Helytartó

(Locumtenens) az, aki valamely országban v. tartományban a fejedelmet v. a legfőbb hatóságot képviseli. Hazai törvényeink szerint anádor (palatinus) v. nádorispán a királynak az országból távolléte alatt törvényes H.-ja; a kir. személynök Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens cimét viseli. A római egyházjog szerint a pápa Krisztusnak a földön H.-ja.

Helytartótanács

m. kir. (Consilium Regium Locumtenentiale Hungaricum), a független magyar felelős minisztérium alakítása előtt Magyarországnak s kapcsolt részeinek fő politikai kormányszéke, politikai lefőbb kormányhatóság, mely által a király végrehajtó hatalmát közigazgatási ügyekben rendszerint gyakorolta. III. Károly király állította fel, s első szervezetét az 1723. XCVII.-CII. t.-c.-kel nyerte, melyet az 1741. XI. és 1791. XIV. megerősítettek s némi irányban kifejtettek. Az 1848. III. t.-c.-kel a H. teendői is a magyar minisztériumra mentek át (6. §); a 23. § jelesül a h. feloszlását rendelte el, ami a közbenjött események folytán tényleg csak 1867. következett be. A H. semmi udvari hivataltól, hanem a királyi tanács gyanánt egyenesen és közvetlenül a királytól függöt; felterjesztéseit az udvari kancellária utján egyenesen a királyhoz tette. A király pedig kegyelmes válaszait (resolutiones) ugyanily uton, az ügyek szerint vagy királyi leiratok, v. kir. rendelvények alakjában (aut per Pescriptum, aut per Decretum Regium) adta (intimálta). Hatásköre, miután Mária Terézia által Horvát,- Tót- és Dalmátországban felállított helytartóság eltöröltetett, s ezt az 1791. V. t.-c. megerősítette, az anyaországra és a kapcsolt részekre is kiterjedt. Hatásköréhez tartoztak különösen: 1. felügyelet, hogy az ország törvényei s akir. rendeletek kellően és mindenütt megtartassanak; 2. főfelügyelet a vármegyék fölött s a főispánok ellenőrzése; 3. az adóügyek; 4. a katonasági ügyek; 5. kegyes alapítványok s a vallásalapnak igazgatása; 6. nevelés- s tanulmányi ügy; 7. kül- és belkereskedési; 8. közlekedési ügy; 9. közgazdászati s iparügyek; 10. belbátorság, rendészet, egészségügy; 11. felügyelet a megyei házi pénztárak és vármegyékre és városokra bizott pénztárak felett; 12. az urbári ügy; 13. az örökös tartományok kormányzsékeivel közlendő ügyek; 14. általában véleményezés mindenre nézve, amit hasznosnak s a közjó érdekében elrendelendőnek vél. Határozatait a H. tanácsüléseiben szavazattöbbséggel hozta. A H. kebelében, s részint oldala mellett, részint alatta segédhivaltalok és többféle bizottmányok (bizottságok) voltak. Ilyenek: iktató, kiadó, levéltári hivatal, számvevőség, országos levéltár, országos pénztár, építészeti, postaigazgatósági, egyházi, tanulmányi, az adó- és katonai ügyekre nézve 1723. felállított tartományi bizottság (Commissariatus provincialis). A benső szervezet részleteit kir. utasítások szabályozták. Legfontosabb az 1801. évi utasítás.

Helyváltoztatás

a. m. az élő lények mozgása egyik helyről a másikra. Három főformája: járás, uszás és repülés, aszerint, amint a H. a szárazföldön, a vizben vagy a levegőben történik. Legnagyobb ellenállásra talál a moszgást végző szerv a szárazföldön, legkisebbre a levegőben; a víz e tekintetben a kettő között áll. Ennek mefelelően vannak a H. végzésére való szervek alkotva. L. még Állat, Futás, Járás, Mozgás, Repülés, Uszás.

Helyzetdal

olyan dal, melyet a költő egy bizonyos helyzetben képzelt személy ajkára ad, p. Bajzától: Az apáca, Lenke dala, A bajnok nője stb. Faluditól: A kisztő urfi éneke és A kisasszony felelete. Mivel a költő itt más nevében beszél, az érzés alig lehet olyan közvetlen, mint az egészen szubjektiv dalban. A H.-nak ez mintegy drámai monológ- (esetleg dealog-) szerü formája. Másik forma az, mikor magát képzeli egy bizonyos alakban és a saját való érzéseit (tehát nem másnak képzelt érzelmeit) énekli a más képében, mint egy álarcba. Ilyenek nagyrészt a műköltők népdalai. Petőfi is sokszor énekel mintegy parasztlegény képében.

Helyzetdráma

legtöbbnyire vigjátéki faj és pedig v. tiszta vijáték, melyben a véletlenség dominál és ebből a legmeglepőbb helyzetek alakulnak, ugy a cselvigjáték egy faja, melyben a keresztbekuszált szálak a legfurcsább helyzeteket idézik elő. A tiszta helyzetvigjáték csupán a derültség minél inkábbi fokozását célozza és más műbecse nincs, de néha a találékonyság és leleményesség virtuozitásával is gyönyörködtet. Mindkét műfajban a franciák utolérhetetlenek. Bisson, Seibe. V. ö. Szigligeti Ede becses művét a dráma válfajairól. L. Dráma.

Helyzeti energia

v. feszültségi energia, valamely test azon munkaképesség, melyet helyzeténél fogva bir. L. Energia.

Helyzetlámpák

(ném. Positionslichter; ol fuochi, fanali di via; ang. position lights), azon lámpák, melyeket a hajók naplementétől napfelketéig, a kikötőben horgonyzó illetve álló helyük, mentközben menetirányuk és helyzetüknek megjelölésére, a tengerészeti nemzetközi törvények értelmében viselni, mutatni tartoznak. Ezen H. különbözők és különböző helyen (a hajón) mutatnak, aszerint, hogy a hajó menetközben van-e v. áll, hasonlóképen megkülönböztetik a hajó áltanunk minőségileg is, t. i. hogy gőz- v. vitorlás hajó-e. Miután ezen H. főcélja a hajó összeütközésének meggátlása, tehát két egymás utját kersztező hajó helyzetének gyors és biztos felismerése és ebből kifolyólag a helyes kitérés, a lámpafénynek oly világító erővel kell birnia, hogy a hajó még kellő időben, a jelzett törvények által egész határozottan megszabott távolságra legyen észrevehető. A törvények értelmében egy vitorláshajó menetközben jobboldalán egy zöld, baloldalán egy vörös lámpát visel, gőzhajó ezeken kivül elől, az előárbockosár magasságában még egy fehér lámpát, a kikötőben pedig - midőn a hajó áll - különbség nélkül mindkét hajó egy fehér lámpát az előtörzs-tarcson függve. Egyes folyamokon, mint p. nálunk a Dunán, a hajók a H.-at nem a nemzetközi törvények szabályai szerint, hanem a hazai hajózási rendszabályok határozványai szerint viselik.

Helyzetrajz

l. Helyszinrajz.

Hemagoga

(gör.) a. m. vérhajtók. E gyüjtőnévvel jelölik meg a vérvételre szolgálo szereket és eljárásokat, u. m. a piócákat, véres köpölyt, érvágást.

Hemalopsz

l. Hemoftalmusz.


Kezdőlap

˙