Hellevoetsluis

v. Helvoet, erős város Délhollandia németalföldi tartományban, a Haringoliet mellett, Voorne-en-Putten szigetén. Van kikötője, két nagy hajógyárral, biztos révparttal, kaszárnyája, tengerészeti iskolája stb. Lak. 4362. Innen indult 1688 nov. Orániai Vilmos Anglia meghódítására.

Hellhoffit

l. Robbanó anyagok.

Hellin

az ugyanily nevü járás székhelye Albacete spanyol tartományban, 70 km.-nyire Albacetetől, igen termékeny vidéken, a Mundo közlelében, vasut mellett, 13.679 lak., kénkereskedéssel; közelében kénbányákkal, amelyek évenként 40.000 t. ként szolgáltatnak és az Azaraque nevü kénbányával. A szépen épült város legjelentékenyebb épülete 1 háromtornyu nagy templom.

Hellmár

Antal (Hellmayr), történetiró, szül. Malackán (Pozsony vmegye) 1700., megh. Budán 1744 jan. 1. A jezsuita rendnek volt tagja, és 1735-37-ig bölcsészetet tanított a nagyszombati egyetemen, később pedig teologiát a pesti egyetemen. Munkái: Mausoleum Ferdinandi II. 1732; Series Banorum Dalmatiae, Croatiae, Slavoniae ab a. 870-1737. (Nagyszombat 1773); Itinerarium Athei (1737).

Hellmesberger

osztrák zenészcsalád, l. H. György, szül. Bécsben 1800 ápr. 24., megh. a közel Neuwaldeggben 1873 aug. 16. Az udvari énekkar szoprán énekese s a konzervatoriumon Böhm tanítványa volt; itt már 1821. kezdte tanítói működését, s fiain kivül elsőrangu hegedüművészeket nevelt (Ernst Henriket, Hauser Miksát, Joachim Józsefet, Auer Lipótot). 1829. az udvari opera karnagya lett; 1867. vonult nyugalomba. Néhány kamarai és hangversenyművet szerzett hegedüre. - 2. H. György, az előbbinek fia, szül. Bécsben 1830 jan. 27., megh. Hannoverában 1852 nov. 12., mint hangversenymester. Két operáját előadták, számos szerzeménye maradt kéziratban. - 3. H. József, az előbbinek bátyja, szül. Bécsben 1829 nov. 3., megh. u. o. 1893 okt. 24. A bécsi Zenekedvelők Egyesülete hangversenyeinek és konzervatoriumának 1851 óta igazgatója, illetőleg hegedütanára 1877-ig, mikor az udvari zenekarban a még 1860. nyert hangversenymesteri rangját a karnagyival cserélte föl; 1894. vonult nyugalomba. (V. ö. Pesti Napló 1893 okt. 26. sz.). 1849. vonósnégyestársaságot alapított, melyet most fia, 4. H. József vezet, szül. Bécsben 1855 ápr. 9., s már 1870. a második hegedüt játszotta e négyesben; 1878. az udvari és operai hangszerkar magánhegedüse és a konzervatorium tanára lett, majd a Carl-szinháznak s 1884. az udvari operának karnagya. Operetteket (ezek közül a Gleicheni grófot nálunk is adták) és balletzenét szerzett. 1894-ben két uj balettet irt: Die verwandelte Katze és Meissner Porzellan. - Öccse 5. H. Nándor szül. Bécsben 1863 jan. 24. Gordonkaművész az operai zenekarban, és a családi vonósnégyesben s tanár a konzervatoriumon.

Hellot

János, francia kémikus, szül. Párisban 1685., megh. u. o. 1766. A kémiába Geoffroy vezette be; 1718-1732. a Gazette de France szerkesztője volt; 1735. tagja lett a tudományos akadémiának és mint ilyen főként az alkalmazott kémia terén szerzett érdemeket. Foglalkozott p. metallurgiai kérdésekkel, a porcellán és porcellánszinek előállítása módjainak javításával, de különösen a festésre vonatkozó kisérletekkel.

Hellotia

vagy Hellotis, eredetileg bizonyára Astarte mellékneve volt. E nevet Krétában Europa, Korintusban pedig Athéne nevéhez csatolták. Athénének Korintusban külön ünnepei voltak, a Helloiták.

Hellquist

Károly Gusztáv, svéd festő, szül. Kungsörben 1851 dec. 15., megh. Münchenben 1890 nov. 19. Először a stockholmi akadémián, majd 1878 óta Münchenben képezte ki magát. 1882. Párisba költözött. Rosen, Piloty, Laureus, Munkácsy, majd élete vége felé Pradilla hatása alatt állott. Történelmi képeiben a naturalista irány hive, tárgyait a reformáció és a svéd nemzet történetének köréből vette; ilyenek Sonnanväder püspök és Knut prépost szégyenletes bevonulása Stockholm városában 1526.; Sten Sture kormányzó a bogensundi csata után meghal a Mäler-tó jegén 1520-ban; Luther megérkezése Wartburgba; Hitvita Galle kanonok és Olaus Petri között Upsalában 1524-ben; Gusztáv Adolf király holttestének megérkezése a wolgasti kikötőbe; Atterdag Valdemár király megsarcolja Wisby városát; Husz János menete a máglyára. Humoros genreképei közül említendő: Bismarck vagy Moitke? 1886. a berlini művészeti akadémia tanára lett, de 1888. lemondott állásáról és elmáháborodottságban halt meg. V. ö. Wilke H., Biographie des Malers C. G. H. (Berlin 1891).

Hellriegel

Herman, német agrikulturkémikus, szül. Mauritzban, Pegau mellett 1831 okt. 21. A tharandti gazd. akadémián a gazdaság elméletét sajátította el, 1854-ben Lipcsében a doktorátust szerezte meg s azután Stöckhardt A. oldalán Tharandtban első tanársegéd volt, honnét 1856. a brandenburgi tartományban Dahmeban ujonnan alapított vegykisérleti állomás vezetője lett. Itt 17 éven keresztül kiváló eredménnyel működött és nevezetesen a növénytermelés viszonyait a homoktalajon alapos kisérletek tárgyává tette. 1873. a meghivásnak engedve, mind gazd. vándortanár Bernburgba költözött, hol 1881. az ujonnan alapított hercegi kisérleti állomás igazgatója lett. Itt leginkább a cukorrépatermelésre vonatkozólag tett tanulmányokat, kiváló hirnevet szerzett azonban dolgozataival, emlyek a növények nitrogénfölvétetelére terjednek és kimutatta, hogy némely növények, különösen a pillangós viráguak nitrogéngyüjtőképességgel vannak felruházva, mi e növények a gyakorlatban régóta ismeretes talajavító hatását magyarázza meg. Főbb művei: Beiträge zu den naturwissenschaftl. Grundlagen des Ackerbaues, mit besonderer Berücksichtigung der agrikulturchemischen Methode der Sandkultur (Braunschweig 1883); Untersuchungen über die Stickstoffnahrung der Gramineen u. Leguminosen (Berlin 1888).

Helluland

Labrador régi neve (l. o.).


Kezdőlap

˙