Hüdéses butaság

l. Dementia paralytica.

Hüffer

Ármin, német egyház- és államjogtudós, szül. Münsterben 1830 márc. 24. Bonnban, Berlinben tanult, beutazta Francia- és Olaszországot, 1855. Bonnban magán-, 1860. rendkivüli, 1872. rendes jogtanár lett. Volt képviselő is. Művei: Beiträge zur Geschichte der Quellen des Kirchenrechts (Münster 1862); Forschungen auf dem Gebiet des franz. und rhein. Kirchenrechts (u. o. 1863); Diplomatische Verhandlungen aus der zeit der franz. Revolution (1. köt. Oesterreich u. Preussen bis zum Frieden v. Campo Formio, Bonn 1868, e könyv polémiára serkentette Syelt; pótlékok ehhez: Die Politik der deutschen Mächte im Revolutionskrieg, Münster 1869; 2. és 3. köt.: Der Rastatter Kongress, Bonn 1878 és 1879); Rheinisch-westfälische Zustände zur Zeit d. franz. Revolution (1873); Marianne v. Willemer (1878); Aus dem Leben Heines (1878); Annette v. Droste-Hülshoff (1881); Die neapolitan. Republik des Jahres 1799 (1883); Aus dem Nachlass J. W. Lombards u. Girolamo Curchesinis (1882); Heine u. Detmold (1885); Levin Schücking (1886); Alfred v. Reumont (1887); Annette v. Droste-Hülshoff (1887); Die Kabinetsregierung in Preussen (Lipcse 1890).

Hüg.

természettudmányi neveknél Hügel Károly Sándor Anzelm (l. o.) utazó nevének a rövidítése.

Hügel

1. Ernő Jenő báró, württembergi tábornok és államférfiu, szül. Ludwigsburgban 1774 márc. 26., mint a nemeslelkü Schubart által megörökített H. János András táborszernagynak (1734-1807) fia, meghalt Kirchheimban 1849 márc. 30. Résztvett az összes francia háborukban (1792-1815); 1809 óta a Rheinbund zászlaja alatt I. Napoleont követte és a nagy orosz háboruban is küzdött a franciák oldalán. 1816. a württembergi honvédelem helyettes főnöke, 1829. pedig hadügyminiszter lett. Mint diplomata 1815. működött Wellington főhadi szállásán és azután Párisban. - Fia, H. Károly, szül 1805 máj. 24., megh. Stuttgartban 1870 máj. 29., a württembergi királyi családnak volt minisztere és a külügyi tárcának gazdája (1855-1864).

2. H. Károly Sándor Anzelm báró, német utazó, szül. Regensburgban 1796 ápr. 25., megh. Brüsszelben 1870 jun. 2. Heidelbergában jogot tanult, résztvett osztrák szolgálatban az 1813-1815-iki felszabadító háboruban és az 1821-iki Nápolyelleni csatában. 1824 óta természettudományokkal foglalkozva Bécsben élt. H. 1830-37. beutazta Toulontól kiindulva a Keletet, É.-Afrikát, Kelet-Indiát, Uj-Zélandot és a Kap-földet, s gazdag gyüjteményekkel tért vissza, melyeket a bécsi udvari könyvtár és a császári gyüjtemények számára vettek meg. 1850-59. osztrák követ volt Firenzében és 1869-ig Brüsszelben, élete vége felé leginkább Angliában tartózkodott. Művei. Kaschmir und das Reich der Sikhs (Stuttgart 18340-48, 4 kötet); Das Becken von Kabul (Bécs 1851-52, 2 kötet); Der Stille-Ozean und die spanischen Besitzungen im ostind. Archipel (u. o. 1860).

Hülek

a Névtelen Jegyző szerint Emesének, Álmos anyjának testvére (inkább sógora), Zuárd és Kadocsa atyja.

Hüllmann

Károly Detre, német történetbuvár, szül. Erdebornban (Mansfeldnél) 1765 szept. 10., megh. Bonnban 1846 márc. 4. Tanulmányait Halleban végezte. 1876 óta a brémai kereskedelmi iskolán, 1792. Klosterbergeben, azután pedig Berlinben működött mint tanár. 1795. docense, 1797. pedig rendes tanára lett az oderai Frankfurtnak egyetemén. 1808. Königsbergbe, 1818. pedig Bonnba hivták. Mint az ujonnan alapított bonni egyetemnek első rektora nagy érdemeket szerzett az egyetem szervezése körül. Forrástanulmányain alapuló művek közül megemlítendők: Deutsche Finanzgeschichte des Mittelalters (u. o. 1805); Geschichte des ursprungs d. Regalien in Deutschland (Frankfurt 1806); Geschichte des Ursprungs d. Stände in Deutschland (u. o. 1806-1808, 3 kötet, 2-ik átdolgozás Berlin 1830); Geschichte der Domänenbenutzung in Deutschland (Frankfurt 1807); Geschichte des Byzantinischen Handels (u. o. 1808). Főműve: Das Städtewesen des Mittelalters (u. o. 1825-29, 4 kötet), mely még most sem vesztette el értékét.

Hüllők

(állat), a. m. csuszómászók (l. o.).

Hülsen

Botho von, a porosz királyi szinházak intendánsa, szül. Berlinben 1815 dec. 10., megh. u. o. 1886 szept. 30. Előbb katonatiszt volt s 1848. mint ezredsegédtiszt résztvett a slezvigi hadjáratban. Mint ügyes dilettáns magára vonta IV. Frigyes Vilmos figyelmét, ki 1851. megtette intendánsnak. Hatáskörébe tartozott később a hannoverai, casseli és wiesbadeni szinház vezetése is. Pontos ember, kiváló adminisztráló tehetség volt, de a művészi kérdéseknek nem mindig tudott megfelelni. - Neje, H. Helena, szül. Häseler grófnő (1829-92), Helene név alatt verseket, elbeszéléseket és regényeket irt, melyeket kiváló elbeszélő tehetség jellemez. Ilyenek: Bilder aus der modernen Welt (1884); Einst und jetzt (1885). Férje hagyatékából kiadta Unter zwei Königen. Erinnerungen (1888).

Hülyék

l. Hülyeség.

Hülyeség

(idiotismus), a vele született szellemi fogyatékosság, hozzászámítva azonban az első gyermekévekben megakasztott szellemi fejlődésből eredt értelmi elmaradottságot is. A H. gyüjtő fogalma alá tartoznak a hiányos szellemi élet nyilvánulásainak egész nagy skálái, amennyiben a fejletlenség v. az egyénnel veleszületett, vagy az élet első éveiben akquiráltatott. tehát ugy annak legalantabb foka, melyen szellemi életről egyáltalán nincsen szó, mint azon leggyöngébb árnyalatai, melyekben az ismeretek majdnem korlátlan megszerzése lehetséges, sőt egyes egyoldalu tehetségek is mutatkoznak és mely árnyalatokra csak a szakavatott orvos szeme ismerhet rá. A H. legalantabb fokán szellemi életet épp ugy nem lehet kimutatni, mint a kretinizmusban (l. o.). Valamivel magasabb foku hülyék megtanulnak ugyan beszélni, de beszédük hiányos marad vagy a szókötésben, v. pedig csak egyes betük kiejtésében. Különösen gyakran tapasztaljuk, hogy az ilyen neveltetésre még képes hülyék a nevelés és tanulás egy bizonyos fokáig eljutva, fejlődésükben tovább már nem mehetnek és minden további tanítás és nevelési kisérlet meddő, sőt a tanítás erőltetésével komolyabb zavarok is állnak be, melyek a már elért eredményt is veszélyeztetik. A gyöngeelméjüség finomabb árnyalatait jellemzik mindenek előtt a szellemi fejlődés feltünő egyenetlenségei, a megtanult ismeretek fogyatékos feldolgozása és még fogyatékosabb gyakorlati felhasználása és végre az eltruisztikus érzések hiánya, mely utóbbinak következménye az, hogy az ilyen egyének a társadalomban meg nem férnek és kizárólagos egoisztikus hajlamaik miatt folytonos összeütközésbe jönnek a társadalom szokásaival és törvényeivel. Ezen elmegyöngeséget azért (helytelenül) nevezték el moral insanitynek, erkölcsi elmezavarnak.

A H. mindig súlyos agybántalmakból ered, mely agybántalom vagy a szülés előtt, a magzati élet szakában, vagy a szülés utáni első időben folyt le. Ezen agybántalom különféle lehet, de többnyire a központi idegrendszer kiható és mély elváltozásait okozza, u. m. p. az agyfejlődésének megakasztását vagy fejlődésének részbeni hiányosságát. kifolyásaiként tekinthetők p. a kisfejüség (mikrokefalia), vizfejüség (hidrokefalia), a koponyának feltünőbb rendellenességei (aszimmetria). Mindezen nagyobbmérvü elváltozások kihatnak a test fejlődésére is és okozzák egészben a testi fejletlenségeket és azon egyéb szembeötlőbb fejlődési hibákat, melyek a sztigmaták neve alatt ismeretesek, u. m. az arcfelek eltérései, a fülek formátlansága, a szájpadlás nyitvamaradása, a többujjuság (polidaktilia) stb. De okoznak a szellemi fejletlenség mellett még testi fogyatékosságot és bajokat is, igy p. a fél testrész vagy egyes végtagok hüdését, rángási rohamokat, choreát stb. Ezen magzati vagy csecsemőkori súlyos agybántalmaknak okai sok esetben az átöröklésben keresendők, mely alatt nemcsak az elődök ideg- és elmabajokra való hajlamossága értendő, hanem a szülők némely szerzett, sőt muló baja is. Igy p. a szülők bujakóros betegsége vagy azok iszákossága, vagy végre azok egyéb, a központi idegrendszerre súlyosan ható mérgekkel való visszaélése a gyermekeknél, illetőleg magzatoknál kiválthatja az agy olyan elváltozását, melynek végeredményeit a H. különböző fokai. Ezek után világos, hogy a H. nem gyógyítható, de azért ugy testi, mint szellemi állapotuk követeli, hogy különös speciális gondozásban és ahol még lehet, állapotukhoz mért nevelésben részesüljenek, melyet az ezen célra berendezett és szakemberek által vezetett intézetekben nyujtanak. Hazánkban, sajnos, ilyen nagyobb intézetek hijával vagyunk még.


Kezdőlap

˙