 1-11 kihagyásával (fél-H.) szoktak elmondani.

Halleluja

l. Alleluja,

Hallén

András, svéd zeneszerző, szül. Gotenburgban 1846 dec. 22. A lipcsei konzervatóriumnak, majd Rheinbergernek és Rietznek tanítványa; 1782 óta gotenburgi, 1884 óta stockholmi karnagy. Művei: Harald a iking c. dalmű, 2 svéd rapszodia és szimfoniai költemény zenekarra, nagyobb énekművek, dalok.

Hallépcső

folyóvizeket teljes szélességükben elzáró duzzasztóműveknél a halak szabad közlekedésének fentartása emelt építmény. Ívás idején a halak elhagyják rendes tartózkodási helyiket s többnyire csapatokba verődve, a viz azon részeire vándorolnak, melyek szaporodásukra és ivadékaiknak fejlődésére legalkalmasabbak. Igy a lazac, a pisztráng a folyó legfelső szakaszára, a források felé igyekszik, az angolna ellenkezőleg, innen a tenger felé veszi utját szaporodási ösztönének kielégítésére. Ily hosszu uton természetesen ezerféle akadály nehezíti vándorlásukat, amelyek között leggyakoribbak a viz erejének ipari vagy egyéb célra való elhasználására emelt gátak, zsilipke, duzzasztó művek. A tapasztalás megmutatta, hogy számos folyó és patak halászatának megsemmisülését okozta oly gát, mely jelentékeny magaságánál fogva a halaknak átjutását, illetőleg szaprodását lehetetlenné tette. Ebben leli tehát magyarázatát az egyes államok törvényeiben, - náklunk az 1885. XXIII. t.-cikk 26. §-ban - kimondott azon elv, mely szerint ott, ahol a halászat érdeke megkivánja, a vizhazsnálatra jogosított, a tulajdonát képező vizi műépítménynél H.-t is tartozik felállítani, illetőleg fenntartani. A H. a duzzasztó műnél összpontosuló vizesést egy külön csatorna közbeigtatásával hosszabb vonalra osztja szét és pedig oly módon, hogy kisebb duzzasztók alkalmazásával apróbb zuhatagok, illetőleg lépcsőzetesen emelkedő medence-sorozat keletkezik. A zuhatagok magassága 30-40 cm. közt váltakozik, melyeken a halak magukat könnyü szerrel átvethetik, viszont a medencék meg elég mélyek arra, hogy bennük a felfelé haladó hal megpihenhessen.


Kezdőlap

˙