Hiddenit

sötét smaragdzöld spodumen (l. o.) Észak-Karolinából, drágakőnek is használják, különösen smaragd hamisítására.

Hiddensöe

18 km. hosszu és 0,25-3 km. széles sziget Rügen nyugati oldalán a Balti-tengerben; Stralsund kerülethez tartozik. Lakói (700) szegényes kis kunyhókban laknak és csaknem kizárólag halakkal táplálkoznak. Legnagyobb helységök neve Kloster. D-i részén 1872-74 közt a X. századból való ékszereket találtak. V. ö. Telge P., Prähistorische Goldfunde (Berlin 1885).

Hide

a. m. telek, Angliában régen 100 angol hold = 40.467 hektar; az ilyen darab földért lefizetett illeték a hidage.

Hidegágyak

deszkakerettel ellátott kertiágyak, legfölebb 6 C. foku hőmérséklettel s részint bizonyos kényesebb növényeknek védelmére, részint koraibb termelésre szolgálnak. Többnyire olyan növényeket szoktunk bennök nevelni, amelyeknek a fejlődés bizonyos fokáig üveg alatt, de nem meleg- v. langyoságyi melegben kell maradni.

Hidegfürdő

1. Fürdő és Hidegvizkúra.

Hidegh

Kálmán, kémikus, szül. Aradon 1839 szept. 18. Középiskolai tanulmányait Aradon, az egyetemeket Budapesten és Bécsben végezte. Utóbbi helyen gyógyszerészeti oklevelet 1865-ben nyert; doktori diplomáját is ott szerezte. Bécsi tanulmányai alatt a hires Redtenbacher tanár laboratoriumában dolgozott. A kassai állami főreáliskola tanára 1867. Tudományos ismeretei kibővítése céljából 1869-ben külföldi tanulmányutat tett; Bonnban Kekulé és Clausius tanárokat hallgatta és az előbbinek laboratoriumában huzamosabban dolgozott. Hollandiában, Belgiumban és Németországban végzett tanulmányai után előbb ismét Kassán, 1872-től pedig Budapesten főreáliskolai tanár és utóbbi helyen 1873-től egyszersmind a szénvegyületek kémiájának egyetemi magántanára. 1879-80. a tudományos akadémia a nevezetesebb ásványfajok kémiai analizisével megbizta. Szülőföldjén - Aradon - mint főreáliskolai tanár 1880 óta működik. Több tudományos értekezés jelent meg tőle hazai s külföldi folyóiratokban.

Hidegréty

Antal (hideghéti), gazdasági iró, szül. 1817., megh. Budapesten 1881 okt. 26. A hatvanas években jelentékeny szerepet vitt a gazdasági egyesületben. A gróf Eltz-féle vukovári nagyterjedelmü uradalom igazgatója volt, melyet mintaszerüen kezelt. A kiegyezés után a földmivelési minisztériumba hivták meg, ahol több éven át működött s nevezetes része volt a kolosmonostori gazdasági tanintézet fölállításában, továbbá a vesztegintézetek ujra szervezésében. Érdemei elismeréseül miniszteri tanácsossá nevezték ki. Lovagja volt a Lipót-rendnek is. Irodalmi munkásságot fejtett ki a mezőgazdaság terén s idevágó cikkei a különböző gazdasági szaklapokban jelentek meg. Önálló munkáiFigyelmeztetések a gazdasági tanintézetek ügyében (Pest 1861; bővített kiadásban is); Promemoriák földmivelésünk közgazdasági érdekében (1867); Mezőgazdasági viszonyaink vázlata (Pest 1868).

Hidegkut

l. nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi felső j.-ban, 1393 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A török uralom alatt elpusztult, utóbb a Steinbach és Szunyogh családok birtoka volt. A csinos fekvésü községet Budapest lakói gyakran keresik fel kirándulás s nyaralás céljából; határában van Remete-Mária bucsujáróhely, az Ördögárok mentén a Váracshegy és Remetehegy közti kies völgytorkon. Az itteni kápolna 1816. a Nagy-Boldogasszony tiszteletére épült s ide aug. 15. és szept. 8. népes bucsujárások történnek. A kápolnán tul a Remetehegy oldalában az Ördögárok regényes völgyében régi remetebarlang van. - 2. H. (Guttenbrunn), nagyközség Temes vármegye lippai j.-ban, 3091 német lakossal; van takarékpénztára, gőzmalva, postahivatala és postatakarékpénztára. - 3. Német-H., kisközség Vas vármegye szt. gotthárdi j.-ban, 1929 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Hidegkut-tamási h. é. vasut-részvénytársulat

Megalakult Budapesten 1893 dec. 18., Pallavicini Ede, őrgróf elnöklete alatt. Az alaptőke 862.000 korona. A társulat árveszi a már kiépített és a forgalomnak átadott H. vasutat.

Hidegláz

l. Láz.


Kezdőlap

˙