Hillebrand

l. József, német filozofus és irodalomtörténész, szül. Grossdüngenben, Hildesheim mellett 1788., megh. Sodenben 1871 jan. 25. A filozofiát tanította 1817-1822-ig a heidelbergai, 1822-50, a giesseni egyetemen; tagja és egy ideig elnöke volt a második hesseni kamarának s az ellenzékhez tartozott. Művei: Anthropologie (Mainz 1822, 3 rész); Lehrbuch der theoretischen Philosophie (u. o. 1826); Lehrbuch d. Litterarästhetik (u. o. 1827, 2 köt.); Aesthetica litteraria antiqua (u. o. 1828); Universalphilosophische Prolegomena (u. o. 1830); Philosophie des Geistes (Heidelberga 1835, 2 rész). Irodalomtörténeti főmunkája: Die deutsche Nationallitteratur seit dem Anfang des 18. Jahrhunderts (Hamburg és Gotha 1845-46, 2 köt.; 3. kiadás H. Károlytól, 1875, 3 köt.).

2. H. Károly, német iró, H. József fia, szül. Giessenben 1829 szept. 17., megh. Firenzében 1884 okt. 19. Jogot végzett, résztvett az 1849-iki badeni felkelésben és három havi fogság után megszökött a rastatti kazamatákból és mint menekült élt Párisban, Strassburgban, Bordeauxban. Aztán Párisban a Sorbonneban doktorátust tett s 1863. a st.-cyri katonaiskolában a német nyelv, nemsokára rá a donaii egyetem filozofiai karán az idegen irodalmak tanára lett. Mint a Times levelezője részt vett a Rómába menő olasz expedicióban s azután Firenzében telepedett le. Itt irta Italia (Lipcse 1874-77, 4 kötet) és Geschichte Frankreichs seit 1830 (Gotha 1881, 2 köt.) c. munkáit. Egyéb művei: Dino Compagni (Páris 1862); De la bonne comédie (koszoruzott pályamű, u. o. 1863); La prusse contemporaine (u. o. 1867); Études italiennes (u. o. 1867); De la réforme de l'enseignement supérieur (u. o. 1868);Zeiten, Völker u. Menschen. Gesammelte Aufsätze (7 köt., Berlin 1872-1885); History of German thought (London 1880). V. ö. Homberger, Karl H. (Berlin 1884).

Hillebrandia

Oliv, l. Félszeglombfélék.

Hillel

1. Házáken (az idősb), hires zsidó irástudó, a legfőbb törvényszék elnöke, szül Babiloniában (azért máskép H. hábábli, babiloni H.) Kr. e. 70 körül, megh. Kr. u. 10. Világi ismeretekkel párosult bő teologiai tudományát a törvény enyhe magyarázatára s alkalmazására fordította, mely irányt tanítványai (a talmudban: Bész-H., H. iskolája) is követték, ellentétben Sámmái (l. o.) iskolájával. Példabeszéddé vált szerénysége, türelme, béke- s emberszeretete mellett tanuskodnak a talmudban ránk maradt idevágó tanitásai, melyek helyenkint feltünően összevágnak Jézusnak, kivált a hegyi prédikációban letett hasonnemü tanításaival. V. ö. Kämpf, Orient, 1849. évf.; Zipser, The Talmud and the Gospels, Jewish Chronicle 1851. évf. (külön kiadás The sermon on the mount c. alatt, London 1852); Delitzsch, Jesus und H. (2. kiadás Erlangen 1867); Hamburger, Real-Ency-clopädie f. Bibel u. Talm. II. H. a. - 2. H. Hánászi (a fejedelem), a tiberiási főiskola főnöke a Kr. u. IV. században, az által nevezetes, hogy feladata az ujhold megfigyeléséből induló eddigi zsidó időszámítást s a zsidó naptárt bizonyos állandó szabályok szerint véglegesen állapította meg.

Hiller

1. Eduárd, német filologus, szül. M. m. Frankfurtban 1844 ápr. 14., megh. Halleban 1891 márc. 7. Bonnban, Göttingában tanult; 1869-ben Bonnban magántanár, 1874. Greifswaldban, 1875. Halleban rendes tanár lett. Főként az ógörög klasszikusokkal foglalkozott, a latin irodalom terén Fabullus kiadása említendő (Lipcse 1883). Főbb művei: Quaestiones Herodianeae (Bonn 1866); Beiträge zur Textgeschichte der griech. Bukoliker (Lipcse 1883). Kiadásai: Eratosthenis carminum reliquiae (u. o. 1872); Theosis Smyrnaei Expositio rerum mathematicarum ad legendum Platonem utilium (u. o. 1878) stb.

2. H. Ferdinánd, német zeneszerző és iró, szül. M. m. Frankfurtban 1811 okt. 24., megh. Kölnben 1885 máj. 11. Schmitt Alajos, Vollweiler, Hummel voltak mesterei; már mint kitünő zongorajátszó élt Párisban 1828-35., Choron zeneiskolájában tanítva és hangversenyeket adva. Milanóban Romilda c. operáját (1839) előadatta, Drezdában más kettőt; erre 1847. városi karnagy lett Düsseldorfban, 1850. pedig Kölnben; 1884. vonult nyugalomba, de 1851-52. nov. a párisi olasz operát vezette. A kölni konzervatoriumot s a Gürzenich-hangversenyeket igazgatta. Könyvei: Die Musik u. das Publikum (1864); Beethoven (1871); Aus dem Tonleben unserer Zeit (2 köt., 1868, uj gyüjtemény 1871); Musikalisches und Persönliches (1876); Briefe an eine Ungenannte (1877); Wie hören wir Musik? (1880); Goethes musikalisches Leben (1883); Erinnerungsblätter (1884) stb. Közel 200 zeneműve közt 6 opera, 2 oratorium, kántáték, kamarazene- és kisebb-nagyobb énekművek, zongoradarabok.

3. H. János báró, osztrák tábornok, született Brodyban 1754 jun. 10., megh. Lembergben 1819 jun. 5. Mint őrnagy és ezredes harcolt az 1788-1791-iki török háboruban, mint vezérőrnagy a franciák ellen 1792-97. és 1799-1801. Hollandiában, Olasz- és Németországban. 1809. mint altábornagy egy hadtest fölött parancsnokolt, ápr. 20. szerencsétlenül harcolt Abensberg mellett, ápr. 24. megverte Benierest Neumarkt mellett, máj. 3. megvédte Ebelsberget és máj. 21. és 24. vitézül harcolt Aspern mellett. Károly főhzerceggel támadt viszálya miatt röviddel a wagrami csata előtt lemondott a parancsnokságról; 1813. ő volt a parancsnoka az Ausztriától az illir határon felállított hadseregnek, ahonnan decemberben a fősereghez hivták. A béke megkötése után H. Erdélyben és Galiciában tábornok és táborszernagy lett.

4. H. János Ádám, német zenész, szül. Görlitz mellett Wendisch-Ossigban 1728 dec. 25., megh. Lipcsében 1804. jun. 16. Kántor atyját korán elveszítvén, Drezdában Homiliusnál tanult zongorajátékot és zeneelméletet; egyetemi évei alatt zeneleckékből élt, majd nevelősködött, 1758 óta Lipcsében, de 1781. a polgármester alapította hangversenytársaság igazgatását vállalta el, mely az u. n. Gewandhaus épületében tartotta előadásait. A karnagyságtól csak hajlott kora miatt mondott le 1801. Zenét irt 10 énekes szinjátékhoz; szerzett karénekeket, szimfoniákat stb. Megalapította a legrégibb szaklapot Wöchentliche Nachrichten und Anmerkungen (1766-70); irt tanulmányokat: Lebensbeschreibungen berühmter Musikgelehrten u. Tonkünstler (1784); Über Metastasió u. seine Werke (1786); Anweisung zum musikalisch richtigen Gesang (1774);Anweisung zum musikalisch zierlichen Gesang (1780). Kiadta Adlungnak Anleitung zur musikalischen Gelehrtheit c. könyvét jegyzetekkel (1783). Pergolesi és Haydn Stabat Mater-ját, Greun és Hasse egy-egy oratoriumát.

Hillern

Vilma, von, német irónő, szül. Münchenben 1836 márc. 11., leánya Birch-Pfeiffer Saroltának; rövid ideig szinésznő volt, majd férjhez ment H.-hez, 1882 óta özvegy s jelenleg Oberammergauban él. Mint irónő 1865. lépett fel s néhány kisebb szindarabon kivül főképen regényeket irt. Ezek közül a legismertebb Die Geyer-Wally (1872), melyet 1880. dramatizáltak is; legjobb regényei: Die Friedhofsblume (1883) és Am Kreuz (1890); Ein Arzt der Seele (4. köt.), 4. kiad.; és Aus eigener Kraft. (3. köt. 1872). Magyarul is megjelent: Saját erejéből, fordította Beniczky Irma (Budapest 1876). H. stilusa hatásos és eredeti, képzelő tehetsége erős s meglátszik rajta, mennyire szeretné a lét egyes nehéz problémáit megoldani. - Mint irónő működik leánya Hermin is, ki 1859. Freiburgban született s 1887 óta neje Diemer Zeno tehetséges festőnek.

Hilleröd

város Seeland (Sjelland) dán szigeten, 36 km.-nyire Kopenhágától, vasut mellett, 3734 lakossal, állami ménessel és kémiai gyárral. A mellette elterülő tó szigetén áll Frederiksborg (l. o.) kastély.

Hiller von Gärtringen

1. János Ágost Frigyes báró, porosz tábornok, szül. Magdeburgban 1772 nov. 11., megh. Berlinben 1856 jan. 18. Régi sváb család sarja; 1812. Oroszországban őrnagy és Grawert, majd York tábornok hadsegéde volt. 1814. ezredes lett, 1815. részt vett a waterlooi ütközetben, később vezérőrnagy és parancsnok Stettinben, 1817. Posenben a X., 1820. Boroszlóban a XI. hadosztály parancsnoka és altábornagy lett, 1836. mint gyalogsági tábornok megvált az aktiv szolgálattól.

2. H. Vilmos báró, porosz tábornok, az előbbi fia, szül. Pasewalkban 1809 aug. 28., megh. Rosberitzben 1866 jul. 3. 1826. állott be az I. gárdaezredbe, 1842-44. részt vett az oroszoknak a cserkeszek ellen vivott háboruiban, 1846. kapitány és a király szárnysegéde, 1848. őrnagy lett; részt vett az 1849. badeni háboruban, 1856. parancsnoka lett az I. gárdaezrednek, 1859. pedig vezérőrnagy és 1864. altábornagy és a XV. hadosztály parancsnoka, 1866 jul. 3. sokban hozzájárult a königgrätzi csata szerencsés kimenetéhez, mert elfoglalta az osztrákok hadállásának kulcsát: Chlumot és azt meg is védelmezte.

Hillsborough

két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Floridában (2600 km2, 14.941 lak., Tampa székh.), New-Hampshireben (2500 km2, 93.247 lak. Amherst székh.).

Hillsdale

county Michigan É.-amerikai államban, 1400 km2 területtel, 30.660 lak., H. (3915 lak.) székhellyel.

Hilmend

(Helmend), körülbelül 1100 km. hosszu folyó Afganisztán Ny-i részében és Persiában. A Pragman-hegyekben, 3500 m. magasban ered és mély hegyszakadékokban DNy-nak, azután D-nek foly, fölveszi a Mussza Bagrant és az Argandabot, átfolyik a Garmszel sivatagon; Ny-nak, majd ÉNy-nak fordul és a Humunba (l. o.) torkollok. Vizterülete 518.000 km2. A száraz időkben át is gázolható. Egykoron számos csatornát táplált, de ezek elpusztultak. H. a görögök Erymanthosa.


Kezdőlap

˙