Hlinsko

város Chrudim cseh kerületi kapitányságban, 25 km.-nyire Chrudimtól a Chrudimka és vasut mellett, 3487 lak., anyagiparral butorkelme-, szőnyeg- és vászonszövéssel.

Hlubek

Ferenc Xaver, osztrák gazda, iró és tanár, szül. Chatitschauban (osztrák Szilézia) 1802 szept. 11., megh. Grazban 1880. febr. 10. Brünnben filozofiai, Bécsben jogi, vegytani és mezőgazdasági tanulmányokat végzett. 1832. Lembergben lett a mezőgazdaság tanára, honnét hasonló minőségben Laibachba helyeztetett át, 1839. pedig Grazba költözött, mint a mezőgazdaság és erdészet tanára, 1843. a stájerországi selyemtermelési egyesületet alapította meg. 1867. nyugalomba vonult és 1870. a vaskorona-rend lovagkeresztjével lett kitüntetve. Nagyszámu munkái közül a főbbek: Die Ernährung der Pflanzen und die Statik des Landbaues (Prága 1841, jutalmazott pályamű); Versuch einer neuen Charakteritik und Classification der Rebsorten (Graz 1841); Beantwortung der wichtigsten Fragen des Ackerbaues (u. o. 1842); Beleuchtung der organischen Chemie des Dr. Liebig (u. o. 1842); Die Landwirthschaft d. Herzogthums Steiermark (u. o. 1846), Die Landwirthschaft in ihrem ganzen Umfange (Bécs 1846, 2 köt., 2. kiad. 1851-53); Bericht über die englische Landwirthschaft und die Londoner Ausstelung (Graz 1852); Die Betriebslehre der Landwirthschaft (Bécs 1853); Die Bepflanzung des Karstes (Graz 1858); Ein treues Bild des Herzogthums Steiermark (u. o. 1860); Der Weinbau der österr. Monarchie (u. o. 1864); Die wichtigsten Lehren der Landwirthschaft (u. o. 1867); Maulbeerbaum u. Seidenzucht (u. o. 1880).

Hluboka

kisközség Nyitra vmegye szenici j.-ban, 1052 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

h. m.

a latin hoc mense v. hujus mensis (e hónapban) rövidítése.

H. M.

az angol His v. Her Majesty (ő felesége) rövidítése.

Hmelnickíj

1. Ivanovics Miklós, orosz drámairó, szül. Szt. Pétervárt 1789 aug. 11., meghalt u. o. 1846 szept. 8. Volt külögyminiszteri tolmács, aztán katona, majd belügyminiszteri hivatalnok, végül pedig egy ideig szmolenszki, majd arhangelszki kormányzó, mignem 1838.visszavonult s azóta Szt.Pétervárt élt. Különösen mint vigjátékiró tünt fel. Felemlítendő enemü munkái: Carszkoje Szlovo (A cár szava); Ruszkíj Fauszt (Orosz Faust); Karantin (Vesztegzár); Govorún (Fecsegő); Njerjesiteljny (A határozatlanok); Vozdusnyje zámki (Légvárak). Összes művei 3 kötetben 1849. jelentek meg Szt. Pétervárt.

2. H. Mihajlovics Bogdán, a zaporog kozákság hetmanja, szül. 1593., megh. 1657 augusztus 25. A lengyel hadseregben szolgált s II. Vladiszláv király hibalmas embere volt, de ennek kegyéből kiesvén, honfitársaihoz, a Dnjepr melletti zaporog kozákokhoz menekült, akik közt mihamar vagy tekintélyre vergődött. II. Vladiszláv halála után H. rávette a kozákokat, hogy Lengyelországtól szakadjanak el, magát hetmanná választatta, megverte a lengyel hadsereget és kegyetlen pusztítások közt elfoglalta Podoliát és Volhyniát; 1649. Lengyelország kénytelen volt őt független hetmannak elismerni. Minthogy azonban Kázmér király ismételten megkisérlette a kozákok visszahódítását, H. előbb a törökkel szövetkezett, majd 1854. Alexej orosz cárral oly szerződést kötött, melynek értelmében ő elismerte az orosz cár fenhatóságát, másfelől pedig az orosz uralkodó a kozákok eddigi szabadságait és jogait továbbra is fentartani igérte. Emiatt a törökök és lengyelek szerfelett felháborodtak s mikor H. meghalt, azt gondolták, hogy a törökök megmérgeztették. Utána ifjabbik fiát, Györgyöt választották meg hetmannak, de midőn ez 1660. Oroszországtól elszakadni és Lengyelországhoz visszamenni akart, népének nagyobb része elpártolt tőle s hiába igyekezett azután méltóságát megerősíteni, ugy pusztult el sikertelen csatáiban. H. Bogdán emléke mai napig is igen népszerü a kozákság közt s 1878. szép lovagszobrot emeltek neki Kijevben.

H-moll

(ol. si minore, franc. si mineur, angol H minor), párhuzamos zöngneme a D-durnak s épp ugy mint ez, két #-et jegyeztetik elő. Jellege inkább szilárd, férfias, mint érzelgős, panaszos és nőies.

H. M. P.

a latin hoc monumentum posuit (állította ezt az emléket) rövidítése.

Hnilec

1. Kis-H., kisközség Szepes vmegye hernádvölgyi j.-ban, 883 tót lak. Határában van Albrecht főhercegnek Bindt (l. o.) nevü bányatelepe s a Friedenshütte felső-sziléziai vasuti kellékek részvénytársaság rostokeni bányatelepe, melynek vasércteleptelérei a bindti Grober Gang folytatását képezik s 3-20 m. vastagságuak. A telepet a kassa-oderbergi vasut Márkusfalva állomásával egy a bindti szárnyvonallal párhuzamosan futó 12 km. hosszu keskenyvágányu vasut köti össze.

2. Nagy-H., kisközség Gömör vmegye rozsnyói j.-ban, 460 magyar lak.; az itteni Györgykohóban történik a dobsinai kobalt és nikolércek átolvasztása fémkeverékké, a kohó (előbb rézkohó) a felső-magyarországi bányapolgárság birtokát képezi.

Hnoss

Freyja (l. o.) leánya.


Kezdőlap

˙