Hatóság

l. Hatóság elleni erőszak.

Hatóság elleni erőszak

a hatóságok hivatásuk gyakorlatában a törvény által büntető védelemben részesülnek, s feladatuknak közérdeket képező teljesítése érdekében kell is, hogy részesüljenek. A H.-ról a magyar btkv V. fejezete intézkedik, s az esetek különféleségéhez képest különböző súlyosabb és enyhébb büntetési tételeket állapít meg. A törvény intézkedései általános szempontból következőkép osztályozhatók: 1. különbséget tesz a törvény hatóság ellen, és hatósági közegek ellen elkövetett erőszak között. Hatóságon a közigazgatási, birói és katonai hatóságok, közigazgatósági hatóságon pedig a birói hatóságok kivételével minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő. Az egyházi hatóságok tehát a hatóságoknak biztosított külön büntető védelemben nem részesülnek. Az országgyülésnek v. a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságnak tagja a büntető védelem szempontjából nem hatósági közeg, hanem a hatóság fogalma alá esik. A hatósági közeg fogalma alá a szoros s tulajdonképeni értelemben vett hatósági közegeken kivül tartoznak, s az ezeket megillető büntető védelemben részesülnek: a) a nyilvánosan felállított katonai és polgári őrök; b) a közforgalomban levő vaspályák és állami távirdák felügyelő és kezelő személyzete; c) a rendőrségi személyzet, ide számítva a törvény által rendelt feltételek szerint alkalmazott csőszöket, erdő-, folyam- és gátőröket; d) a hatóságok s hatósági közegek védelmére rendelt v. megjelent személyek; 2. A büntetés különböző aszerint, amint a büntettet egy személy, v. több személy, v. csoport követte el, az esetek mindegyikében külön kiemelésével annak, hogy az elkövetés fegyveresen történt; 3. elkövetési mód v. erőszak v. veszélyes fenyegetés, azaz valamely büntett v. vétség elkövetésével való olyan fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezés iránt alapos félelmet gerjesszen; 4. a büntető törvény a hatóságot s a hatósági közeget mint ilyeneket, tehát a reájok bizott hivatalos eljárást veszi védelmébe, amiből következik egyrészt az, hogy törvénytelen eljárás ellen való ellenszegülés nem H. A határvonalak kellő megvonása körül azonban több tekintetben eltérők a nézetek; másrészt az, hogy a H. közben a hatósági tag v. közeg személye ellen elkövetett büncselekmény, p. testi sértés, a H. mellett önálló s külön beszámítás alá eső büncselekményt képez; 5. a büntetés a legenyhébb esetben három évig, egyéb esetekben öt évig terjedhető börtön, a felbujtók és vezetők ellen öt évig terjedhető fegyház, és mellékbüntetésként hivatalvesztés; 6. a törvény végül a H. elkövetésére irányzott szövetséget is bünteti, és pedig három évig, illetve egy évig terjedhető fogházzal, a szerint, amint a szövetségen kivül előkészületi cselekmény is történt, v. nem.

Hátrafutó mozgás

(asztron), l. Fordulópont és Előrefutó.

Hátrálás

Valamely csapatnak, seregrésznek v. egész seregnek az ellenség közeléből való eltávozása: vesztett csata után, v. csata vivása előtt akkor, ha kedvezőtlen viszonyok miatt nem véli tanácsosnak az ellenséggel való megütközést. Vesztett csata után a H. könnyen futássá fajul el, különösen akkor, ha a vezér későn rendelte el a H. megkezdését, - ha a harcra fejlődve volt csapatoknak menetoszlopba való sorakozásra szükséges idő biztosítására nem áll eléggé erős hátvéd rendelkezésre, - ha a harcosok nem lelkesülnek eléggé a háboru főcéljáért és végre meg főleg, ha a legénység nem ragaszkodik őszintén tisztheihez, amit mindig ez utóbbiak tapintatlansága idéz elő.

Hátralökés

A lövő fegyverekben (ágyukban, mozsarakban és puskákban) az elsütés után fejlődő gázok addig, mig a lövedék a csőből ki nem lövetett, a cső fenekére is gyakorolnak nyomást, amely a lövő fegyvert a gázfejlődés hirtelenségével hátra felé hozza mozgásba, mely mozgást H.-nek nevezik. Puskáknál a hátralökött fegyver megüti a lövész vállát, ha attól bizonyos távolságra süttetett el, mig ha puska a vállhoz volt szorítva, akkor a lövész felső teste egyszerüen hátra lesz tolva, ami nem okoz sértést és fájdalmat. Az ágyuknál a H. az ágyutalpnak hátra felé való szaladását idézi elő (tábori lövegeinknél 4-5 méterre szalad hátra az ágyu); ha az ágyu hátraszaladását valami megakadályozza, akkor a H. az ágyu talpára hat rombolólag. A H. ereje a puskáknál kisebb, ha a puskatusa nem a cső meghosszabbításában fekszik, hanem azzal egy szöget képez.

Hátsó-India

l. India.

Hátsónézet

l. Hátulnézet.

Hátsó vitorlák

(ném. Achterquartier; ol. quartiere di poppa; ang. after sails), együttes neve a fő és keresztárboc összes vitorláinak, melyek a hajót a szélhez hajtják. L. Vitorlázat.

Hátszeg

rendezett tanácsu város Hunyad vmegyében a szépségéről hires H.-i völgyben, (1891) 366 házzal és 1852 lak., közte 457 magyar, 145 német, 1996 oláh. H. a járási szolgabirói hivatal, gör. kel., gör. kat. és róm. kat. esperességek székhelye; van járásbirósága, telekkönyvi hatáskörrel, kir. közjegyzősége, adóhivatala, takarékpénztára és előlegező intézete, ipartestülete, alsófoku ipariskolája, könyvnyomdája, többféle közhasznu egylete, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Hetivásárai és marhavásárai igen élénkek, van két nagyobb tehenészete is. A H. és Karánsebes közötti, 100 km. hosszu vasut kiépítésére a magyar kereskedelmi bank már megkapta a koncessziót. Hátszegvidék, a regék és mondák megszentelt földje, ahol az Al-Duna felől betódult népáramlatok az erdélyi felföld birtokosaival annyiszor jöttek összeütközésbe. Trajanus legiói itt dönték meg Decebal uralmát, a török hadak itt ostromlák Erdély kapuit s legutolsó betörésük 1778. nyarán szintén idáig terjedt. A Hunyady csatáiban kitünt hátszegvidéki nemesség nagyon megapadva jött át korunkra. H. régi neve Haczok, Hatzok, Haczokvár és Hatczokvár. A Hunyad vm.-ben létezett kis várak egyike s a királyi castellanus lakóhelye. 1394. Frank erdélyi vajda és szolnoki főispán Kende fiainak: Jánosnak és Kendének kérésére Bebek László és Imre vajdák adománylevelét megerősítve kiköti, hogy Nuksora falu után a királynak egy ökröt adózzanak. A kenézi szék 1418 itt székel és biráskodik a betelepített olachusok birtokügyeiben. Ulászlónak 600 ezüst márkát és 200 juhot adóz a hátszegvidéki kenézség, de ez utóbbit a török pusztítások tekintetéből 1494. elengedi. A szláv telepesekkel átplántálódott kenézi birtokviszony olykor nemességgel párosul. 1443. Kende és Kendré László meg Miklós, amannak fia, Szt. Péter és Reja oláh birtokosokat (possessiones valachiales) oly feltétel alatt nyerik, amint e vidéken szokás a hasonló kenézi jószágokat birni. A kenézség a magyar közjoggal nem férvén meg, a XVI. sz.-ra átmenőleg elenyészik, de a kenézi elnevezés udvarbiró jelentésében 1559. is előfordul. 1462. az «Opulum nostrum Haczag» vámját Mátyás a Kendefieknek adományozza.

Hatszög

(hexagramm) alatt közönségesen egy 6 egyenes vonaldarab által határolt sikrészt értünk. De ujabban a geometriában igy neveznek minden hatba szegett (azaz 6 egyenes darabból álló) önmagába visszatérő törött vonalat, akkor is, ha nem zár körül egy sikrészt, hanem ugy van összefonva, hogy önmagát metszi vagy ha alkatrészei egyáltalában nincsenek is egy sikban. Az utóbbi esetben a H.et térbeli v. torz H.-nek mondjuk. A törött vonal 6 egyenes darabja a H.-nek 6 oldala, az a 6 pont pedig, melyekben a vonal meg van törve, a 6 szögpont vagy csúcs. Ha mindegyik oldalt ugy az egyik mint a másik értelemben minden határon tul meghosszabbítjuk, azt az alakzatot nyerjük, melyet a projektiv geometriában egyszerü H.-nek nevezünk. A sikbeli egyszerü H.-et egyszerü hatoldalnak is hivjuk. A teljes sik-H. egy sik 6 pontjából s a kettőn-kettőn át fektethető összes egyenesekből áll. Ezen alakzatnak tehát 6 szögpontja és 6,5/2 = 15 oldala van.

A teljes sikhatoldal ellenben 6 egyenesből s ezeknek összes metszőpontjaiból áll. A térben a teljes hatszög 6 pontból, a kettőn-kettőn át fektetett összes egyenesekből s a hármon-hármon át fektetett összes sikokból áll. Viszont a teljes hátlap 6 sikból s azoknak összes metszővonalaiból s metszőpontjaiból áll. L. még Pascal-féle tétel és Brianchon-féle tétel.


Kezdőlap

˙