Hercegérsek

oly püspöknek a cime, aki a római-német birodalomnak hercege volt, s kerületében és a birodalmi gyülésen az ezt illető jogokat gyakorolta. Magyarországban azelőtt a római, jelenleg az ausztriai birodalom ehrcege az esztergomi érsek, mint az ország primása.

Hercegesített

igy nevezték a régi német alkotmány idejében ama grófokat és prelátusokat, kik hercegi ranggal birtak, innen hercegesített apát, gróf, hercegérsek. Később a H. kifejezést az illetők birtokára is alkalmazátk, igy p. hennebergi H. grófság, mely 1538-ig fennállot, v. min manapság még Görz, Gradisc, Triol is mint H. grófságok szerepelnek. Nálunk a Cilleyek is H. grófok voltak. A német birodalmi gyülésen a H. grófok és prelátusok egy része a birodalmi hercegi tanácsban virilis szavazattal birt.

Hercegfalva

nagyközség Fejér vmegye sárbogárdi j.-ban, 974 házzal és 7316 lakossal (közta 6153 magyar és 1159 német); van postahivatala és postatakarékpénztára. Határa 21,167 ha. A községet Dréta Antal cisztercita apát 1817. alakította Ujamajor pusztából német lakosokkal és Jőzsef főherceg nádor tiszteltére nevezé el.

Herceghalom

Biához tartozó npes puszta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi j.-ban, vasuti állomással és távirohivatallal.

Hercegi föveg

l. Föveg.

Herceg-Márok

kisközség Baranya vmegye baranyavári j.-ban, 1304 horvát és magyar lakossal.

Hercegovac

község Horvát-Szlavonországban, Belovár-Kőrös vármegye garešnicai j.-ban, 1076 horvát és cseh lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Mint politikai községnk 6087 lakosa van (közte 220 magyar).

Hercegovina

(törökül Herszek), 1878 óta török szuverénitás alatt álló, de az osztrák-magyar monarkia által okkupált tartomány Bosznia, Novibazár, Monternegro és Dalmácia közt. A Kleki-kikötő és az 1-2 km. széles Szutorina az Adriai-tengerrel határos; körülbelül 11,740 km2 területtel, 189,525 lak. A nagyobbára mészkőből álló fensikot hegyüstök és szurdokok szakítják meg; a vidék karszt-természete csak a dalmát és bosnyák határon szünik meg, ahol dohányt, szőllőt, olajdfát és kukoricát termesztetnek. A legmagasabb hegycsúcs a Maglics, a meonteregrói határon van. Összes vizei a Nerentába folynak, amely elinte mint rohanó aptak szük völgyben rohan alá és H. D-i sikabb vidéket öntözi. Az okkupáció óta h. területe a mostari kerület alkotja. Fővárosa Mostar.

A rómaiak alatt a mai H. Dalmácia tartományához tartozott. A VII. század közepén bevándoroltak és letelepedtek a szerbek. A X. században az itteni szláv bánok teljesen függetlenek lették és külön fejedelemséget alapítottak, melynek neve szláv forrásokban Hum vagy Zahumlje (idegenekben Chom, Chum, Chelms, Halom, Chulmia, Chelmania stb.). Már a X. sz. kezdetén előfordul egy «dux Chulmorum» Mihály. Később Hum a rasciai «nagy fejedelem» (Velki župan) hatalmába került, kitől azt 1154. Boric boszniai bán elvette. 1197. elfoglalta Hum földjét Kulin boszniai bántól Endre horvát herceg (II. Endre királyunk). Sok válság után H. 1326. ismét a boszniai bánok hatalmába került. A hatalmas István Dušan szerb cár idejében (1334-55) H. a nagy szerb-bolgár-görög állam részét képezte, de már 1362. ismét a magyarok kezébe került. 1382-ben H.-t Tvrtko boszniai király foglalta el, aki azt 139,. Haranic Vlatko vajdának hűbérül adta. A Hranic -családból való zsupánok (különösen Hranic Sandlj és Vukčic Stipan) H.-ban majdnem függetlenül uralkodtak és a boszniai fenhatóságot csak néveleg ismerték el. 1440. megvette Vukčic Stipan III. Frigyes német császártól a római birodalmi hercegi cimet és azóta maig országa is Hum helyett H.-nak (herceg földjének) neveztetett. Hivatalos cime azonban «ducatus sancti Sabbae» (szt. Sebő hercegsége) volt. Miután a törökök 1463. Boszniát elfoglalták, H. ellen is intdultak és a herceget évi 25,000 arany adófizetésre kényszerítették. Halála után 1466. fiai Valdislav, és Vlatko maguk közt osztották fel a hercegséget, de már 1483. elfoglalták azt a törökök és bekebeleszték azt Herszek szandzsák név alatt boszniai pasakliba. 1832. H. ismét elválasztatott Boszniától és Rizvangevic Ali agának mint vezirlik adatott, de már 1865. a régi viszony ismét helyreállt. 1861. lázadás tört ki, melynek lelke Vukalovic Lukács volt. Monenegro segítségével sikerült neki a magas portától H. számára szinleges utonomiát nyerni. 1875. Nevesinjénél uj lázadás tört ki, melynek vezére Ljubibratic volt és mely az osztrák érdekeket képviselet. De csakhamar felül kerekedett a monenegrói prát, Pavlocic Peko átvette a vezérséget és Sočica Lázárral együtt többször megverte a törököket, ugy hogy 1876 kezdetén H. D-i fele a lázadók kezében volt. 1876 un. 27. a lázadók gyülése a monenegrói fejedelmet ismerte el urának és mikor jul. 2. Monenegro a háborut megkezdet (l. Montenegro), 12 hercegovinai ezred hozzás csatlakozott. Az 1878-iki berlini szerződés folytán délen csak egy keskeny vonal lett Montenegrónak átadva, mit a többit 1878 aug. Augszria-Magyarország megszállta. A keresztény lakosság a mohammedán felkelők elleni harcokban moarkiánk pártjára állot és vajdája Music volt az, aki Stolacnál hadseregünket a tönkremeneteltől megmentette. 1881. végén és 1882 kezdetén ismét lázadás tört ki, mely négy évi harcolk után elveretetet. Azóta H. Boszniával együtt ahlad a kultura teréne és szebb jövőnek néz elé. L. még Bosznia, hol H. térképe is megvan.

Hercegrablás

l. Szász hercegek elrablása.

Herceg-szigetek

(az ókorban Demonezi), a Márvány-tengerben Konstantináplytól DK-re fekvő kis szigetcsoport, melyet a bizanciak papadonizia-ank (papok szigete) neveztek, a törökök pedig Kizil-adalar-nak hivank. Négy nagyobb és 5 ksiebb lakaltlan (Pita, Anterobintosz, Neandrosz, Platia és Oxia) szigetből állanak. A nagyobbak: 1. Proti (törökül: Kinali ada), meglehetősen terméketlen; 2. Antigoni, ugyanily nevü faluval, szt. Methodiosz konstantinápolyi patriárka börtönhelyével és Makedo Baziliosz császár által épített klastrom romjaival; 3. Khalki (törökül: Hejbeli ada), görög teologiai iskolával, 1831-ben alapított görög kereskedelmi iskolával és az 1860. a tenger partján épített török tengerészikolával; a rajta épült ugyanily nevü város 3000 lakossal, a szent Miklós-templomon érdekes toronnyal; 4. Prinkipo (törökül: Kizil-ada vagy Böjük-ada) a legnagyobb, 15 km.-nyi területtel; az ugyanily envü város az É-i részében van,gyönyörü villákkal; mint nyári tartózkodási helyet is számosan keresik föl. 3 kolostor is van rajta: az Ajosz Kriszosz, az Ajosz Nikolaosz és az Ajosz Georgiosz;az első és harmadik egy-egy hegyen, amelyekről gyönyörü a kilátás. E szigetre voltak számüzve Irene, Zoe és Dalasszena görög császárnék. A sziget többször volt ellenséges hajók támadásának szinhelye. Igy II. Adronikosz császár korában a velenceiek az összes lakosságot rabszologákul szolgálták el.


Kezdőlap

˙