Hexactinia

Ehrb. (Zoantharia Ehrb. és Polyactinia), a virágállatok v. korallok egyik rendje, melynek fajainál a tapogatókarok száma 6, 12, 24, v. ezen számok sokszorosa s leggyakrabban több sorban rendeződöttek; a fajok v. egyenként, v. telepekben élnek, v. puhakérgüek, v. meszesvázuak, s ez utóbbiak nagy szerepet játszanak a korall-szigetek képződésénél. Három alrendet különböztetnek meg: 1. Madrepararia, kőkorallok; 2. Antipatharia, szarukorallok és 3. Actiniaria, húskorallok v. tengeri rózsák. L. az Anthozoa képmellékletét s a Virágállatok cikket.

Hexadikus

az a számrendszer, melynek alapszáma = 6.

Hexaeder

a. m. kocka, szabályos rendszerbeli kristályalak, mely számos ásványnak, nevezetesen a kősónak, a fluoritnak, a galenitnak, a piritnak stb. közönséges kristályalakja. Hat négyzetalapja, 8 háromlapu csúcsa, 12 éle van. Jele:Ľ 0 Ľ Naumannn és (100) Miller szerint.

Hexaemeron

a. m. hatnapi munka, különösen a teremtés története.

Hexagon

a. m. hatszög.

Hexagonális kristályrendszer

l. Hatszöges kristályrendszer.

Hexagramm

1. Hatszög.

Hexagynus

a.m. hatnyás, 6 termős vagy bibeszálas virágok; Hexagynia, az ilyen növények rendje Linné rendszerében.

Hexakisz-oktaeder

a. m. negyevennyolcas, a kristálytanban a szabályos rendszer 48 különoldalu háromszög képezte alakja. A lapok v. 8 hatos, v. 6 nyolcas, v. 12 négyes csoportok szerint csoportosíthatók, első esetben az oktaeder, másodikban a hexaeder, a harmadikban rombdodekaeder alakhoz válik hasonóvá. Naumann az oktaederhez hasonlította és ott, ahol az oktaedernek egy lapja van, a H.-nek van 6, és ezt fejezi ki a név. Mohs tetrakonta-oktaedernek nevezte, ami görögösített neve a 48 lapjának. Jele Neumann szerint mOn; az m és az n értéke szerint nagyon sokféle. H. lehetséges. A gyémánt, a fluorit szokott igy kristályosodni.

Hexakisz-tetraeder

a hatszornégy haszonénégyes, a kristálytanban az olyan szabályosd rendszerbeli 24 különoldalu háromszögü lapoktól bezárt alak, melynek parameter-viszonya megegyezik a hexakisz-oktaederével, ennek tehát feles alakja. Jele: m0n/2, lehet + és -. A lapok a tetraeder lapok szerint csoportosulnak; ott, ahol a tetraedernek egy lapja van, ott a H.-nek 6 van, innen a név. Van 12 hosszabb, 12 középső és 12 rövidebb éle,. továbbá 6 négyélü, 4 tompa és 4 hegyesebb hatélü csúcsa. Különösen a fakóércen.


Kezdőlap

˙