Helicin

(glikoszalicilaldehid). E vegyület a szalicinból képződik salétromsav hatására. Szintelen kristálykákból áll, 175° C-on megolvad; ize keserü. Vizben, borszeszben oldódik; kig savak, lugok és erjesztők hatására glikoz és szalicilaldehidre hasad szét.

Helicoideus

l. Bogvirágzat.

Helictis

Gray, a ragadozó emlősök menyétfélék családjának egyik neme, mely összekötő kapocs a nyestek és görények között; farka hosszu, lombos, karmai erősek és kaparásra alkalmasak. Fajai délkelet Ázsiát lakják.

Hélie

Fausztin, francia kriminalista, szül. Nantesban 1799 máj. 31., megh. Passyban 1884 szept. 22. Eleinte ügyvéd volt, aztán az igazságügy-minisztériumban a bünügyi osztály főnöke, 1848. a CollEge de France tanára s 1855. az akadémia tagja lett. Főműve, melyet Chauveauval együtt irt: ThEorie du code pénal (Páris 1834-1843, 6 köt,; 5. kiad. 1872-73), a francia bünügyi igazságszolgáltatásnak hosszu időn át alapja volt. Más műve: Tratié de l'instruction criminelle (u. o. 1845-66, 9. köt.; 2 kiad. 1863-68, 8 köt.) - Fia: Fausztin Adolf, szül. Párisban 1829., irt egy Les constitutions de France (Páris 1880) c. munkát. V. ö. Boisseau, Éloges de H. (Poitiers 1886).

Helike

Achája régi fővárosa, melyet a görög nemzeti hagyomány szerint Ion alapított. Benne volt Poseidon temploma, Achájának törzsökös szentélye. Kr. e. 373. rettenetes földrengés folytán, melyet Strabo, Diodorus és Pausanias említenek, elsülyedt és helyét a tenger foglalta el. Egykori helyét a patras-athéni vasut mentén Vosztitza és Temene közt ma is mutatják.

Helikometria

a csigavonalak (l. o.) elmélete.

Helikon

hegylánc a régi Görögországban (déli Beocia), 1749 m. magas, erdőkben és vizekben egyaránt dus, völgyei enyhék és bájosak. A hitrege szerint Apollo és a muzsák lakóhelye. Itt pezsdült a Muzsák forrása (Aganippe) és a Pegazus patkója nyomán fakadó Hippokrene (l. o.), melynek körnéykén volt a muzsák berke, telve a szobrászok remekeivel, miként Pausanias (IX. 29-31) részletesen leirta. Mostani neve Zagora.

Helikon

A régi görögöknél négyszögletes huros hangszernek a neve, kilenc hurral ellátva; a történelmi feljegyzések szerint a görögök e hangszere - mint a nonochord - inkább a hangok meghatározására, mint gyakorlati zenecélokra szolgált. A mai katonai zenekaroknál a legmélyebb terjelmü rézfuvó hangszert nevezik igy, mely széles öblü, vastag hajlított csövü s kezelője, illetve fuvója, nyakán át vállra vetve hordja súlyos terhénél fogva.

Helikonidák

a muzsák közös neve, tartózkodási helyök, a Helikon után.

Helikoni ünnepek

(Keszthelyi Helikon). Amaz irodalmi ünnepek neve, melyeket a buzgó Festetics György gróf, 1817-1819. uradalma székhelyén, Keszthelyen tartott. A német eredetü szokást irodalmunk emelése végett kivánta meghonosítani. Évenkint két ünnepet tartottak, egyiket febr. 12., mint Ferencz király születése napján, másikat május 21. körül, a georgikoni vizsgálatokkal kapcsolatban. Ez ünnepekre meghivta az öreg gróf a szomszédos és távolabb megyék birtokos urait, az irókat és tudósokat; e meghivók közül fenn van a Berzsenyinek irt nagyon hizelgő hangu levél. Az irók közül kivált a dunántuliak jöttek ott egybe, Horváth Ádám, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Ruszek apát, Horváth Endre, Dukai Takács Judit és mások. Az ünnep előestéjén a gimnáziumban szinielőadás volt, a várost kivilágították. Másnap az igazi ünnep misével kezdődött a királyért, azután volt a diszülés, melyen a georgikon tanárai és növendékei magyar, német és latin beszédeket mondtak, értekezéseket olvastak fel, szavaltak, közben magyar és német dalokat adtak elő: közreműködtek a fiatal Festetics-grófok is, a költő-vendégek közül is némelyek, igy Horváth Ádám, Dukai Takács Judit. A munkálatok nagy része alkalmi jellegü volt, leginkább az uralkodóház dicsőségét, olykor a Festeticsek érdemeit hangoztatták, azonkivül főleg a földmivelés fontosságáról szóltak; egy füzetjük meg is jelent Helicon I. cimmel Keszthelyen 1818. Fényes ebéd után a szabadban a 12 juhász táncát nézték meg a vendégek; majd a jelen volt költők fákat ültettek - német szokás szerint - nevezetes költők: Gyöngyösi István, Kazinczy, Csokonay, Zrinyi Miklós, Kis János tiszteletére. Este hangverseny, lakoma és végül fényes bál következett, egyszersmind nagyobb összegeket osztatott ki a gróf a szegényeknek, továbbá ösztöndijakul és irói tiszteletdijakul. Mindössze öt ilyen ünnep volt, az utolsó 1819. februárban, mert Festetics György ez év ápr. 2. meghalt. Ez ünnepek igen sokba kerültek, p. az első állítólag 30.000 forintba, de irodalmunk fejlődésében nem hagytak mélyebb nyomot, mert nem volt iró vezetőjük s inkább egy nagyur nemes passziója, mint határozott elv tartotta össze; különben a többnyelvüség és az alkalmiaskodás is bénította jelentőségüket. V. ö. ifj. Szinnyei József, A Keszthelyi Helikon (Közérdek 1875); Beöthy Zsolt Képes irodalomtörténete.


Kezdőlap

˙