Hittagadás

l. Áposztázia.

Hittan

(dogmatika), általában mindazon igazságok foglalatja, melyek Isten megismerésére, a Teremtő és teremtmény viszonyából folyó kötelességekre vonatkoznak. A keresztény dogmatika a kereszténység hitágazatainak tudománya. Minthogy a kat. egyházban a kereszténység tételeit az egyház adja elő és az egyházi igehirdetés teszi kötelezővé, a kat. hittan az egyház hitének rendszerbe öntött tudománya. L. Dogma.

Hitterdals-elv

(Skrienselv), 200 km. hosszu folyó Norvégiában. A Tindeggen-hegyekben ered és a Skager-rakba torkollik. A Hitterdalswand, Nirdsö és Frierfjord nevü tavakat alkotja.

Hitteren

Söndre-Trondhjem norvég kerülethez tartozó sziget, 526 km2 területtel, 2800 lak., akik, bár a sziget meglehetősen alacsony (legmagasabb pontja 320 m.), csak a partokon laknak és főként halászattal foglalkoznak. A főhelység Filland a Trondhjemi-fjord É-i bejáratánál.

Hittérítő

általánosan elfogadott értelemben az, ki a pogányok megtérítésén fárad. Ilyenek a misszionáriusok. H.-knek neveztettek azok, kik az egyháztól elpártolt tanokat kiirtani törekedtak és az egyház tanait védelmezték a tudomány és ékesszólás fegyvereivel. Ilyenek voltak: szt. Bernát, assziszi szt. Ferenc, szt. Domonkos, ferrari szt. Vince, Kapisztrán, regensburgi Berchtold, borromei szt. Károly, szalézi szt. Ferenc. Hittérítőknek nevezzük azokat is, kik az egyház közömbös, kételygő, hideg vagy holt tagjait térítik meg, a bünösöket fölrázzák büneik mámorából és a szószék és gyóntatószék segítségével a keresztény életre vezetik. A néphittérítés vagyis népmisszió, milyent nálunk Jézus társaságának tagjai és a lazaristák tartanak, bünbánatra serkentő hitszónoklatok csoportozata, melyek a bünösök oktatására és javítására, a keresztény hit és élet fölelevenítésére szolgálnak. L. még Belmisszió.

Hitterjesztés

a katolikus egyháznak alapítójától nyert küldetése, hogy terjessze az evangeliomot minden népnek a világ végezetéig. Organuma a propaganda (Sacra congregatio de propaganda fide). A propaganda alá tartozó főbb területek olyan területek, ahol v. a rendes hierarkiai szervezet, v. a közönséges egyházjog szereplése, vagy mind a kettő hiányzik. A misszióterületek: 1. Európában: Nagy-Britannia, Németalföld, Luxemburg, Dánia, Faröer, Izland és Grönland, Svéd-Norvégország, Németbirodalom, Svájc, Spanyolország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Bulgária, Románia, Montenegro, Görögország, Törökország. 2. Ázsiában: Az egész terület, kivéve: a) portugál gyarmatokat Goa, Damao és Diu K.-India nyugati partjain, Timor-sziget keleti része és Macao (Khina), b) Philippini szigeteket. 3. Afrikában: Az egész terület, kivéve Algeria, Moçambique, Angola területeket és Cap-Verde, S. Thomé, Principe és Réunion szigeteket. 4. Amerikában. I. Észak-Amerikában: a) Brit Észak-Amerika és S. Pierre, Miquelon francia szigetek, b) Egyesült-Államok és Vancouver sziget, c) Mexikóban 7 ferencrendü misszionárius-kollégium. II. Közép-Amerikában: Angol-Honduras. III. D.-Amerikában: a) Gujana, b) Patagonia, c) a ferencrendü misszionárius-kollégiumok Equadorban, Peruban, Boliviában, Chilében, Argentiniában, d) Braziliában a ferencrendü 15 állomás, e) a kapucinusok kollégiuma Braziliában és Chilében. IV. Az Antillák közül: Jamaika, Trinidad, Tabago, Curaçao és a többi kis Antillák a francia szigetek kivételével. 5. Ausztrália és Polinéziában az egész terület. Misszionáriusokat nevelő intézet van 31; 28 latin szertartásu és 3 görög szertartásu. Latin szertartásu van Európában 22, még pedig Rómában 8, Olaszországban 4, Franciaországban 3, Belgiumban 1, Hollandiában 1, Angliában 1, Spanyolországban 2, Prtugáliában 1, Albániában 1, Amerikában 1, Ázsiában 1. Görög szertartásu Rómában három: 1. Görög-ruthén kollégium. Alapította XIII. Gergely 1581-ben görög papnövendékek számára, 1845 óta görög-ruthének is neveltetnek benne. IX. Pius az erdélyi románok számára 4 helyet alapított, most még 2 görög-bolgár szertartásu számára is van hely. 2. Leo-kollégium örmények számára. Alapította XIII. Leo 1883-ban. 3. Leo-kollégium maroniták számára. Alapította XIII. Leo 1891 nov. 30-án. A H.-t gyámolító társulatok: 1. A lyoni Xavér társulat, mely 1822-ben keletkezett. 2. Lipót-társulat Ausztriában. Alapíttatott 1829-ben az észak-amerikai missziók gyámolítására. 3. Jézus szent gyermekségének műve. Alapította Forbin-Janson Károly, nancyi püspök, 1843. 4. Xavér-egyesület Poroszországban. Alakult Hahn Henrik aacheni orvos buzgólkodása folytán 1837-ben, mely hitterjesztést pártoló társulattá 1841-ben lett. Főhelyei: Köln és Aachen. 5. Lajos-misszió-társulat Bajorországban, 1844-ben szerveztetett, mint a lyoni társulat önálló ága. 6. Mária szeplőtelen fogantatásáról nevezett társulat Ausztiában. Dr. Knoblecher középafrikai misszionárius buzgólkodása folytán alakult 1851-ben a középafrikai missziók segélyezésére, most a török birodalomban és a Keleten élő katolikusokat segíti. 7. Nagyváradi misszió-társulat. Alakult 1885-ben. 8. A német katolikusok Afrika-egyesülete. Alakult 1888-ban. A szt. László-társulat hazánkban a keleti magyarokat segíti. V. ö. Heilmann, Missions-Weltkarte der Erde (Lipcse 1893).

A protestantizmus kezdetben saját léte biztosításával lévén elfoglalva, a H. érdekében mit sem tehetett, mindössze is a mellékfelekezetek, mint a herrnhutiak, pietisták, baptisták, metodisták közül vállalkoztak egyes buzgó hirdetői az evangeliomnak, akik csekély anyagi segítséggel aránylag igen szép sikerrel fáradoztak. Majd IV. Frigyes dán király alapított keletindiai birtokai számára Trankebárban (1705) H.-i állomást, melyre a hallei árvaházból kikerült növendékek közül vállalkoztak vezető férfiak, p. Plützschnau, Ziegenbalg és Schwartz Ker. (megh. 1798). Grönlandban Egede János (l. o.) fáradozott az egykor már itt gyökeret vert kereszténység életrekeltésén. A herrnhuti testvérközség 1732. küldötte első hittérítői Szt. Thomasba s ezek a következő években kiterjesztették működésüket Grönlandra, Észak-Amerikára, Nyugat-Indiára, Labradorra és Caplandra, kiváló érdemeket szerezvén magának e téren Zeisberber Dávid, ki 67 évi misszionáriuskodás után 1808 halt meg É.-Amerikában. A református egyház részéről az angol puritánok alapítottak az evangeliom terjesztésére egy társulatot (1647), melynél Eliot János (l. o.) örökítette meg a nevét; majd 1701. Londonban alapíttatott ily célból társulat, 1792. ugyanott egy baptista társulat, 1795. pedig a különböző irányu protestáns felekezetek, s főként independensek által a londoni nagy missziótársulat; ezzel szemben az angol püspöki egyház ugyancsak Londonban az Európán kivüli angol birtokok számára egy más társulatot alapított (1800). Nagy segítségökre van mindezen társulatoknak az 1804. Londonban alapított Brit- és külföldi bibliatársulat, mely a bibliát minden ismeretes nép nyelvére lefordíttatja és nyomatja. Századunkban több uj H.-i társulat keletkezett, de amelyeknek nagyobb része a felekezeti szellem nyomása alatt áll. Anglia tesz legtöbbet a H. mezején, utána következik É.-Amerika és Németország; de sokat tesz aránylag a két skót református egyház (1824 és 1843), melyek a H.-t vallásos kötelességül tekintik; Hollandia 1797. karolta fel ezen ügyet; a svájci reformátusok 1816. alapították a baseli H.-i egyletet, melynek iskolája manapság a leglátogatottabb. Németországon a berlini egyesület 1823-ban, a rajnai misszióegylet, mely Barmenben állított fel missziónáriusokat képző intézetet, 1829., az északnémetországi és a drezdai 1836. alapíttattak. Ez idő szerint mintegy 70 protestáns H.-i társulat van, évi 30 millió márka bevétellel és kiadással; van 1559 állomás, melyeken 2500 térítő működik; az urvacsorával élők száma közel fél millió, az ezen állomásokhoz tartozó keresztények száma fölözi a másfél milliót, az iskolába járóké a 400 ezeret. A térítők közül Anglia 1060-at küldött ki, Németország és Svájc 502-őt, Amerika 460-at, Hollandia 43-at, Franciaország 22-őt, a Skandináv országok 45-öt. V. ö. Wigger, Geschichteder ev. Mission (1845-46); Evangelischer Missionsmagazin (Basel 1816 óta); Warneck, Allgem. Missionszeitschrift (1874); Grundemann, Missionsatlas (1867-72); Christlieb, Der gegenwärtige Stand d. ev. Heidenmission (1880).

Hittiták

v. Hetiták (a királyok könyvében Chittîm, egyipt. Cheta, asszir. Chatti), néptörzs, mely eredetileg keleti Kis-Ázsia közepén lakott. Számos, eddig meg nem fejtett felirást találtak itt, melyekről azt hiszik, hogy a H.-é voltak. A H. törzse kiterjeszkedett keletre a Korchemiszig (az Eufrát mellett), délre pedig a Palesztinában levő Hebronig, de csakhamar elvesztett minden történelmi jelentőséget. III. Tuthmozis (1591-1565) király óta II. Ramzesig (1388-1322) az egyiptomiaiak gyakran támadták a H.-at. V. ö. Lantsheere, De la race et de la langue des Hittites (Brüsszel 1892).

Hittorf

János Vilmos, német fizikus, szül. 1824 márc. 27. Bonnban. Münsterben habilitálta magát, 1852. pedig u. o. a kémia és fizika rendes tanára lett. Kutatásainak tárgyai: izzó gázok spektrumai, az elektormosság vezetése gázokban, oldatok és keverékek elektrolizise, az iónok vándorlása az elektrolizis alatt, a láng elektromos vezetőképessége stb. Nevezetes H. munkája az elektromos kisülésről igen ritkított gázokban, amely tárgyról Crookes, a nélkül, hogy H. vizsgálatait ismerte volna, egy Sugárzó anyag c. művet irt.

Hittorf

Jakab Ignác, francia építész, született Kölnben 1792 aug. 20., megh. Párisban 1867 márc. 25-én. Párisban Percier alatt képezte magát, 1814. királyi építész, 1832. Páris kormány- és városépítészete lett és mint a gótika ellenese, számos épületet készített az olasz renaissance stilusában; igy p. a Théätre de l' Ambigu comique-ot stb. Jelentékeny műve, melyet fiával együtt alkotott az 1861-65. épített északi pályaudvar. Nevezetesek irodalmi művei is: Architecture antique de la Sicile (Páris 1826-30, 3 köt. és 1866-67); Architecture moderne de la Sicile (u. o. 1826-1830); Architecture polychrome chez les Grecs (u. o. 1830);Restitution du temple d' Empédocle á Sélinoute (u. o. 1851). H. életrajzát Normand irta meg (u. o. 1867).

Hittörvényszék

l. Inquizició.


Kezdőlap

˙