Heiligenblut

falu Spital karintiai kerületi kapitányságban, a legmagasabb fekvésü (1404 m.) egész Karintiában, a Grossglockner lábánál, a Möll mellett, 160 lakossal. Nevét Krisztus vérétől kapta, amelyet egy üvegcsében állítólag Briccius hozott Konstantinápolyból és amelyet a XV. sz.-ból való templomban őriznek. H. a kiindulópontja azon turistáknak, akik a Pasterzenglecserhez (10.200 m. hosszu, 1214-4900 m. széles) és a Franz Joseph-Höhe-re akarnak eljutni.

Heiligenkreuz

régi cisztercita apátság Baden alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, Hinterbrühl kerületben. 1135. IV. v. Szent Lipót alapította, 1734-ben hozzácsatoltatott a szt. gothardi apátság, 1878. az apátság Zirchez csatoltatott; 1880. a szt. gotthardi apátság elkülönítése után hozzácsatolták Neukloster zárdát. Román izlésü temploma 1150-87. épült, a szentély csúcsives, a XIV. sz.-ból. A templomban pompás üvegfestmények és 13 babenbergi hercegnek, a többi közt Harcias Frigyesnek siremléke látható. Egyéb nevezetességei az apátságnak: nagy könyvtára (közel 40.000 kötet), képgyüjteménye és pompás himzésü egyházi ruhák gyüjteménye.

Heiligenstadt

1. az ugyanily nevü járás székhelye Erfurt porosz kerületében, 78 km.-nyire Erfurttól, a Geislede és Leine összefolyásánál és vasut mellett, 6183 lak., pamutszövéssel, papir-, szivargyártással és gipszégetéssel. Egykoron Eichsfeld hercegségnek volt a székhelye. - 2. H., külvárosa Bécsnek (l. o.), benne van a meteorologiai központi intézet.

Heilmann

János, hadtörténeti iró, szül. Münchenben 1825 febr. 5., megh. u. o. 1888. Atyja katonatiszt volt, aki fiát a müncheni hadapródiskolában neveltette. Az ifju H. 1859. kapitány lett, résztvett aztán az 1866. és 1870-71. hadjáratokban, mire 1873. ezredessé és egy Metzben állomásozó gyalogezred parancsnokává nevezték ki. 1883. altábornagy lett. Művei: Die Schlacht bei Leuthen am 5. Dez. 1757 (Berlin 1849); Die Feldzüge der Bayern in den Jahren 1643, 1644 und 1645 unter Feldmarschall v. Mercy (Meissen 1851); mely műve alapján a bajor tudományos akadémiának levelező tagjává választották; Das Kriegswesen der Kaiserlichen und Schweden zur Zeit des Dreissigjährigen Kriegs (1850); Die Kriegskunst der Preussen unter König Friedrich dem Grossen (1852-53, 2 köt.); Kriegsgeschichte von Bayern, Franken, Pfalz und Schwaben von 1506 bis 1651 (1868, 2 köt.); Anteil des 2. bayrischen Armeekorps am Feldzug von 1870-71 gegen Frankreich (1872); Feldmarschall Fürst Wrede (életrajz, Lipcse 1881).

Heilprin

Mihály, iró és publicista, a magyar emigráció tevékeny tagja, szül. Piotrkowban (Lengyelország) 1823., megh. Summitban (New-Jersey) 1888 máj. 10. Hires zsidó tudós család sarja, ki anélkül, hogy rendes iskoláztatásban részesült volna, sokoldalu tudományt, egyebek közt 18 nyelvet birt elsajátítani. Az 1848. események mint főtanítót találták a sátoralja-ujhelyi zsidó iskolán; eleinte mint honvéd, később mint a magyar belügyminisztérium titkára szolgálta a szabadság ügyét. A világosi katasztrófa után Párisba menekült, onnét Angolországba, 1854. New-Yorkba ment, hol, mint a Kossuth-család meghitt barátja, a sokkötetü Uj amerikai encyklopaedia és több tudományos és politikai folyóirat főmunkatársa volt s az Oroszországból kiüzött zsidók gyarmatosítása érdekében buzgólkodott. Önálló nagyobb műve: The historical Poetry of the ancient Hebrews (New-York 1879).

Heilsberg

az ugyanoly nevü járás székhelye Königsberg porosz kerületben, 67 km.-nyire Königsbergtől, a Simser és Alle összefolyásánál, 5501 lak., posztószövéssel és bőrgyártással. Egykoron az ermelandi püspökönek volt a székhelye. 1807 jun. 10. Bennigsen orosz vezér itt megütközött Soult és Murat francia vezérekkel és ez utóbbiakat visszavonulásra kényszerítette.

Heilsbronn

az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi Frank kerületben, 17 km.-nyire Ansbachtól, a Schwabach és vasut mellett, 1234 lak. Ismeretes az 1132. alapított és 1555. beszüntetett cisztercita apátságáról, amelyben számos nürnbergi várgrófnak van a siremléke; ezek közt néhány művészi becsü. Az egykori apátsági templomban szép faragott oltár és Veit Stosstól egy Krisztus-fő látható.

Heim

Péter, miniszteri tanácsos, szül. Nagy-Szent-Miklóson (Torontál) 1834. A gimnáziumot részben Németországban, részben Nagyváradon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s egy ideig a kir. táblán joggyakornok is volt, mig később a temesvári postaigazgatósághoz került mint fogalmazó. 1867. miniszteri fogalmazóvá nevezték ki. 1871. Németországban és Svájcban hosszabb tanulmányutat tett. 1874. Benben az első nemzetközi postakongresszuson s az 1880-iki párisi értekezleten képviselte a magyar postaügyet. 1887. a posta és távirda egyesítésének ügyét vezette. Főleg H. érdeme, hogy 1888. Ausztriával uj posta- és távirdaegyezmény jött létre, mely Magyarországnak belintézkedéseiben teljes függetlenséget, a külviszonylatokban pedig paritást biztosított. Ez alapon rendezte a postai belszolgálat teljes ujjáalakítását. 1892 óta H. egyedül vezeti a posta, távirda és telefon ügyeit: ő képviselte a magyar postát a bécsi postai kongresszuson, ő létesítette a budapest-bécsi telefont és a magyar városokat összekötő telefonhálózatot. 1894. megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét. H. irodalmi tevékenységet is fejtett ki; a legelsők közé tartozott, kik a postatakarékpénztár behozataláról értekeztek és ezenkivül több szakcikket irt különféle bel- és külföldi szaklapokba. Ezenfelül az ő vezetése alatt fogtak hozzá nemrég a postai és távirdai szabályok kodifikációjához is, mely munkálatból az üzleti szabályzat már elkészült. 1895. jan. 21. ülte meg hivatalba lépése 40-ik évfordulóját.

Heim

1. Albert, német geologus, szül. Zürichben 1849 ápr. 12. Elvégezvén tanulmányait, 1871. a zürichi politechnikumon és egyetemen a geologia magántanára lett. 1873. a politechnikumon, 1875. az egyetemen rendkivüli s 1887. u. o. rendes tanár lett. Főbb művei: Untersuchungen über den Mechanismus der Gebirgsbildung (2 köt., atlasszal, Basel 1878); Handbuch der Gletscherkunde (Stuttgart 1885); Beiträge zur geologischen Karte der Schweiz (Berlin 1890) stb.

2. H. Ernő Lajos, német orvos, szül. Solzban (Szász-Meiningen) 1747 jul. 22., meghalt Berlinben 1834 szept. 15. Tanulmányai végeztével tudományos célu utazást tett Német-, Angol- és Franciaországban. 1775. Berlinbe ment s egy évre rá Spandauban telepedett le, ahol városi orvos, később Havel-vidéke járási orvosa lett. 1783. Berlinbe költözött, hol nagy keresettségnek örvendett; 1799. titkos tanácsosi cimet nyert. Szeretettel foglalkozott a növénytannal s neve után el van nevezve egy mexikói növény, a Heimia, valamint a Gymnotus Heimii is. Ő volt az első, aki Berlinben (1798) Jenner szerint himlőoltást végzett. Számos műveit összegyüjtve Pätsch adta ki (Lipcse 1836).

3. H. Frigyes, szász-meiningeni miniszter, szül. Hildburghausenban 1835 nov. 11. Jogot és államtudományokat tanult s 1857. igazságügyi szolgálatba lépett; 1873. a minisztérium belügyi osztályának főnöke lett s 1889. a vallás- és tanügyi osztály vezetését is átvette. 1890. államminiszterré és a minisztérium igazság- és vallásügyi osztályainak főnökévé nevezték ki.

Heimbach

1. Gusztáv Ernő, német jogász, H. Károly V. öccse, szül. Lipcsében 1810 nov. 15., meghalt u. o. 1851 jan. 24. Szülővárosában 1840 óta volt egyetemi jogtanár. Művei: Über Ulpians Fragmente (Lipcse 1834); Anecdota (u. o. 1838-1840, 2 köt.); Die Lehre von der Frucht (u. o. 1843); Authenticum (u. o. 1846-51); Die Lehre v. dem Creditum (u. o. 1849). Kiadta Harmenopulos: Manuale legnum s. Hexabiblos-át (1851).

2. H. Károly Vilmos, német jogász, szül. Merseburgban 1803 szept. 29., megh. Jenában 1865 jul. 4. Lipcsében 1827. rendkivüli, Jenában 1828. rendes jogtanár lett; 1832. ugyanott felebbezési törvényszék tanácsosává nevezték ki. Művei: Basilicorum libri LX. (Lipcse 1833-50, 6 köt.); Lehrbuch des partikulären Privatrechts der zu den Oberappellationsgerichten zu Jena und Zerbst vereinigten Länder (Jena 1848, pótlékok hozzá 1853); Erörterungen aus dem gemeinen u. sächs. Zivilrecht und Zivilprocess (u. o. 1849, 1 köt.); Lehrbuch des sächs. bürgerlichen Processes (u. o. 1852-53, 2 köt.) stb.


Kezdőlap

˙