Heidrich

l. Héder.

Heigel

1. Károly, német költő, szül. Münchenben 1835 márc. 25. Előbb könyvtáros volt, majd a berlini Bazar szerkesztője; 1876 óta felváltva Olaszországban, Dél-Triolban és Münchenben él, ahol egy ideig II. Lajos bajor király szármára irt és vezette az ő külön előadásait. Művei: Bar Kochba, der letzte Judenkönig (éposz, 1857); Walpurg (1859); Wo? (1865); Angenommen (vigjáték, 1865); Es regnet (1868); Ohne Gewissen (1871); Benedictus (1875). Több elbeszélésén kivül még a következő drámai műveket is irta: Marfa; Dei Freunde; Vor 100 Jahren; Josephine Bonaparte; Die schöne Zarin stb. Végül megirta Stieler Károly költő (1890) és II. Lajos bajor király életrajzát (1892).

2. H. Károly Tivadar, német történetiró, szül, Münchenben 1842 aug. 23. Tanulmányait a müncheni egyetemen végezte. 1872. a bajor országos levéltárnál nyert alkalmazást. 1873. a müncheni egyetem docense, 1879. rendkivüli tanára, 1883. a műegyetem, 1884. pedig az egyetem rendes tanára és a történelmi szeminárium vezetője. Művei: Der Übergang des Herzogtums Bayern von Heinrich em Löwen auf Otto von Wittelsbach (Stuttgart 1867); II. Lajos megbizásából megirta I. Lajos bajor királynak kitünő életrajzát (Lipcse 1872); Der österreichische Erbfolgestreit und die Kaiserwahl Karls VII. (Nördlingen 1877); Die deutschen Kaiser (Stuttgart 1880); Neue historische Vorträge und Aufsätze (u. o. 1883); Quellen und Abhandlungen zur neuern Geschichte Bayesrns (u. o. 1884); Vorträge und Aufsätze aus der neuern Gesch. (1886); Die Memoiren des bayr. Ministers Grafen Montgelas (1886); Vorträge und Studien, 3. Folge (1887); Quellen und Abhandlungen zur neueren Geschichte Bayerns (2 kötet, 1889-90); Essays (1892); Hazai történetünket érdekli a müncheni akadémia értekezései között (1885) megjelent dolgozata: Die Beziehungen des Kurfürsten Max Emanuel von Bayern zu Franz Rákóczy I.

Heije

János Péter, németalföldi költő, szül. Amsterdamban 1809 márc. 1., megh. u. o. 1876 febr. 24. Orvostudományt tanult s 1857-ig Amsterdamban mint gyakorló orvos működött. Művei: Leideren en zangen (1841); Kinderliederen (1847); Nieuwe kinderliederen (1853); Dichterlyke kraus (1853); Athenes Bouwoallen (1867); Volksgedichten (4. kiadás 1883) és Kindergedichten (9. kiad. 1884). Egy orvosi hetilapot is szerkesztett.

Heil

Fausztin, jogtudós, szül. Milanóban 1847 febr. 15. Gimnáziumi tanulmányait Teschenben és Miskolcon, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol doktori oklevelet szerzett. Tanulmányainak bevégzése után Arva vármegyében rövid ideig mint megyei aljegyző a büntető ügyeknek előadója volt; a kir. biróságok szervezésekor leköszönt s ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1879. mint kir. alügyész államszolgálatba lépett s ily minőségben Trencsénben, Eperjesen, majd Budapesten működött. Innen 1886. fiumei kir. ügyésznek, 1890. a budapesti kir. táblához birónak nevezték ki. Büntetőjogi dolgozatai leginkább a Magyar Igazságügyben, a Büntető Jog Tárában s a Jogtudományi Közlönyben s elszórtan más folyóiratokban is jelentek meg. A Torinóban megjelenő Rivista penale büntetőjogi folyóiratnak állandó munkatársa. Zanardelli volt olasz igazságügyminiszter felhivására az olasz büntetőtörvénykönyvi javaslatról véleményt irt. Szerkeszti és részben irja e lexikon jog- és államtudományi részét.

Heiland

Marianna Sarolta, l. Siebold.

Heilbronn

Neckrar Württenbergi kerület fővárosa, a Neckar jobbpartján, termékeny vidéken, több vasutvonal találkozásánál, 29.941 lak., vas- és fémöntéssel, ezüstékszer- és edénykészítéssel, gép-, papir-, cukor-, mesterséges trágya-, enyv-, fügekávégyárakkal; szőllő-, gyümölcs- és sótermeléssel és igen élénk kereskedéssel, melyet a Neckaron létesített lánchajózás is tetemesen előmozdít. A belső részeiben középkori, de külvárosaiban egészen modern külsejü város legjelentékenyebb épületei a XV. századból való, művészi kőfaragó-munkákban gazdag városi templom, 62 m. magas, karcsu toronnyal és üvegfestményekkel; a városháza érdekes okiratgyüjteménnyel; a német rend háza, a melyben 1633. Oxenstierna a heilbronni egyezséget kötötte és a Neckar partján az ugynevezett tolvajtorony, amelyben egykor Götz v. Berlichingent tartották fogva. Közelében gipszet és homokkövet bányásznak. H. vidéke, szelid éghajlatánál fogva is, tele van gyönyörü kertekkel és ültetvényekkel. H. nevéről 741. történik először említés; városi jogokat IV. Henriktől kapott. 1360. birodalmi várossá lett. 1633. Oxenstierna a sváb, frank, felső- és alsó-rajnai kerület képviselőivel, továbbá az angol, hollandi és francia követekkel a 30-éves háboru folytatása céljából itt egyezséget kötött. 1803. került Württenberghez. V. ö. Kuttler, H., seine Umgebungen und Geschichte (1859); Knapp Th., Über die 4 Dörfer der Reichsstadt H. (Heilbronn 1894); Freudenberger, H. (1892).

Heilbrunn

falu és fürdő a bajorországi Felső-bajor kerületben, 7 km.-nyire Penzberg vasutállomástól, az Alpok tövében, 100 lak. Sós forrásvizéből (Adelheid-forrás) évenként mintegy 50.000 palackot küldenek szét. V. ö. Öttinger, Die Adelheidsquelle, 1854.

Heilbuth

Ferdinánd, német születésü francia festő, szül. Hamburgban 1830., megh. Párisban 1889 nov. 19. Párisban és Olaszországban képezte ki magát. Többnyire történeti képeket festett. Legjelesebb képei: Palestrina zenepróbája; Tasso; Zálogház (Páris, Luxembourg-muzeum); Séta a Monte Pinción; A Szajna partján; A szerelem ősze; A Themse partján. Képmásait Tizián és Rembrandt hatása alatt festette. 1861. a becsületrend lovagja, 1871. francia állampolgár lett.

Heil dir im Siegerkranz

a porosz néphimnus kezdő verse. E költemény alapja Harries költőnek 1790 jan. 27-én a Flensburger Wochenblatt-ban közzétett, a dán király születésnapjára irt verse, melyet Schumacher B. G. átdolgozva s német viszonyokra alkalmazva, a Spener-féle ujságban1793 dec. 17. kiadott. A porosz dalt legelőször 1795. énekelték, midőn II. Frigyes Vilmos a Franciaország ellen folyt háboruból visszatért. Ezóta a poroszok nemzeti hinmusa.

Heiligenbeil

az ugyanily nevü járás székhelye Königsberg porosz kerületben, 47 km.-nyire Königsbergtől, a Jarft és vasut mellett, 3760 lak., gépgyártással.


Kezdőlap

˙