Hiemalis

a. m. télies.

Hiemantes

l. Flentes.

Hiempsal

Micipsa numidiai királynak a fia. 1. Jugurtha.

Hiéna

(Hyaena Briss.), a ragadozó emlősök Hyaenidoe családjának egyetlen neme, mely középen áll a macska- és kutya-félék között. Fő ismertető jegye az, hogy első lábai mindig hosszabbak a hátsóknál s ezért háta lejtős; fajai mindannyian éjjeli ragadozók, de amennyire szerét tehetik, döggel táplálkoznak s a nem elég mélyen eltemetett emberi holttesteket a sirból kivájják. Hazájuk Dél- és Kelet-Ázsia, leggyakoribbak azonban Afrikában. Három élő faj ismeretes; Pettyes hiéna (H. crocuta Zimm), zömök, erőteljes testü; törzse rövid, háta sörényes; szine világosbarna, sötét foltokkal tarkázott; hazája Dél- és Kelet-Afrika. Csikos hiéna (H. striata Zimm), szőre szürkeszinü, számos fekete csikkal vonalazott; tarkójától farktövéig a hátán végig sörény emelkedik, melyet, ha dühös, vagy megriad, felborzol; hazája Ázsia déli része és Észak-Afrika. Barna hiéna (H. brunnea Thunb.), hátának sörénye hosszabb, mint az előbbieké, alapján fehéresszürke, csúcsa felé mindinkább barnul és barnább, mint többi szőre. Hazája Dél-Afrika. Megjegyzendő még, hogy kövült hiénák a pliocenből és diluviumból ismeretesek s egyik óriási faj, a barlangi hiéna (H. spelaea Goldf.), hazai barlangjainkban is elég gyakori.

Hiéna-eb

(Lycaon pictus Desm.), a kutya-félék családjába tartozó emlős faj, mely átmenetet képez a hiéna-félékhez. Négy ujju, nagy, kerek fülkagylókkal, kerek pupillával, tompa orral, bozontos nyakkal és vékony farkkal. Fogazatra és a koponya alkotására nézve legjobban az angol doggehoz hasonlít. Szinezete fehér, fekete és sárga foltokkal. 140 cm. hosszu, 75 cm. magas. Csapatokban él és kóborol Közép-Afrikában. Különösen a háziállatokra veszedelmes és bennük gyakran nagy pusztítást tesz.

Hiencek

v. heancok, igy nevezik a vas- és sopronvármegyei németséget. A tulajdonképeni H. csak Soprontól D-re kezdődnek, s a locsmándi, szentmártoni és németkereszturi alesperesi kerületekben laknak (részben horvátokkal keverve); csakis az ország Ny-i határán terjed még egy kiágazásuk É-felé a Rozália-hegy tövében Rétfaluig (Wiesen, ez utóbbiak neve Repetier-Heânzen, mert szavaikat gyakran ismétlik). A H. dialektusa jelentékenyen eltér a többi soproni németekétől; mig ez utóbbiaké nagyjában megegyezik a mosonvármegyei «hádpauer»-okéval, s az osztrák-bajor dialektus rendes alakjával bir, addig a hienc nyelvjárás oly sajátságokat mutat föl, melyeknél fogva akár külön dialektusnak vehetjük. Jellemzi különösen a fokozódott diftongizálás (p. sie helyett mondják sei), továbbá bizonyos neme a tonikus akcentusnak, ami a nyelvet éneklő modoruvá teszi. Valószinünek látszik, hogy a H. különálló néptörzset alkotnak, melynek főfészke az a szöglet, hol Sopron és Vas vármegye németsége s Ausztria és Stiria találkoznak. Ezt a vidéket a kismarton- és sopronvidéki németek közönségesen Paklute Welt (púpos világ) vagy heanzerei (Heancország) név alatt ismerik. Főhelyének Kőszeg tekinthető. A H. általában kissé ravasz, bizalmatlan, csufolódó nép, régebben sokat csempésztek az osztrák határon át. De másrészt munkás, szerény igényü, istenfélő, elmés, ének- és mesekedvelő; ragaszkodik nemzetiségéhez, de kitünő hazafi. Közügyei jó szervezetüek, iskolái jelesek. E népből származott Liszt Ferenc és dr. Hyrtl stb.

Hienforg

khinai császár, szül. 1831., megh. 1861 aug. 22. 1850. lépett trónra, uralmának legfőbb eseménye az angolok és a franciák elleni szerencsétlen küzdelem s a taiping-forradalom. Utóda legidősebb fia, Tung-csi lett. L. Khina.

Hier...

hiero... a. m. szent, összetételekben gyakori.

Hieracium

l. Hölgymál.

Hierapolisz

több ókori város. 1. Frigiában a Likosz és Meander közt, a Kybele-kultusz központja, kinek papjai (heréltek) a közeli kénes barlangban (Plutonion) dicsérték istennőjüket. Pál apostol idején keresztény hitközséggel. Ma Pambuk-Kálesszi. 2. Sziriában a Mezopotámiába vezető nagy országut mentén (görögül Bambyke, mely névről az ott a VIII. sz.-ban virágzott hires papirgyár termékei chartabombycina néven jutottak európai forgalomba). Derketo (l. o.) női istenség kultuszával, kinek templomát Crassus kirabolta. Constantin alatt központi város az Eufrát mellett. Ma Manbids.


Kezdőlap

˙