Ida

1. Nagy-I., nagyközség Abauj-Torna vármegye kassai járásában, (1891) 1835 magyar lak., élénk sertásvásárokkal, vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral különöse diszét képezi gróf Csáky Antal kastélya és gyönyörü angol kertje. 1557-ben Perényi Ferenc igen vitézül oltalmazta a várat Puchaim császári tábornok ellen, mely védelmében kiváló szerepe volt a benrekedt és fegyverfogásra kényszerített 1000 cigánynak, kik azonban, mert puskaporuk elfogyott, vitézségük dacára is (állítólag naiv hősködésük folytán, mely által a puskapor kifogytát elárulták) kénytelenek voltak a várat feladni. 1560. az összes európai zsidók a Messiás-kérdésről tartottak itt zsinatot, de sikertelenül oszlottak el. - 2. Nagy-I (Gross-Eidau), kisközség Kolozs vmegye tekei j.-ban (1891) 1056 oláh, német és magyar lakossal. - 3. I., a Bodva baloldali mellékfolyója, Abauj-Torna vármegyében, arad a vmegye É-i határán Aranyidka fölött, DK-, majd K-re folyik, Nagy-Idán tul Ny-ra fordul s Jánok közelében a Bodvába folyik. Alsó folyásának környéke mocsaras.

Ida

1. I., county Jowa É.-amerikai államban, 324 km2 területtel, 10 705 lak., I. székhellyel. - 2. I. v. Kasz-dagh, 1752 m. magas hegye anatoliában Edremid és Beiramics közt, a régi trójai sikság mellett. 3. I. v. Psziloriti, az év nagyobb részében hóval borított, 2456 m. magas hegy Kréta szigetén egész Kis-Ázsiáig és Görögországig elnyuló kilátással. Csúcsa alatt volt azon barlang, amelyben a krétai monda szerint az idai nimfák Zeust gyermekkorában ápolták és őrizték.

Idaho

(ejtsd: ájdehó), l. az É.-amerikai Egyesült Államok egyike, Montana, Wyoming, Utah, nevada, oregon, Washington és Brith-Kolumbia közt, 719 632 km2 területtel, (1890) 84 229 (1 km2-re 0,3) lak., 18 countyval, Boisé City székhellyel. A Rocky Mountains Ny-i lejtőjén terül el, tehát egészen hegyes, különösen É-i szögletében, ahol a Bitter Rott-hegylánc húzódik el. A Nagy-sóstóba torkolló Bear-riveren kívül vizei a Kolumbia medencéjéhez tartoznak; ezek: a Snake a Boiséval, a Salamonnal és Kosskooskyval, a Spokane és a clarke Fork. Éghajlata egészséges; Boisé-Cityben a középhőmérséklet: 13°; az eső, gyér, különösen a D-i részén, a magasabb helyeken a tél igen zord. A területnek mintegy 5/12-e rét és legelő, 1/4-e szántóföld és 1/8-a erdő. Az évi közepes termés körülbelül 1,5 millió bushel buza, 1,5 millió bushel burgonya, 1,3 millió bushel zab; ezenkivül termesztenek árpát, lent, kukoricát s rozsot. Az állatállomány becslés szerint: 400 000 db szarvasmarha, 350 000 juh és 150 000 ló. Az első telepeseket az arany és ezüst csalta e vidékre és a bányászat maig is a fő keresetforrás; 1892-ben 83271 uncia aranyat és 3 164 269 uncia ezüstöt termeltek; azonkivül bányásznak ólmot és szenet is. 1892. a forgalomban levő vasutak hossza 1422 km. volt. A törvényhozó testülete 18 szenátorból és 36 képvislóből áll. I. része volt az 1803. Franciaországtól megvásárolt Louisianának; 1863-ban territorummá és 1890 jul. 3. állammá tették. - 2. I., az ugyanily nevü állam countyja, 2955 lak., Florance székhellyel.

Idai daktilok

l. Daktilok.

Idaios

Dardanos és Krize fia; Peloponnezusból kivándorolván, Troaszban telepedett meg, ahol az Ida hegységnek nevet adott s Kibele istenanya tiszteletét megalapította.

Idalium

hegylánc Ciprus szigetének keleti részében. A hegylánc egyik magaslatán Aphroditének temploma állott és az istennőt ezen a néven Idalia melléknévvel is illeték. A hasonnevü város Amatusz és Pafosz mellett Aphrodite három szent ciprusi városának egyikét képezte. Nevét hol a feniciai nyelvből (idalah, az istennő helye), hol a görögből (hidalimosz, nedves) szokás származtatni. A város határában 1868. először az ókori város temetőjére, majd mélyebben roppant régi feniciai-görög feliratokra akadtak, melyek a görög földre átszármazó feniciai ábécének ciprusi változatát képviselik. V. ö. Schmidt, Die Inschrift v. Idalion u das kyprische Syllabar (Jena 1876).

Idar

város Oldenburgban, 12 km.-nyire Birkenfeldtől, az Idarbach mellett, (1890) 4188 lak., jelentékeny achátiparral, csiszolással, gemmák és kameák készítésével, amelyeket Amerikába, Khinába és Afrikába is elszállítanak. V. ö. Höggerath, D. Achatindustr. in Birkenfeld (Berlin 1877).

Idari

Péter, félreértésből keletkezett név, mely irodalomtörténetünkben egyideig egy XVI. sz.-beli verselő neve gyanán szerepelt. L. Selymes.

Idas

a messzeniai Aphareus és Arene fia, egy Poseidontól kapott szárnyas lovon elrabolta Marpessa nimfát, kit Apollon is szeretett. A haragvó Apollón üldözőba veszi s Messzenében éri utól I.-t, mire ez nyilát Apollon ellen irányozza; de Zeus közbelép és szabad választást enged Marpessának I. és Apollon között; a nimfa Idast választja, miáltal Apollon haragját vonja magára, ugy hogy Alkyone testvérével együtt korai halált szenved. I. később részt vett az argonauta hadjáratban s ellenségeskedésbe került a Dioskurokkal, kik közül a halandó Kastort átszurta, de ő maga is ugyanakkor Zeustól villámmal sujtatik le. L. még Dioskurok.

Iddesleigh

(ejtsd: iddszli) Northcote Stafford Henry sir, I. grófja, angol államférfiu, szül. Londonban 1818 okt. 27., megh. u. o. 1887 jan. 12. Eton és Oxfordban tanult, azután a politikai pályára lépett és magántitkára lett Gladstonenak; de midőn ez a liberális párthoz szegődött, nem követte mesterét, hanem hű maradt a konzervativ zászlóhoz. 1855. a parlamentbe lépett, melynek haláláig tagja maradt. 1859. kincstárnok lett Derby alatt, 1866. kereskedelmi miniszter, 1868. indiai államtitkár, 1874. ujra kincstárnok (Beaconsfield alatt), 1876 óta pedig az alsóház többségének volt vezére, mely állást 1880-85-ig, midőn pártjával együtt az ellenzék padjaira szorult, megtartotta. 1885. a kincstár első lordja lett (a Salisbury-kabinetben) és egyuttal I. grófjává tették, és ezóta a lordok házában foglalt helyet. 1886 aug. a külügyi tárcát kapta, azonban Salisbury már dec. havában meglehetős nyers módon lemondásra késztette. Néhány héttel később I. váratlanul elhalt. V. ö. Lang, Life, letters and diaries of Earl I. (London 1890, 2 köt.).


Kezdőlap

˙