Honestus

(lat.) a. m. tiszteletteljes, tisztes, becsületes; innen honestissimus, főtiszteletü (mint cim); honestas publica, a jó hir.

Honett

l. Honnęte.

Honfiság

l. Állampolgárság.

Honfiusítás

l. Állampolgárság.

Honfleur

(ejtsd: ońflőr), kikötő-város Calvados francia départementban, 16 km.-re Pont-l'Evęgue-től, a Szajna torkolat D-i partján, vasuti végpont, (1891) 9450 lak., vasöntőkkel, jelentékeny hajógyártással, tengeri fürdővel és nyilvános könyvtárral. A kikötőjét, amely azelőtt ki volt téve az eliszaposodásnak, 1874-1881-ig épített, 58 ha. felületü bassin de retenue, amelybe 500 000 m2 viz fér be, védi e bajtól zsilipei által. Kikötője egy 4 ha.-nyi elő- és ugyanolyan nagy uszókikötőből áll, amelyeknek partjai 27 km. hosszuak és alig elégségesek, mivel H. azon francia város, amelybe É-ról legtöbb fát hoznak be. Exportja, főképen anglia felé, gyümölcsökből, főzelékekből, vaj-, tojás-, gabona- és szarvasmarhákból áll. Az évi forgalom mintegy 600 000 tonna. Szt. Katalinról elnevezett temploma igen érdekes XV. sz.-beli faépület. Notre-Dame-de-Grâce kápolnája régi és hires bucsujáró hely. Az egykor megerősített H. a XIV. sz.-ban az angolok kezébe esett. 1450. Dunois foglalta vissza. A liga tagjai a XVI. sz. végén több évig fentartották itt magukat és csak 1594. vesztették el az erősséget. V. ö. Thomas, Gist. de H. (1840).

Honfoglalás

néven Magyarországnak a magyaroktól való állandó megszállását és birtokbavételét értjük. Nemzeti hagyományok szerint Árpád (l. o.) vezetése alatt részben fegyveres hódítás, részint a bentalált népek önként való hódolása következtében történt a hon elfoglalása. A H. az Árpád életrajzában a krónikák elbeszélése szerint előadott módon (a Pallas Nagy Lexikona II. köt. 157-159.) történt s a foglalók, a Névtelen Jegyző szerint, abban a rendben helyezkedtek el, amint azt a Magyarország cikkünkben mellékelt honfoglalási térkép mutatja; az akkori Európának helyzetét a Pallas Nagy Lexikona VI. köt. 556. lapjához csatolt térkép mutatja. A H. évének tisztázására a minisztérium már 1882 október 17-én felszólította a m. t. akadémiát, melynek történelmi bizottsága 1883 jan. 25. teljesen kétségtelen ténynek nyilatkoztatta ki, hogy 888 előtt a magyarok mai hazánk területén nem telepedtek meg s hogy 900-ban a magyar állam már meg volt alapítva. Bottka Tivadar szerint már 884., Szabó Károly szerint 889., Pauler Gyula szerint 895. és Salamon Ferenc szerint 897. kezdődött a H., mely Salamon szerint 898., Szabó szerint 899. és Pauler szerint 900. ért véget. A magyar kormány Pauler nézetéhez hajolt ugyan, de időnyerés végett 896-ot tüzte ki a millennáris ünnepségek esztendejeül. Munkácsy Mihálynak az országház számára tervezett Árpád honfoglalása c. képéhez a szükséges történeti felvilágosításokat 1891 jan. 7. adta meg az akadémia; Munkácsy művét 1894. sok ezer ember nézte meg s róla a Kisfaludy-Társaságban Beöthy Zsolt 1894 febr. 28. esztetikai felolvasást tartott, a képet pedig a Könyves Kálmán cég aquarell-sokszorosításokban terjesztette. Sok ezernyi látogatója van Feszty Árpád körképének is, mely szintén a H.-t ábrázolja s a budapesti városligetben 1894 nyara óta látható. Mindakét művészi alkotás egész kis irodalmat teremtett s a millenniumi országos kiállításra való elékészületek, különösen a történeti és régészeti kutatások napirenden tartják a H. történetét, L. Magyarország.

Hong-Kong

(Hion-Kong, Hiang-Kang, a. m. illatos vizek). 1. Az angolok birtokában levő sziget Khina DK-i partjával szemben, a kanton-folyó torkolata közelében, 64 km.-nyire Macaotól. A szárazföldtől a keskeny Ly-ee-moon szoros választja el; 1861 óta hozzátartozik a vele szemben levő Kau-long (Kowloon) félsziget. Területe 83 km2. Lakóinak száma (1891) 221 441, köztük fehérbőrü 8545 (ezek fele portugál), szines bőrü (leginkább khinai) 212 896; férfi 157 585, nő 63 856. A lakosság leginkább bevándorlás által szaporodik. 1892. khinai bevándorló volt 97 971, kivándorló 52 143. A sziget nagyobbára gránit- és palakőzetekből és bazaltból áll. Victoria Peak, Mount Gough, Mount Kellett a legnagyobb magaslatai (539-555 m.). Klimája rendkivül meleg; nyáron 26-34°, télen átlag 18,3°. A taifunok gyakoriak és néha rendkivül rombolók (1874. ezer házat pusztított el). A sziget angol koronagyarmat a nangkingi szerződés (1842) óta. A britek K.-ázsiai flottájának és a kelet-ázsiai brit kereskedelemnek gócpontjává tették. Politikai és sztrategiai fontossága az angolokra nézve igen nagy. A gyarmat kormánya a kormányzó kezében van, aki mellé egy 6 tagból álló végrehajtó- és 11 tagból (ezek egyike mindig khinai ember) álló törvényhozó tanács van rendelve. - 2. H. (hivatalosan Victoria) város, az ugyanily nevü sziget É-i oldalán, cukorfinomítókkal, rumdesztilláló gyárral, gombkészítéssel, jég-, ement-, üveggyártással, gőzfürésszel és különböző khinai iparágakkal. A part mentén 7 km.-nyi hosszuságban elnyuló és a közeli magaslatokra amfiteátrumszerüleg felkuszó város legszebb utcája a Queen's road számos szép európai és khinai áruraktárral. Legjelentékenyebb épületei a székesegyház, a kormányzó palotája, az angol klub háza, a nagy erődítmények, élelmi- és fegyvertárak és az arzenál. Az európai város mellett terjed el a szük utcákból álló khinai városrész. A városon kivül számos a szép nyaraló. Kereskedelmi forgalma, amely részét teszi a khinai kereskedelemnek, főképen Nagy-Britannia, India, Ausztrália, az Egyesült-Államok, Németország és az osztrák és magyar monarkia felé irányul. Az import és exportnak mintegy fele Nagy-Britanniára esik. Az áruforgalom adatai, mivel H. szabad kikötő, csak becslésen alapulnak. a főbb kereskedelmi cikkek: opium, cukor, só, agyaráguk, olaj, pamut és amutkelmék, elefántcsont, betel, gránit és főképen khinai tea és selyem. 1892. megérkezett H.-ba 4499 hajó 5 166 938 t. tartalommal (28 311 t.-val több mint 1891.); ezeken kivül megérkezett kikötőjébe 22 755 dsonka 1 606 251 t. tartalommal (51 dsonkával és 28 365 t.-val kevesebb mint 1891). 17 gőzhajó-társulat tart fenn H.-ba rendes hajójáratokat, egy osztrák-magyar (a Lloyd), egy francia, egy német, egy olasz, egy németalföldi, egy khinai, két É.-amerikai, a többi angol. A gyarmatnak bevételei (1892) 2 236 932, kiadásai 2 342 836 dollár (1 dollár = 1 shilling 91/8 d.), adóssága 200 000 font sterling. A brit helyőrség 2800 emberből áll. V. ö. Annual Report on the Blue Book of H. és H.-Almanac.

Hongrie

(la H., franc., ejtsd: ońgrí), Magyarország francia neve.

Honigberger

János Márton, (szász) utazó és természetbuvár, szül. Brassóban 1795 márc. 10., megh. Marseilleben 1869. Még tanulmányai befejezése előtt engedett a benne élő hajlamnak és 1815. Kis-Ázsiába, Sziriába és Egyiptomba indult, hol mint gyógyszerész hosszabb ideig tartózkodott. Aztán Persiát utazta be, Kelet-Indiába 1829. jutott el s ott 5 évig szolgálta a lahorei radsát mint orvos és mekanikus. 1833-ban Afganisztánon és Turánon át Oroszországba, onnan pedig Brassóba tért vissza. Két évi pihenés után (1835) Angliába, Francia- és Olaszországba ment, hol mindenütt kitüntetéssel fogadták. 1836. ujra Keletre indult és Persiában meg Indiában élt 1838-49-ig és harmadik utazása alkalmával 1853-55-ig. Műve közül említendők: Sertum Cabulicum (Bécs 1836), mely munkában a Kabul vidékén talált ismeretlen növényeket irta le, kiadta Endlicher; Heilung der Cholera durch Einimpfung des Quassins (u. o. 1859); Früchte aus dem Morgenland (u. o. 1851, 40 táblával, természetrajzi s földrajzi tartalommal); Thirty five years in the East (London); Relation d'un voyage de Dereh G'hazi khan á Caboul (Journal Asiatique 1832, III.). H. számos külföldi tudományos társulatnak volt tiszteletbeli tagja.

Honi iparvédegylet

az az egyesület, melyet 1844. a Kossuth Lajos által létesített magyar iparegyesület a hazai ipar védelmére alapított. Magát az iparegyesületet Kossuth 1841. alapította, melynek eszméje a börtönben született, melyre őt a pozsonyi országgyülés berekesztése után a kényuralom elitélte. 1841 szept. 11. tartott gyülésében mondta ki az iparegyesület választmánya a védegylet alakítását, mely kötelezővé tette tagjaira nézve, hogy mindazon szükségleteket, melyeket a hazai termelés, gyáripar- és mesterségek termékeiből fedezni lehet, mindaddig, mig ezek kaphatók, csak ezekből és csak ezekkel fogják fedezni. A Pesten szervezett központi egyesület mellett azzal szerves összefüggésben lévő vidéki fiókegyesületeket is alapítottak. A H. első közgyülése 1845 nov. 17. volt Pest vm. disztermében 138 vidéki fiókegylet részvéte mellett. A H. hatása alatt igen sok tekintélyes ipartelep létesült hazánkban, az akkori feljegyzések szerint 95 csak 1845. Még nagyobb volt az eredmény 1846, mikor Kossuth Lajos ismét nagy tevékenységet fejtett ki, minek elismeréseül a H. gr. Teleky László indítványára őt az egyesület tiszteletbeli elnökévé választotta. A H. hatása alatt alakult 1 millió pengő frt alaptőkével egy gyáralapító részvénytársaság, melynek alakuló közgyülésén - 1845 ápr. 13. - Deák Ferenc mondott nagy lelkesedést keltett beszédet. Ugyanezen gyülésen szavaztak meg 50 000 frtot egy vegyészeti-, 30 000 frtot egy vasműgyár- és 20 000 frtot egy festőgyár segélyezésére. Hat évi fennállás után azonban ezen nagyszabásu társadalmi alkotás megszünt; elsodorták az emlékezetes politikai mozgalmak.


Kezdőlap

˙