Hébrard

(ejtsd: ebrár) Adrien, francia publicista és államférfiu, szül. Grisolleban Tarn et Garonne départementban 1834 jan. 1. Jogot tanult, aztán Párisban a Temps szerkesztőségébe lépett be; 1871. ő lett a lap igazgatója. 1879. a szenátusba választották be, ahol a mérsékelt baloldalhoz tartozik. Testvére H. Jakab, aki szenátor s a Tempsnak munkatársa.

Hebridák

Skócia Ny-i partjai mellett a Cantire-félszigettől a Wrath-fokig elnyuló kisebb-nagyobb részekből álló sziget-csoport. Két kisebb csoportra osztják: 1. a Western islands v. Outer Hebrides, az é. sz. 56° 45' és 54° 30' közt; Skóciától a 24-48 km. széles, és egyes részeiben North Minch, Little Minch és Barra Passage-nak nevezett szoros választja el. 2. H. Inner Hebrides az é. sz. 57° 42' és 55° 53' között. Ez utóbbiban a legnagyobb és legészakibb a Skye, Inverness grófság partja mellett; ezután D-felé sorakoznak: a Cana, Rum, Eig v. Egg szép bazaltoszlopokkal, a Muke, a Coll és Tiree, a Mull, Uva, a kis Jona igen érdekes régiségekkel, a Staffa a hires Fingal-barlanggal, Colonsay, Scarba, Jura a legnagyobb hegyekkel, Islay legtermékenyebb és ércekben leggazdagabb; a két utóbbi közt van a Coirebhreacain nevü, rendkivül veszedelmes forgó; végül Gigha, Arran és Bute. Az Outer Hebrides oly szorosan vannak egymás mellett, hogy összefüggő szigetnek látszanak és ezért Long Islandnak (Hosszu sziget) is elnevezték. Ez gnájszból áll és végtelen sok apró részre van összetördelve, «a tenger csupa szikla, a szigetek csupa tavak». A legészakibb és legnagyobb a Lewis, amelyhez sorakoznak D. felé a Pabbay, Berneray, Boreray, North Uist, Monach, Baleshare, Ronay, Grimsay, Benbecula, South Uist, Eriskay, Barra, Vatersay, Sanderay, Mingulay és Bernera. A H. nevöket állítólag a Pliniusban előforduló Hebudes rossz kiirásából kapták; régebben Innis-Gailnak is hivták; területük 7285 km2. (Lewis 1938, Skye 1386, Mull 856, Islay 142, Jura 207, South Uist 329, Nort Uist 306 stb.); lakóik száma 82000, akik földművelők (crofters), halászok és állattenyésztők. Az éghajlat enyhe, de nagyon nedves. Több mint 7/8-a a földnek kopár szikla és tó; alig 1/9 -e művelhető meg. A lakosok, akik maig is nagyobbára gael nyelven beszélnek, valószinüleg norvég származásuak. Szt. Kolumbán 565, a keresztény vallásra térítette őket és Jonán egy kolostort alapított. 1266. kerültek először a skót királyok uralma alá. 1346. egyik törzsfő függetlenekké tette őket és fölvette a Lord of Islands «a szigetek ura» cimet; függetlenségöket, illetőleg összes kiváltságaikat 1540. vesztették el. Jelenleg Inverness, Ross, Argyle és Bute grófságok közt vannak megosztva. A legnagyobb városok: Stornoway Lewison, Tobermory Mullön, Bowmore Islayn és Portree Skyeön. V. ö. Johnson, Journey to the H. (1775); Buchanan, Hebrid Isles (1883); Cumming, In the H. (1883); Report of the Crofters Commission (1884).

Hebron

(arabul: El-Khalil), régi város Palesztinában, 35 km.-nyire Jeruzsálemtől, 853 m. magasban, egy szép völgy fenekén, amelyben állandó folyásu viz ugyan nincsen, de gazdag forrásokban, 12-14000 lak., kék pamutkelmeszövéssel, Sziriában és Egyiptomban messze ismeretes üveggyöngykészítéssel, keresett bőrgyártással, friss és szárított szőllőkereskedéssel és szőllő-szirup készítéssel. A város szük és piszkos utcákból áll; legmagasabb pontján áll legjelentékenyebb épülete, a Medsid-el-Khalil nevü mecset. Falakkal nincs körülvéve, de két végében kapuk állanak. Közelében mutatják Saul vezérének Abnernek, továbbá Izsaiás prófétának állítólagos sirját. H.-t a hagyomány földünk legrégibb városának tartja, amelyet maga Ádám alapított. Ugyancsak a hagyomány szerint a nagy mecset a Makpela-barlang fölött épült, amely Ábrahámnak, Sarahnak, Izsáknak és Jákobnak sirjait foglalta magában. Dávid királynak 7 és fél évig volt székhelye. Villibaldus a VIII. sz.-ban Castellum Aframia, Edrizi Rabr Ibrahim, Abulfeda pedig Beit Hebrun néven tesz róla említést.

Hebrosz

az ókorban Trácia főfolyója, most Marica.

Hecatonia

DC. (növ.), l. Boglárka.

Hechingen

az ugyanily nevü járás és egykor a Hohenzollern-H. grófok székhelye Sigmaringen porosz kerületben, a Starzel és vasut mellett, (1890) 3743 lak., pamut- és trikószövéssel.

Hecht

Vilmos, német fametsző és rézmarató, szül. Ansbachban 1843 márc. 28. Lipcsében, Berlinben és Stuttgartban képezte ki magát, 1868. pedig műtermet nyitott Münchenben. Számos fametszetet és rézkarcot készített a bécsi sokszorosító művészeti társulat megbizásából, a Schackféle képtár néhány képe, Murillo, Rubens, Scereel, Van Dyck, Flinck, Kaulbach, Schwind, stb. művei nyomán. Résztvett a berlini képtármű reprodukcióinak elkészítésében is. Fametszeteket készített Rudolf trónörökös «Keleti utazásá»-hoz. Két eredeti rézkarca: I. Vilmos császár és II. Lajos bajor király képmása. 1884 óta Bécsben van fametsző és rézmarató intézete.

Heck.

természetrajzi nevek mellett Heckel János Jakab nevének rövidítése (l. o.).

Hecke

Vencel, gazd. tanár és iró, szül. Reichenbergben (Csehország) 1824 febr. 20. A friedlandi uradalomban töltött hosszabb gazdasági gyakorlatután 1851-53. a magyar-óvári m. kir. felsőbb gazdasági tanintézet hallgatója volt, melyet oly jó eredménnyel végzett, hogy elismerésül utazási ösztöndijat kapott, egy évre rá pedig megbizták az ezen tanintézetben üresedésbe jött növénytermelési tanszék ideiglenes ellátásával, mellyel az erdészet előadása is együtt járt, és 3 év mulva állásában véglegesítették. 1860. átvette a gazd. üzemtan előadását, 1869. a magyar-óvári tanintézet a magyar kormány kezelése alá kerülvén, H.-t felszólították, hogy a továbbra is fentartott német tanfolyamban mint tanár maradjon meg, az osztrák kormány részéről azonban kedvezőbb ajánlatot kapván, egyelőre a cs. kir. földmivelési minisztériumban előadó, utóbb a radautzi (Bukovina) ménesbirtok főigazgatója lett. Időközben Bécsben Hochschule für Bodencultur cim alatt gazdasági főiskola szerveztetvén, H. meghivást kapott, hogy a gazdasági üzemtan tanári székét foglalja el, hol 1874-től fogva cs. és kir. kormánytanácsosi cim mellett működik. 1875. annak rektora volt és több más tisztséget viselt. A gazdasági szaklapokban megjelent nagyszámu cikkein kivül, melyek részben magyarországi viszonyokat tárgyalnak; művei: Forstwirthschaftslehre für Landwirthe (Bécs 1858); Die internationale Getreidemähemaschinen-Concurrenz in Ungarisch-Altenburg (1869); Dr. G. Kraffttal: Die Landwirthschaft der Umgebung von Ungarisch-Altenburg und die landwirtschaftliche Lehranstalt daselbst (Bécs 1861). Sajtó alá készítette Haberlandt. F. barátjának Der allgemeine landwirtschaftliche Pflanzenbau c. munkáját.

Heckel

János Jakab, német ichtiologus, szül. Mannheimban 1790 jan. 22., megh. Bécsben 1857 márc. 1. 1820. preparator a bécsi Naturalienkabinetnél, 1836. felügyelő, 1851. segédőr lett ugyanott. Legnevezetesebb munkája a Kner társaságában irt: Die Süsswasserfische der österreichischen Monarchie műve (1858).


Kezdőlap

˙