Hudson Lowe

l. Lowe.

Hudson-öböl

nagy öböl, illetőleg beltenger É.-Amerika ÉK-i részében Labrador, Keewatin és a sarkvidék szigetei közt; belőle ÉK-felé a körülbelül 900 km. hosszu és legalább 70 km. széles, számos szigetet magában foglaló Hudson-szoros, ÉNy-felé pedig a Rowe's Welcom, a Frozen- és Fox-csatornák vezetnek ki. Területét 1 069 578 km2-re becsülik. Nagyobb öblei D-en a James-, Ny-on a Port Nelson-öböl és a Chesterfield-Inlet. A szigetek, különösen K-i partjai mellett igen számosak; az öbölben és a szorosban fekvő szigetek területét 80 000 km2-re becsülik; nagyobbak: az Agomaska és Charlton. A partok nagyobbára meredekek; legalacsonyabbak DNy-on. Átlagos mélysége 130, de a Hudson-szoros közelében 180 m.-nél is mélyebb helyeket találtak. Az áradás 3-4,5 m.-t tesz ki. Több mint 30 folyó ömlik bele; a nagyobbak: a Nastapoka, Great Whale River, a Slude, a Rupert, a Harricanaw, az Albany, a Trout, a Severn, a Hayer, a hatalmas Nelson, a Churchill, Seal, Egg stb. Partjai nagyobbára lakatlanok; csak egyes kereskedelmi házak (fort) épültek rajtuk, egymástól nagy távolságban; a fontosabbak: York, Churchill, Severn, Albany, Moose, Rupert és Fort George. Ezeket nyáron Angolországból látják el a szükséges élelmiszerekkel. Mintegy 60 évi megfigyelés azt bizonyítja, hogy a H. május 20-ától november 20-áig hajózható; ellenben a Hudson-szorosban csak jul., aug. és szept. hónapokban lehet némi biztonsággal áthajózni. A H.-t 1610. Hudson fedezte föl; Button, James, Fox (a XVII. sz.-ban), Middleton és Smith (a XVIII. sz.-ban) voltak részletesebb átkutatói. V. ö. Bruce W., The Hudson (London 1894).

Hudson-öböl melléke

v. Hudson-öbölmelléki tartományok, egykori neve É.-Amerika azon részének, amely a Hudson-öböl, Kanada, az Egyesült-Államok, a Nagy-oceán és Alaszka közt elterül és közel 8 millió km2 területet foglal el. Miután ebből 1858. Brit-Columbiát és 1870. a Hudson-öböl-társaság fenségi jogainak megszünte után Manitoba, 1882. pedig Assziniboiát, Albertat, Szaszkacsevant, Athabaszkát és ujabban Keewatint elszakították és Kanadához (l. o.) csatolták, az egykori H.-ból jelenleg csak ÉK-i lakatlan része és Labrador maradt fenn. Mindezek sik, számos tóval borított és nagyobbára a nagy hideg miatt lakhatatlan területek, ahol egyedül a vadászat és halászat nyujt a benszülött indus lakosságnak élelmet. II. Károly angol király 1669. az egész H.-t unokaöccsének, Rupertnek adta (amiért egy részét még máig is Rupert's Landnak hivják), de a kanadai franciák is tartottak rá igényt. A versengésnek az 1713-iki utrechti béke vetett véget, az egész területet az angoloknak engedvén át, akik egy társaságot alakítottak az ottani prémkereskedelem monopolizálására. E társaság 1870-ig gyakorolta ott a felségjogokat. A H.-nek ismertetésére régebben legtöbbet tettek Varennes de la Vérandrye (1731-45), Samuel Hearne (1770-1772), Mackenzie (1789-93), Franklin (1819 és 1826), Back György (1833-35), Simpson és Dease (1837-39), Richardson (1847-48), Gladman és Hind (1857-58) és Palliser (1858-59). 1870 óta a H.-nek ismeretét főképen az uj Pacific-vasut építése mozdította elő. V. ö. Southesk, Saskatchewan and Rocky Mountains (1875); Mac Lean, Notes of a 25 years service in the Hudson's Bay Territory (1849); Butler, The Great Lone Land (1872) és The Great Wild Land (1874).

Hudzejliták

(Hudzailiták), az észak-arab csoporthoz tartozó törzs, melynek lakóhelyei Mekka környékétől egészen Arábia délnyugati partvidékeig (Tiháma) terjedtek. E törzs igen jeles költőket szolgáltatott az arab irodalomnak. A pogány korból és az iszlám első idejéből való költeményeiket divánba gyüjtötték, mely a lejdai könyvtár egy kéziratában napjainkig fenmaradt; egy részét Kosegarten (The Hudsailian Poems. I. köt., London 1854., németre ford. Abicht, Namslau 1879), folytatását Wellhausen (Skizzen und Vorarbeiten, I. füzet, Berlin 1884, részben fordítással) kiadta.

Hué

(ejtsd: üé), a francia protektorátus alatt álló Anamnak s az anamita Kokinkhinának fővárosa a Truongtien balpartján, mintegy 15 km.-nyire a torkolatától, 50 000 lak., durva diszítések és elég csinos inkrusztációk készítésével. A falakkal kerített városban van a külön falakkal körülfogott királyi lakóhely. E két fal közt terül el a tulajdonképeni város, hivatalos épületeivel, iskoláival, kaszárnyáival, arzenáljaival, külön csoportokba foglalt kereskedelmi és iparos városrészével. 1884, illetőleg 1886 óta a franciák egy rezidenst és állandó őrséget tartanak benne.

Huehuetenango

az ugyanily nevü guatemalai departamento (14 740 km2 ter., 1891 137 311 lak.) székhelye, A Chinaca völgyében 5000, mások szerint 16 000 lak., szomszédságában ólombányákkal, közelében a régi indus fővárosnak, Mamsnak romjaival.

Huelva

(ejtsd: uelva), l. tartomány Spanyolországban, Cadiz, Sevilla, Badajoz, Portugália és a tenger közt, 10 138 km2 területtel, (1887) 254 831 (1 km2-re 25) lak. É-i részét hegyek takarják, Ny-i és középső része dombos, D-en sik; a tenger mellett mocsárok (Marismas) és homokbuckák (az Arenas Gordas) vannak. Hegyei: a Sierra de Aracena, de Andevalo, de Aroche, Pelada a Sierra Morenához tartoznak. Az Aracena, amelyben a tartomány legmagasabb csúcsa (1676 m.) is van, vizválasztóul szolgál a Guadalquivir, Guadiana és Odiel közt; az elsőbe csak kis patakok folynak; a Guadiana környékéhez tartozik a Murtiga és a Chanza. Az Odiel a Rio Tintoval a Huelva y Palost alkotja. Jelentékenyebb ásványvizforrása a Fuente Tintilla. A nagyon meleg tartományban, ahol öntözhető, szőllő, gabonanemüek, déli-gyümölcsök bőven megteremnek; a hegyekben tölgyerdők vannak, amelyek virágzó sertéstenyésztést tesznek lehetővé. A tartomány főkincse azonban érceiben, különösen rézérceiben van. Itt van a világhirü Rio Tinto bánya, továbbá Tharsis, Calańas, Buitron, Poderoso szintén igen fontos, végül Lagunazo, Carpio, Lapillos, San Miguel, San Telmo, Toya fontossá tehető bányák, amelyek évenkint mintegy 700 000 tonna ércet szolgáltatnak. A halászat az Isla Christina vagyis Higuerán jelentékeny. Legfontosabb iparág a hajógyártás H.-ban, Cartayában és Ayamontéban. Járásai: H., Aracena, Ayamonte, Moguer, la Palma, Valverde del Camino. - 2. H., az ugyanily nevü spanyol tartomány fővárosa, 110 km.-nyire Sevillától, a Odiel balpartján, vasut mellett, (1887) 18 195 lak., jelentékeny gép- és hajógyártással; halászattal és igen élénk kereskedelemmel; ez különösen azóta vett nagy lendületet, amióta a közeli bányahelyekkel vasut köti össze. Az évi bevitel értéke 10 millió márka; cikkei főképen szén és koksz (84,2 millió kg.) nyers vagy (30,8 millió), vasuti fölszerelések, fa és szesz. A kivitel értéke 92 millió márka, cikkei fóleg réz- (643 millió kg.), vas- és egyéb ércek, bor (49,6 millió kg.), olaj, parafa és parafadugó. 1891. biztos és kényelmes kikötőjében 831 gőzös érkezett meg 629 782 tonna tartalommal; legnagyobb részük brit lobogó alatt. A szerény külsejü, nagyobbára alacsony házakból álló város legjelentékenyebb épülete az egykori mecset, jelenleg San Pedro- és egy a XVI. sz.-ból való templom. 1892 okt. 12-én leplezték le a Velasqueztől mintázott hatalmas Kolumbus-szobrot. Közelében egy dombon áll a Santa Maria de la Rabida kolostor, amelyet Kolumbus tett hiressé. H. a rómaiak Oroba-ja.

Huenda

l. Huronok.

Huene

Károly (Hoiningen) báró, német politikus, szül. Kölnben 1837 okt. 24. Jogot végzett, azután mint tiszt szolgálta hazáját s részt vett az 1864., 1866. és 1870-71. háborukban. 1873. őrnagyi ranggal nyugalomba és mahlendorfi birtokára vonult. 1877. és 884-93. a birodalmi gyülésnek és a porosz országgyülésnek volt tagja és egyuttal a centrum-pártnak egyik vezérférfia. Gazdasági és katonai kérdésekben szokott felszólalni. 1885 máj. 14. a porosz országgyülésen azt indítványozta (Lex H.), hogy a gabona és marhák után befolyó vámjövedéknek Poroszországra eső összege (15 millió márka levonása után) a porosz községek közt felosztandó. (2893. azonban ezt az ujítást az adó-reformmal kapcsolatban megint eltörülték.) 1893 máj. a védtörvény tervezett módosítása alkalmával a birodalmi gyülésen ujra közvetítő javaslatot tett. Nem szavazta ugyan meg az állandó hadseregnek Caprivitől követelt magas létszámát, de az ő indítványa, és az általa feajánlott létszám az ellenzéki vezérférfiaktól tett propoziciók közül aránylag mégis kielégítette a kormányt, mire a birodalmi gyülés többsége H. indítványát elfogadta. Saját pártja azonban zokon vette H.-nak a kormánnyal szemben tanusított előzékenységét és kivitte, hogy H. a jun. 15. választásokban mindenütt, ahol csak fellépett, megbukott. H. II. Vilmos császár bizalmasabb hiveinek egyike és 1890 óta a porosz államtanácsnak tagja. 1895 márc. részt vett az államtanács üléseiben és különösen a gazdasági egyesületek hitelviszonyait hozta szóba.

Hueppe

Ferdinánd, német orvostanár, szül. Heddesdorfban 1852 aug. 24. Tanulmányai befejeztével előbb magántanár, azután rendkivüli tanár lett a prágai német egyetemen. Töb jeles munkát irt a bakteriologia és higiene köréből; ilyenek: Methoden d. Bacterien-Forschungen (5. kiad. 1891); Formen d. Bakterien (1886); Über d. Kampf gegen die Infections-Krankheiten (1889). 1894. részt vett a természettudósok és orvosok Budapesten tartott kongresszusán és szép emlékbeszédet mondott Semmelweiss sirjánál.


Kezdőlap

˙