Iblisz

(arab), kölcsönszó a görög [ÁBRA]-ból; az ördög neve a koránban.

Ibn

(arab) a. m. fi (héber: ben); tulajdonneveknél e rövidítéssel: b.; p. Muhammed b. Abdalláh a. m. Muhammed Abdalláhnak a fia.

Ibn Abi 'Uszeibi'a

(vagy Ibn Abí 'Oszeibi'a) Nuvaffak al-dín Abú-l-'Abbász Ahmed b. Kászim, arab orvos a XIII. században, szül. Kairóban, ahol nagyatyja és atyja is az ejjubida szultánok udvarain előkelő orvosi hivatalokat viseltek. Tanulmányait Kairóban kezdte és Damaszkuszban folytatta, ahol 1234. a nagy Núri-kórház főorvosává nevezték ki, majd később a sziriai Szarkhad emirjének udvari orvosa lett, mely állásában haláláig (1269) maradt meg. Nevét a hires keleti orvosok- és természettudósokról irt életrajzi szótára örökítette meg, mely Wüstenfeld (Geschichte der arabischen Ärzte und Naturforscher, Göttinga 1840) és Leclerc (Histoire de la médecine arabe, 2 köt., Páris 1876) munkáinak forrásul szolgált. E munkának, melyet századunk közepe óta az arabok természettudományi irodalmát tárgyaló dolgozatokban bőven használtak és melyből szövegkivonatokat is közöltek, teljes kiadását Müller Ágost nyujtotta (2 köt., Kairo 1882, Königsberg 1884).

Ibn al-Athír

('Izz al-dín ibn Mohammed) al-Dsazari, arab történetiró, szül. Mezopotámiában 1160., meghalt 1233. Történelmi munkái között a legnevezetesebb a Kámil (a. m. tökéletes) cimü, a világ teremtésétől 1230-ig terjedő krónika; keleti kiadásain kivül (először 12 köt., Bulak 1290 hidsra) a Tornberg upsalai tanártól eszközölt teljes kiadásban (Ibn el-Athíri: Chronicon quod Perfectissimum inscribitur, 14 köt., Upsala és Lejda 1851-76) hozzáférhető. Ezenkivül nevezetes még I. betürendben szerkesztette életrajzi munkája Mohammed kortársairól (Uszd al-ghába, 5 kötet, Kairo 1288 hádsra). a sziriai Atabegekről szóló munkájából, mely a keresztes hadjáratok történetének fontos forrásul szolgált, Reinaud Historiens des Croisades c. gyüjteményében (Páris 1829) sok kivonatot közölt.

Ibn al-Chatib

l. Fachr-al-din al-Râzî.

Ibn al-Fáridh

Abú Hafsz Omar, az arabok híres misztikus költője, szül. 1181., megh. 1234. Kairóban. Költeményeiben a borról és a szerelemről énekel, de az isten eszméjétől való ittasságot és az istenséggel való egyesülést érti alattuk. Divánját több izben adták ki Keleten (Bulak 1280 hidsra), legutóbb kommentárral (2 köt., Kairo 1310 hidsra) és Nyugaton (Roseid Dahdáh, Marseille 1855). Költeményei között a leghiresebbek a Hammer-Purgstalltól kiadott és németre fordított misztikus szerelmi dal (Das arabische hohe Lied de Liebe, Bécs 1854), ugy mint a Khamrijja néven ismeretes bordal.

Ibn Arabsáh

Ahmed Mohammed, arab szépiró, szül. Damaszkuszban 1388., megh. u. o. 1450. A Sziriát meghódító Timur I.-t Szamarkadba vitte, ahonnan terjedelmes utazásokat tett Mongolországba, Asztrakánba stb. Krimián át Drinápolyba utazott. Munkái közül legismertebbek: a Timur története (kiadta Golius, Lejda 1636. franciára ford. Vattier, Páris 1658, latin fordítással kiadta Manger, Leeuwarden 1767-72, ujabb kiadások Kalkuttában 1812 és 1818) és a persa Kalila va-Dimna c. erkölcstanító meséket utánzó műve, melyet arabul és latinul Freytag adott ki (Fructus imperatorum et jocatio ingeniosorum, 2 köt., Bonn 1832-52).

Ibn Báddsa

(az európai irodalomban Avempace, Aven Pace) Abú Bekr Mohammed b. Jahja, e melléknéven: Ibn al-Száigh(az aranyműves fia) is ismeretes; hires arab orvos és filozofus Andaluziában. A XI. század vége felé Saragossában született, ahol már fiatal korában az almoravida fejdelem ottani helytartójának első tanácsadója volt. 1119. Sevillában találjuk, később Granadába költözött, majd pedig Fezben telepedett meg és az almoravida fejedelmek kegyében részesült. 1138., némelyek szerint irigykedő orvostársaitól megmérgezve, halt meg. Ő volt az első, ki a peripetikus filozofiát Andaluziában meghonosította. Munkáiban leginkább e filozofiával foglalkozik, van azonban ezeken kivül orvostani, sőt költészeti munkája is; a zenéhez is kitünően értett. Leghiresebb munkája a Tabdir al-mutavahhid (a magános ember vezetése) cimet viseli; benne azt az utat mutatja, melyen haladva, az ember a társadalmi élet akadályai között öntökéletesítését elérheti. Al-Ghazáli (l. o.) misztikus törekvései ellenében I. azt tanítja, hogy csakis a spekulativ ismeretek utján lehet a szellemi tökéletesedést elérni. A tökéletesség legmagasabb célja szerinti is az egyéni intellectus egyesülése a [ÁBRA]-szal. V. ö. Munk Salamon, Mélanges de philosophie juive et arabe (Páris 1859).

Ibn Batuta

voltakép Abú Abdallah mohammed, a legnagyobb arab utazó, szül. 1302. Tangerben, Marokkóban, megh. Fezben 1377. 1325-49 közt járta be Egyiptomot, Sziriát, Persiát, Mezopotámiát, Arábiát, Dél-Afrika keleti partjait, Krimiát, Dél-Oroszországot, Khivát, Bokharát, Khoraszánt, Kandahárt, Delhit Khinát, India kikötőit, sőt 1352-ben keresztülhatolt a Szaharán is, egészen Timbuktuig. Munkáit 1855-59 (2. kiadás francia fordítással együtt 1874-77) négy kötetben Defrémery és Sanguinetti adta ki.

Ibn Dászta

l. Ibn Rószteh.


Kezdőlap

˙