Hetivásárok

l. Vásárjog.

Hétmagyar

(Hetumoger), régi krónikákban az a hét fejedelmi személy (Septem principales personae), kik a vérszerződésben olykép esküdtek hőséget Álmosnak (Árpádnak) mint közös akarattal választott fejedelemnek, hogy ők maguk is fiaik mindig benne legyenek a fejedelem tanácsában. A H. neve a Névtelen szerint (VI-VII. fej.) Álmos, Árpád atyja; Előd, Szabolcs atyja; Könd, Csörsz atyja; Ond, Ete atyja; Tas, Lehel atyja; Huba, a Szemere-nemzetség őse; Töhötöm, Harka atyja. Kézai Simon szerint a hét «kapitány» (Septem Capitanei és Septem Hungari): Árpád, Szabolcs, Gyula, Örs, Könd, Lehel, Bulcs. Konstantinos császár a kabarok nemzetségén kivül még a következő hetet említi (a XL. fejezetben): Nyék, Megyer, Kürtgyermat, Tarján, Jenő, Kara és Kaza Vagyis:

[ÁBRA]

A három fő krónikairó tehát (kikkel Thuróczy s a budai krónika is sokban egyezik) a H. egymást fölváltó három nemzedékét említi és sok jel mutat arra, hogy a nemzetség-főség örökös volt az illető családban. A pozsonyi krónika azonban (II. könyv, I. fej. 11-12. §) már kikel az ellen, mintha csak a hét «kapitány» hódította volna meg Magyarországot s azt mondja, másokénál nagyobb volt ugyan méltóságuk, de nem a nemességük.

Hetman

a. m. Ataman (l.o.).

Hetruria

l. Etruria.

Hétsing szakállu

vagy elferdítve Hétsinyü, sőt Hétszinü szakállu. Magyar mesealak, mely a Fehérlófia (l.o.) cimen tárgyalt mesék hősének rendes kisérője. Nevét hét singes szakállától kapta, melynek fogva a mesehős hatalmába kerül. Többnyire rossz indulatu törpeként van feltüntetve s ennyiben rokona a német Daumenlanger Hansnak (Däumling), aki olykor szintén rőfös szakállunak mondatik. A miénk még ezen is tultesz, mert a mesékben kedvelt 7-es számmal sokszorozza a törpe singes szakállát.

Hét sovány esztendő

az inség és az ösztövér emberek jelképe a hét sovány esztendő nyomán, melyet az Ur Egyiptomra bocsátott (Mózes 1., 41.). V. ö. Tóth Béla, Szájrul szájra (Budapest 1895.).

Hét szabad jón sziget köztársasága

Ezt a hivatalos nyevet viselte az 18900 márc. 21. szabad szövetséggé egyesített hét jónai sziget, mely az I. Pál orosz cár és a szultán között létrejött szerződés értelmében a nevezett napon Orosz- és Törökország közös fennhatósága alatt uj kormányformát nyert. Az uj köztársaság azonban nem sokáig élvezte autonomiáját; a tilsiti békében ugyanis I. Sándor cár I. Napoleinnak engedte át a szigeteket, akitől azután (1809) az angolok ragadták el. Az 1815 nov. 15. párisi szerződés értelmében a szigetek mint a Hét jón sziget egyesült állama, angol fennhatóság alá kerültek. 1849. a szigetek lakói az angolok ellen fellázadtak, de leverettek, 1864. pedig Anglia önként engedte át a hét szigetet a görög királyságnak. L. Jónai szigetek.

Hét szabad művészet

l. Artes liberales és Capella.

Hétszemélyes tábla

(Exc. Tabula Septemviralis). Az 1723. évi szervezés szerint az ország legfőbb itélőszéke a Főméltóságu Királyi Curia (Exc. Curia Regia) két részből állott: a) a H.-ból és b) a kir. itélő táblából; ezekhez járult 1840. mint a kir. kuriának külön önálló osztálya a váltóféltörvényszék (Forum appelatorium cambiale). A H.-nak s egyuttal az összes kir. kuriának elnöke a nádor, kinek akadályoztatása esetében az országbiró vagy a zászlós urak valamelyike elnökölt. Eredetileg hét tagból állott; innen a H. Mátyás király korában - valószinüleg - a nádor, a primás (mint főkancellár) v. helyettese, az országbiró, a főtárnokmester, a kir. főudvarmester, a bán és az erdélyi vajda. Később három egyházi s három világi főur. Az 1723. XXIV: és 1741. XXIV. t.-c. szerint a tagok száma 21. Azok között volt a primás és 3 főpap, a főtárnokmester s 5 főur. Később az ügyforgalom emelkedésével a tagok száma is emelekedett. A H. kizálólag felebbviteli biróság volt. A pereket a kir. táblának előadó birái adták elő. szavazatjoggal azonban nem birtak. Itélethozatalhoz 11 tag jelenléte volt szükséges.

Hétszemélynök

(Septemvir), a Hétszemélyes táblának birája (l.o.).


Kezdőlap

˙