Helenos

Priamos, trójai királynak madárjósló fia. A Homeros kora utáni monda szerint a görögöknek, akikhez vagy magaszántából került v. mivel elfogták, ő jósolta meg, hogy Tróját máskép be nem vehetik, hacsak Neoptolemost v. más néven Pyrrhost (Achilleus fiát) és Philoktetest Trója alá nem hozzák. Trója bukása után Epirusba ment Neoptolemosszal, kinek halála után ennek rabnőjét, Andromachét (Hektor nejét) és az ország egy részét kapta meg.

Helensburgh

város Dumbartos skót grófságban, 11 km.-nyire Dumbartontól, a Clyde torkolata és vasut mellett, szemben Greenockkal, 8409 lak., igen látogatott tengeri fürdőkkel.

Heleocharis

R. Br., l. Árva káka.

Heleochloa

Fr. l. Atropis.

Helferich

János Alfonz Renatus, svájci nemzetgazdasági iró, szül. Neuchâtelben 1817 nov. 5., megh. Münchenben 1892 jun. 8. Erlangenben és Münchenbentanult, majd Freiburgba költözött át, amelynek egyetemén 1843. magántanárrá, 1844. rendkivüli és 1847. rendes tanárrá lett. Két évvel ezután (1849) a tübingai, 1860. a göttingai és végül 1869. a müncheni egyetemre hivták meg. Itt működött 1890 végéig, amidőn majd félszázados tanári pályájáról lépett nyugalomba. H. számos nemzetgazdasági tanulmányt adott közre német szakfolyóiratokban. A tárgyak, amelyekkel foglalkozott, az érme-ügy, az adó-tan és a nemzetgazdasági megfigyelések körébe tartoznak. Az elsőt illetőleg legismertebb: Von den periodischen Schwankungen im Werte der edlen Metalle 1492-1830. cimü (első) értekezése (1843); az adókról szól, számos kisebb dolgozaton kivül, Allgemeine Steuerlehre (Általános adótan) cimü tanulmánya a Schönberg-féle Handbuch der pol. Oekonomie III. kötetben.

Helfert

József Sándor báró, osztrák jogtudós és konzervativ államférfiu, szül. Prágában 1820 nov. 3. 1847. a romai és kánon-jog tanára lett a krakói egyetemen. 1848. az osztrák birodalmi gyülés tagjává választották. Thun Leo mellé helyettes államtitkárnak nevezték ki s ez állásában 1863. műdödött, amikor a szabadelvü korszak derengésekor a műemlékek tanulmányozására és fentartására megalakított központi bizottságnak elnökévé lett. 1881-ben az urakházának tagjává nevezték ki, melyben mindvégig a merev centralizmusnak volt szószólója. Nevezetesebb művei: Über den Heimfall des Heiratsguts (Prága 1842); Huss und Hieronymus (1853); Über Nationalgeschichte und den gegenwärtigen Stand ihrer Pflege in Österreich (Bécs 1854), Die österreichische Volksschule (Prága 1880, 3 köt., kiváló mű); Die sprachliche Gleichberechtigung in der Schule u. deren verfassungsmässige Behandlung (1861); Österreichische Geschichte für das Volk (Bécs 1863); Die Schlacht bei Kuln 1813 (1863); Fünfzig Jahre nach dem Wiener Kongress (1865); Geschichte Österreichs vom Ausgang des Wiener Octoberaufstandes 1848 (Prága 1869-86, 4 köt., 6 részben, e munka II. s köv. kötetében a magyar szabadságharcot is tárgyalja, elfogult szempontból; szól továbbá V. Ferdinándnak lemondásáról és I. Ferenc József trónralépéséről, mint egyike a gyér számu beavatott szemtanuknak; Maria Luise Erzherzogin von Osterreich, Kaiserin der Franzosen (1873); Der Rastatter Gesandtenmord (Bécs 1874); Revision des ungarischen Ausgleichs (1876); Die Wiener Journalistik im J. 1848 (1877); Königin Karoline von Neapel und Sicilien im Kampf gegen die französische Weltherrschaft 1790 bis 1814 (1878); Joachim Murat, siene letzten Kämpfe und sein Ende (1878); Bosnisches (1878); Der Wiener Parnass im J. 1848 (1882); Fabrizio Ruffo (1882); Maria Karolina von Österreich, Königin von Neapel und Sizilien (1884) és Die echo-Slaven (Vlachhal együtt, Teschen 1883); Die Jubiläums-Litteratur der Wiener Katastrophe. Ausgang der französischen Herrschaft in Ober-Italien 1814 (Bécs 1890); Graf Franz Stadion (Österr. Revue 1888).

Helffenstein

Lajos gróf, Ősrégi német család ivadéka; nevöket sváb hercegségi és Ulm közelében fekvő vártól vették. Atyja H. Ulrik, a sváb hercegségkormányzója, anyja Mária bosnyák hercegnő, Erzsébetnek, Nagy Lajos királyunk feleségének unokatestvére volt. 1381. Nagy Lajos aquelejai patriárkává akarta kineveztetni, de fiatalsága miatt ezt nem vihette keresztül 1383. körülbelül 30 éves korában kalocsai érsekké lett s e méltóságot 1391-ig viselte. V. ö. Schem. Coloc. 1887, XVII.; Anj. Okt. V. 577. VI. 45; Pór A., N. Lajos király, 517. l.

Helfy

Ignác, orsz. képviselő és iró, született Szamos-Ujvárott 1830 márc. 15. Tizennégy éves kora óta kénytelen volt magát fentartani. Tanítóskodott az alföld városaiban, de sohasem mondott le azon szándékáról, hogy befejezi tanulmányait. Igy került Pestre, hog irogatni is kezdett, midőn az 1848. márciusi napok őt is besodorták a szabadságharc árjába. Lement a verbászi táborba és onnét fölkerülve, Kossuth irodájában talált alkalmazást, hol a külföldi művelt nyelvekben való kiváló jártasságának nagy hasznát vehették. Kossuthtal együtt volt Debrecenben, hol tollával szolgálta a forradalom ügyét; egy hazafias cikkét az oroszok ellen Csányi mint proklamációt függesztette ki Aradon. Világos után Erdélyben bujdokolt, de meg kellett jelennie a kolozsvári «Purgationsgericht» előtt, mely a szinte még gyermek H.-ben valami nagy forradalmárt vélt lappangani. Megengedték neki, hogy előbb Pesten, aztán Bécsben, végre Padovában folytathassa tanulmányait: Ezen időben kis világtörténei átnézetet irt Világtörténet Zsebben cim alatt (1854), és kiadott egy beszélygyüjteményt: Mindenfelé és Semmi (1860), mely nemsokára második kiadást ért. Padovában a bölcsészet doktora lett és ki is nevezték tanárnak Mantovába. Itt az 1859-iki háboru idején összeköttetésbe lépett az emigrációval. Ez kitudódott és neki 10 óra alatt el kellett hagynia a várost a hazafias olasz lakosság lelkes tüntetései közt. Milanóba ment, hol nyomdát szerzett és lapjában, az Alleanza-ban nyolc éven át nagy buzgósággal szolgálta a magyar, a velencei, római és lengyel emigráció érdekeit. Ez idő óta összeköttetése Kossuthtal egyre szorosabbá vált. 1867. sem tért haza, bár a kiegyezés után lapjának meg kellett szünnie, hanem 1869 eleje óta uj lapot adott ki: A magyar magyar-t, melyből 1870 juliusig 18 szám jelent meg. Ebben Rochefort hires Lanterne-jének alakjában és mintájára élesen megtámadta a kiegyezést, szerzőit és védőit. Ezalatt nyomdáját is eladta és Angliába utazott üzleti összeköttetések végett. Visszatérve, magától Kossuthtól tudta meg, hogy a szent-lőrinci kerület őt választotta képviselőjének Kossuth Ferenc helyébe. Bár ez reá nézve jelentékeny anyagi áldozattal járt, hazatért és azóta nagy buzgósággal szolgálta a szélsőbal ügyét. Eleinte különösen külföldi és közjogi kérdésekkel foglalkozott a képviselőházban, aztán mint a pénzügyi bizottság tagja, a közgazdasági és pénzügyiekkel. 1871-72. ő szerkesztette a Magyar Ujságot. Ezen időben Simonyi Ernővel együtt leginkább ő vezette a párt ügyeit, bár névszerint soha sem volt pártvezér. Tekintélyét személyes tulajdonain, kiváló irodalmi és politikai műveltségén kivül, különösen a Kossuthtal szakadatlan levelezés által fentartott összeköttetésnek köszöni. 1878. Debrecen választotta meg képviselőjének. 1881-ben Széll Kálmán ellenében Szt. Gotthárd, 1884. Székely-Keresztur, 1887 óta Szegvár. A szélsőbal számos villongása és zavargása közt befolyását mindig a békítés érdekében érvényesítette. Midőn Kossuthnak anyagi gondokkal kellett küzdenie, ő birta reá iratai kiadására és ez iratokat ő rendezte sajtó alá. Jelenleg is e nagy munka folytatásával van elfoglalva. Tagja a Petőfi-társaságnak, melynek 1894 jan. 28-iki nagygyülésén Költészet a politikában és a politikai költészet cimü értekezésével foglalta el székét.

Helge-Ĺ

193 km. hosszu folyó Svédországban; Jönköping-tartomány D-i részében ered, több tavat (Möckel, Helge stb.) alkot és Ahusnál a Kelti-tengerbe torkollik.

Helgi

a skandináv mitosz és monda két alakja. 1. H. Hundingsbana (a Hunding megölője), Siegmund és Borghild fia. Történetét két eddai dal tartalmazza, melyeket Werner Hahn igen szabadon dolgozott föl németül (H. und Sigrun, 1867) és Lederer Ignác egyészen hiven fordított le magyarra (Kisfaludy-társaság Évlapjai, XXVII., Heinrich Gusztáv bevezetésével). - 2. H. Hjörvardsson, Hjörvard és Sigrlin fia, szép és nagyerejü, de néma levente, kit Svava valkyrja nevez el Helginek, mire a hős beszélni tud. H. történetét egy eddai dal meséli.


Kezdőlap

˙