Hascsapolás

a hasüregben meggyülemlett savó kibocsátása. Ez a hasfalba szurt trokár segítségével történik. Foganatosítandó, valahányszor a hasüregben meggyült savó tömegénél fogva a légzési és vérkeringési szervek működését nagy mértékben akadályozza és annak eltávolítása gyógyszerek segítségével nem sikerül. A szivműködés elégtelenségéből származó hasvizkór a szivműködés szabályozása és hugyhajtók segítségével sokszor eltávolítható. Vesebajoknál a hasvizkór ritkán szokott annyira fokozódni, hogy műtéti beavatkozást igényeljen. Ezzel ellentétben májbajoknál, hasdaganatoknál, idült hashártyalobnál fellépő hasvizkór többnmyire előbb-utóbb az ismételt H.-t teszi szükségessé.

Hascsikarás

l. Kólika.

Hăşdau

(ejtsd: hasdeu) Bogdan Petriceic, román törtenetiró, szül. Hotinban 1836 febr. 16. Tanulmányait Oroszsországban végezte, ahonnan Romániába kellett menekülnie. Jelenleg egyetemi tanár Bukarestben s az országos levéltárnak igazgatója. H. a kritikai román történetirásnak és nyelvtudománynak megalapítója. Gazdag nyelvismerete, kivált a szláv nyelvek terén, sokoldalu képzettsége, izmos kritikája és kombináló ereje kizökkentette a román történetirásnak és filologiának szekerét a nemzetieskedés kátyujából s a kritika igazi utjára terelte. Cuvinte diu betrâni c. nagy művéhez a jelenleg élő legelső románista, Dr. Schuchard Hugó, grazi egyetemi tanár, Dieznek legkiválóbb élő követője, irta az előszót. Legkiválóbb műve az Etymologicum magnum Romaniae, mely a román nyelvnek élő és kihalt szavait tárgyalja, de nem csupán mint lexikális anyagot, hanem minden szónak egyuttal monografiáját is adja. A munka a román akadémia kiadásában jelenik meg Károly király költségén. Strat Si substrat (megjelent magyar fordításban is Román Sándor, budapesti egyetemi tanártól a Budapesti Szemlében, 1894). Noi Si ei (Mi és ők t. i. a magyarok) c. műve a legképtelenebb kifakadálsokat tartalmazza hazánk ellen. H. munkásságának legnagyobb ellenőrzője volt a Hunfaly Pál, aki többször igen élesen birálta meg és könyvekben mutatta ki hibáit. E sorok irója is több helyütt foglalt állást H. kutatásaival és fölfogásával szemben.

Hasdrubal

több hires kartágói hadvezér neve, még pedig: 1. H. Hanno fia, akit előbb Regulus, majd (250) Metellus legyőzött. - 2. H. Hamilkar Barkas veje, tehetséges férfiu és kiváló hadvezér. Apósa halála után (227) fővezér Spanyolországban. Rómával előnyös békét kötött (status quo az Ebróval, mint határfolyóval), 221. valami spanyol magángyülöletből meggyilkolta. - 3. H. Hamilkar Barkas fia, egyike Kartágó legnagyobb hadvezéreinek, a második pún háboruban a Scipiók félelmes és győztes ellenfele, 207. segítségére sietett testvérének, Hannibalnak, átkelt a havasokon, majd a Po folyón is, de a Metaurus mellett Livius Salinator és Claudius Nero konzulok ellen elvesztette a csatát és életét is. - 4. H. Gisko fia, 207. Hispániában harcolt a rómaiak ellen, majd Numidiában (205-204), hol veje, Syphax, Kartágóhoz szított. Az Afrikában kikötő rómaiak ellen kevés szerencsével harcolt, majd el is veszítette hadvezéri állását és csak Hannibal kérelmére kapott kegyelmet. De mikor Hannibal is vereséget szenvedett, H.-t tekintették hibásnak, ki elkeseredésében a méregpohárhoz nyult. - 5. H. Haedus, emlékezetes arról, hogy 203. a római követeket saját testének veszélyeztetésével védte meg a kartágói nép dühe ellen. - 6. H., 151. sikeresen küzdött Massinissa ellen, de aztán kelepcébe került és oly csufos feltételekre állott rá, hogy alig menekült meg a halálbüntetéstől. Mikor a rómaiak Kartágót körülzárolták, ő védte előbb kivül, nem egyszer győztesen (kivált Manilius ellen), utóbb a fellegvárból, ügyesen, de kétségbeesetten, s a római hadi foglyokon kegyetlenkedve. Végül mégis kegyelmet kért Scipiótól, mig neje az égő fellegvár lángjaiba veszett. Utolsó éveit Itáliában töltötte.

Hase

az Emsnek 120 km. hosszu jobboldali mellékvize. Osnabrücktől DK-re a Teutoburgi erdőben ered, fölveszi a Vecklát és Meppennél torkollik. 57 km. hosszuságban hajózható.

Hase

1. Károly Ágoston, német prot. hittudós és egyháztörténetiró, szül. Steinbachban 1800 aug. 25., megh. Jenában 1890 január 3. Bölcsészeti és hittani tanulmányait a lipcsei egyetemen kezdte, de innen a diákszövetségben (Burschenschaft) való részvétele miatt kiutasíttatván, az erlangeni egyetemre ment és már-már a hittudomány magántanárául képesíttetett Tübingában (1823), amidőn az erlangeni diákszövetséggel való összeköttetése miatt ismét fenyítő-vizsgálat alá került és a hohenaspergi várba 10 hónapi fogságra vettetett. 1829. Lipcsében tanári képesítést nyert és még ugyanazon évben a jenai egyetemhez meghivatott előbb a bölcsészet s csakhamar azután a teologia tanárául. Bölcsészeti irányát tekintve Fichtéhez, hittudományi álláspontjára nézve pedig Schleiermacherhez és De Wettehez állott közel. A XVIII. sz.-ból átnyult népies racionalizmuson csaknem halálos döfést ejtett Hutterus redivivus oder Dogmatik der evangel.-lutherischen Kirche (1827, II. kiad. 1868) c. munkája és Röhrrel folytatott polemikus iratai által; de másrészt kiváló izléssel, művészileg szerkesztett számos munkája által nagy befolyást gyakorolt a nemesebb értelemben vett racionalizmusnak, a hitvallásoktól független szabad irányu kereszténységnek kifejlésére, általában a vallási tudatnak nemesebbé, mélyebbé, elevenebbé tételére. Munkái: Lehrbuch der evangel. Dogmatik (6. kiad. 1870); Gnosis (1869); Theologische Streitschriften (1834-37); Das Leben Jesu, mely 5. kiad. óta a Geschichte Jesu cimet viseli, 1865. jelent meg; Kirchengeschichte (10. kiadás 1877); Die beiden Erzbischöfe (1839); Neue Profeten (2. kiad. 1860); Franz von Assisi (1856); Das geistliche Schauspiel (1858); Sebastian Frank von Wörd (1869); Handbuch d. protestantischen Polemik gegen die röm.-katholische Kirche (5. kiad. 1891; magyarra ford. Hegedüs János, Budapest 1874-82); Katerina von Siena (1864); Geschichte Jesu (1875); Ideale und Irrthümer, Jugenderrinnerungen (2. kiad. 1873, némilag önéletrajznak tekinthető); Des Kulturkapmfs Ende (1879); Rosenvorlesungen kirchengeschichtlichen Inhalts (1880). Legnagyobb egyháztörténeti művéből, Kkirchengeschichte auf akademischer Grundlage, csak az I. kötetet élte meg (1888); a többi 3 kötetet kiadta Krüger (1890-93). Farkas József 1865. megjelent Egyháztörténelem c. munkáját H. nyomán irta.

2. H. Károly Alfréd, német prot. lelkész és iró, az előbbinek fia, szül. Jénában 1842 jul. 12-én. Egyetemi tanulmányait Jénában és Berlinben végezte, Königsbergben lett tábori főlelkész és a fő egyháztanács tagja; 1889. szept. Potsdamban helyőrségi és udvari lelkész.; 1893. az erlangeni egyetem tanárául neveztetett ki. Művei: Lutherbriefe (Lipcse 1867); Wormser Lutherbuch (1868); Die Bedeutung des Geschichtlichen in der Religion (1874); Herzog Albrecht v. Preussen u. sein Hofprediger (1879).

3. H. Károly Benedek, német hellenista, szül. Sulzában 1780 máj. 11., megh. 1864 márc. 21.Párisban előbb könyvtáros volt, majd Napoleon Lajos és Lajos Napoleon hercegek nevelője, s később egyetemi tanár volt. Főleg mint paleografus kiváló. Több görög iró munkáját adta ki s irt e szakba vágó értekezéseket. V. ö. Guigniaut, Notices sur la vie et les travaux de Ch. B. H. (Páris 1867).

4. H. Konrád Vilmos, német építész, szül. Einbeckben 1818 okt. 2. 1849 óta a hannoverai politechnikumon tanít, titkos kormánytanácsos. Alaposan ismerte a román és gót stilt s ő restaurálta a Godehardi- és Mihály-templomot Hildesheimban stb. Legfőbb építményei Hannoverben vannak, ilyen a muzeum, a gót Krisztus-templom stb. Ő a hannoveri iskola alapítója és legkiválóbb képviselője. Több munkát is irt és szerkesztette a Mittelalterlichen Baudenkmale Niedersachsens cimü művet.

Hasebroek

(ejtsd: házebruk) János Péter, németalföldi iró, szül. Lejdában 1812 nov. 6. Ugyanitt teologiát tanult s 1836. Heilooban, 1843. Bredában, 1819. Middelburgban és 1851. Amsterdamban lett lelkész. 1883. nyugalomba vonult. Nevezetes és becses Waarheid en Droomen c. műve (Haarlem 1840, 8. kiad. 1891), melyet Jonathan néven adott ki. Igazi, vallásos szellemtől áthatott költeményei Windekelken (Amsterdam 1859); Sneeuwklokjes (u. o. 1878); Vesper (u. o. 1887) és Hesperiden (u. o. 1888) cimek alatt jelentek meg.

Haselünne

az ugyanily nevü járás székhelye Osnabrück porosz kerületben, a Hase mellett, (1890) 1861 lakossal, szeszégetéssel, cikóriagyárral.

Hasenauer

Károly, osztrák építész, szül. Bécsben 1833 jul. 20., megh. u. o. 1894 jan. 4. Eleinte a braunschweigi Carolinumban tanult, majd a bécsi akadémián, aztán járt Felső-Olaszországban, Franciaországban, Németalföldön, Nagy-Britanniában. Bécsbe visszatérve, főkép a magas renaissence stilben épített számos nevezetes bécsi magánházat, villát és az udvari muzeumokat (1872-1879), továbbá az 1888-ban megnyilt burgszinházat. (Képét l. a Bécsi épületek mellékletén, II. köt.). 1866 óta a bécsi akadémia tagja, 1868 óta a brit építészek akadémiájának tiszteletbeli tagja. Több izben nyert kitüntetést.

Hasenclever

1. János Péter, német festő, szül. Remscheidtben 1810 máj. 18., megh. Düsseldorfban 1853 dec. 16. A düsseldorfi akadémián eleinte az építészetet, utóbb Schadow vezetése alatt a festészetet tanulta. Csakhamar humoros képek festésére adta magát, melyek roppant népszerüségre tettek szert. Különösen a nyárspolgárias, ósdi fölfogást tette nevetségessé találó, élces, de néha kissé száraz módon. Különösen ismeretesek és különféle reprodukciókban is nagyon elterjedtek a Kortum-féle Jobsiádából vett egyes jelenetek, igy Jobs vizsgája (a müncheni uj képtárban); Az iskola (egyik a berlini Ravené-féle képtárban levő 7 festményének); Jobs mint éjjeli őr, stb. Festett azonkivül játék-, műterem- és iskolai, pince- és korcsmajeleneteket; legismeretesebb közöttük a Borkóstoló a berlini nemzeti képtárban. Képmásokat is festett.

2. H. Vilmos, német szociál-demokrata iró s képviselő, szül. Arnsbergben 1837., megh. Schönebergben 1889 jul. 3. A gimnázium elvégzése után hirlapszerkesztő lett Arnsbergben, 1870. meg titkára az általános német munkásegyesületnek, Schweizer visszalépése után pedig az egyesületnek elnöke. 1870-76-ig a hamburgi Volksblattot szerkesztette, majd (1876-78) a szociál-demokraták Vorwärts c. közlönyét. 1869 óta állandóan tagja volt az északnémet, majd a német birodalmi gyülésnek. 1888. elmebetegségbe esett s napjait a schönebergi tébolydában töltötte.


Kezdőlap

˙